Érdekes ügyben döntött nem olyan régen a Kúria. A BH2024.208. számú ügyben azt vizsgálta, hogy közérdekű adatként milyen esetekben lehet közigazgatási hatósági ügyek iratanyagába betekinteni az eljárásban nem érintett személyek számára. Az ügy részleteit az alábbiakban ismertetjük.
Egy friss döntésében (BH2024.111.) a Kúria azt vizsgálta, hogyan lehet megállapítani, hogy egy adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e. Cikkünkben az ügy lényegét mutatjuk be.
A Kúria tájékoztatót közölt honlapján közérdekű adat kiadása iránt indított perben hozott döntéséről (ügyszám: Pfv.IV.21.194/2023.).
A Kúria honlapján tájékoztatót tett közzé a Pfv.IV.21.124/2023. számú, közérdekű adat kiadása iránt indított perben hozott döntéséről.
A felperes a keresetben a Külügyminisztériumtól 2020 márciusában, kórházi intenzív ellátásra alkalmas lélegeztetőgépek és arcmaszkok adásvételével kapcsolatos szerződések közérdekű adatainak kiadását kérte. Az ügy a Kúriáig jutott.
Konzultációs kérelem érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) arról, hogy közérdekű adatként kikérhető-e az önkormányzatok belső munkaanyagként előkészített költségvetési tervezete.
Bő egy hónapja, hogy törvény rögzíti: a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokra mennyi ideig kell várni, illetve milyen egyéb előírásokra kell figyelemmel lenni. A szabályozást az alábbiakban mutatjuk be.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állampolgári bejelentést kapott több tárca vonatkozásában azt illetően, hogy azok a jogszabályok hatásvizsgálati anyagait mint közérdekű anyagokat nem bocsátották az igénylők rendelkezésére. A hatóság az érintett tárcákat jelentésben marasztalta el.
2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.). A kormány több kormányrendeletben eltéréseket vezetett be a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatosan. A kormányrendeletek szabályait az Alkotmánybíróság előtt is támadták, mely beadványt az Alkotmánybíróság (AB) az alábbi indokokkal elutasította.
Közérdekű adatigénylés érkezett egy köztulajdonban álló vállalathoz. Az adatigénylés a kft. 2020. évi szervezeti, illetve személyzeti rendszerére vonatkozóan az egyes munkakörökhöz tartozó bérek, illetve egyéb jogcímen nyújtott juttatások bruttó összegére vonatkozott. Ennek jogszerűségét vizsgálta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, cikkünkben összefoglaljuk a felügyeleti hatóság megállapításait.
Február 22-étől kezdődően a közérdekű adatigénylésre vonatkozó általános 15 napos válaszadási határidő 45 napra módosul, ami az eddigi 15 nap helyett további 45 nappal meghosszabbítható, ha valószínűsíthető, hogy az adat kiadása a közfeladat ellátását veszélyezteti.
2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII. törvény (Info. tv.). Mindkét norma rendelkezéseit május 5-étől átmenetileg jelentősen módosította a 179/2020. kormányrendelet. A szabályozást az alábbiakban mutatjuk be.
A mai napon a Kúria hatályában fenntartotta a Főváros Ítélőtábla azon jogerős ítéletét, amelyben kötelezte a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványt a 2013. január 1. és 2015. november 26. között kapott úgynevezett Tao-támogatás felhasználására vonatkozó adatok (köztük az e tárgyban kötött szerződések) kiadására.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték