Hozzáfértek egészségügyi vagy más személyes adatához? Ezek a lehetőségek

Megosztás Tetszik

Az informatikai rendszerek működése során keletkező naplóállományok – logfájlok, auditlogok, hozzáférési naplók – egyre fontosabb szerepet töltenek be az adatkezelések ellenőrizhetőségében. Ezek az állományok tipikusan rögzítik, hogy egy adott felhasználói fiókból mikor, milyen rendszerhez vagy adatkörhöz fértek hozzá, milyen műveletet végeztek, illetve sok esetben azt is, hogy az adott hozzáférés milyen célhoz vagy szervezeti folyamathoz kapcsolódott. Ebből adódik a kérdés: ha egy érintett a GDPR 15. cikke alapján hozzáférést kér személyes adataihoz, kiterjed-e ez a jog azokra a naplóadatokra is, amelyekből megállapítható, hogy ki, mikor és milyen célból tekintette meg vagy használta fel az adatait? Mivel egyre több ilyen kérdés érkezik be a vállalkozásokhoz (például mely orvos, miért tekintette meg a leleteimet, illetve a munkahelyen a kamerafelvételbe ki és miért tekintett bele), így ennek körülményeit vizsgálat alá vettük.

A kiindulópont az érintett hozzáférési joga

A GDPR 15. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:

• az adatkezelés céljai;
• az érintett személyes adatok kategóriái; azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
• adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
• az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
• a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
• ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
• a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még az írás:

• mire jogosult az érintett, ha a ,
• kiadhatók-e a logadatok teljes egészében,
• a Pankki S-ítélet jelentősége,
• áttekinthetővé kell tenni az adatkezelést.