Közérdekű adat az önkormányzatok költségvetési tervezete is

Megosztás Tetszik

Konzultációs kérelem érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) arról, hogy közérdekű adatként kikérhető-e az önkormányzatok belső munkaanyagként előkészített költségvetési tervezete.

A közérdekű adat a közfeladat ellátásához kapcsolódó bármely adat

A közérdekű adat fogalmát a személyes adatok védelméről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. paragrafusának (5) bekezdése tartalmazza. A közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és a tevékenységére vonatkozó vagy a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett,

– a személyes adat fogalma alá nem eső,

– bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül a kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől,

– így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Látható tehát, hogy a közérdekű adat fogalmát Magyarországon rendkívül széles körben határozza meg a törvény.

Fő szabályként biztosítani kell a közérdekű adat nyilvánosságát

Az Infotv. 26. paragrafusának (1) bekezdése alapján az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – a törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Ehhez kapcsolódóan a törvény azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

Általános korlátként érvényesül, hogy a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését – az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével – az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Tekintettel arra, hogy a költségvetés-tervezet döntéselőkészítő anyag, felvetődhet a nyilvánosság korlátozásának kérdése.

NAIH: a döntés-előkészítéshez kapcsolódó dokumentumokat is ki kellhet adni

A NAIH rámutatott arra, hogy a 34/1994. alkotmánybírósági határozat szerint az Európa Tanács tagállamaiban az aktanyilvánosság általában nem vonatkozik az úgynevezett munkadokumentumokra. Garanciális elv ugyanis az, hogy a köztisztviselői munka szabadon, a nyilvánosság nyomásától, befolyásolástól is mentesen történjen. Ezért az aktanyilvánosság a közbülső anyagokra nem, csak a végeredményre vonatkozik. Magyarországon azonban a nyilvánosság követelménye láthatóan szélesebb körű, mivel a döntés-előkészítéshez kapcsolódó anyagok is nyilvánosak, kivéve, ha a nyilvánosság a független döntést veszélyezteti.

A szükségességi-arányossági vizsgálat alapján meg kell tehát vizsgálni, hogy az adatkiadás mennyiben veszélyeztetheti a közfeladatot ellátó szerv döntéselőkészítő tevékenységét, illetve annak illetéktelen befolyástól mentes ellátását. Amennyiben ilyen veszély kimutatható, azt dokumentálni kell, és a kérelmet el kell utasítani. Az elutasítás ugyanakkor nem irányulhat a döntés-előkészítés folyamatának átláthatatlanná tételére.

Ritkán állja meg a helyét a döntés-előkészítésre hivatkozás

Általános gyakorlat, hogy a közérdekű adatok kiadását az adatkezelők arra tekintettel tagadják meg, hogy az adatkérés belső, döntéselőkészítési anyagra vonatkozik. Több bírósági, illetve alkotmánybírósági ítélet is rámutat azonban arra, hogy a döntés-előkészítő jelleg nem jelent automatikus mentesülést a nyilvánosság követelménye alól, hiszen a nyilvánosság fő szabályként érvényesül, és minden kivételt egyedileg kell megvizsgálni. Az elutasítás előtt át kell gondolni továbbá a részleges teljesítés lehetőségét is.