A dolgozók e-mail-címe számíthat-e közérdekű adatnak? Cikk
A Kúria döntésében (BH2025.251.) azt vizsgálta, hogy hol lehet a határa a közfeladatot ellátó szervtől való közérdekű adatkérésnek. Az érdekes ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
A Kúria döntésében (BH2025.251.) azt vizsgálta, hogy hol lehet a határa a közfeladatot ellátó szervtől való közérdekű adatkérésnek. Az érdekes ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
Elhasalt a Der Standard nevű lap az osztrák adatvédelmi hatóság előtt. Az Európai Unióban a személyes adatok kezelését, védelmét, illetve az érintettek jogait az (EU) 2016/679 Rendelet (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) szabályozza. A GDPR szigorú előírásokat tartalmaz arra nézve, hogy az érintettek, jelen esetben a Der Standard olvasóinak személyes adatai miképpen kezelhetők. Az alább ismertetett ügy azt vizsgálja, hogy az adatkezelő kérhet-e díjazást az olvasótól annak érdekében, hogy ne telepítsen nyomkövető, profilalkotó stb. sütiket az olvasó eszközére. Az ügy érdekességeit mutatjuk be.
A Coldplay bostoni koncertjén történt csókkamerás („kiss cam”) botrány alapján (intim viszony nyilvánosságra kerülése koncertkép alapján) érdemes megvizsgálni, hogy a rendezvények szervezőit pontosan milyen kötelezettségek is terhelik, illetve a résztvevőknek mivel kell számolniuk. Az érdekes ügy tanulságait és a jogi helyzetet az alábbiakban foglaljuk össze.
A személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete [Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR)] a személyes adatok kezelésének szigorú szabályait határozza meg, melyek között az érintetti jogok nagy szerepet játszanak. Ilyen érintetti jog az adatpontosság elve is. Az alábbiakban az EU Bíróságának a C-247/23. számú ügyében hozott döntésével (ítélet ECLI:EU:C:2025:172) azt mutatjuk be, hogy egy ilyen egyszerű alapelv egy társadalmi kérdéshez hogyan kapcsolódhat, azt hogyan befolyásolhatja.
Automatikus hitelképesség-értékelés után az érintettnek joga van magyarázathoz a vele szemben hozott döntés meghozatalának módját illetően, olvasható az Európai Unió Bírósága C-203/22. számú ügyben hozott ítéletében.
Hat és fél évvel ezelőtt lépett hatályba a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), attól fogva kiemelkedő jelentőségre tett szert a jogos érdek jogalap. Ennek alkalmazása kapcsán azonban ez idáig kevés fogódzó volt, mivel a GDPR szabályait autentikusan értelmező Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) mind ez idáig nem nyilvánított véleményt a kérdésben. Nemrégiben viszont a testület közzétett egy iránymutatás-tervezetet, amit november közepéig lehetett véleményezni; cikkünkben összefoglaltuk a fontosabb megállapításait.
A NOYB osztrák jogvédő csoport csütörtökön felszólította a nemzetközi adatvédelmi szervezeteket, hogy azonnal lépjenek fel a Meta amerikai internetes óriásvállalat ellen, miután a cég az Európai Unióban fel akarja használni a felhasználók személyes adatait a mesterséges intelligencia (MI) technológiája számára – közölte az MTI.
Országszerte több mint 22 ezer egyéni gazdaság mezőgazdasági összeírását kezdte meg szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A gazdálkodók május 23-áig online, azt követően pedig – június 15-éig – összeírók segítségével személyesen vagy telefonon keresztül válaszolhatnak a kérdésekre – közölte a KSH szerdán az MTI-vel.
Betegség miatt nem vállalta egy könyvelő 2024. évre cégek könyvelését. Az érintett céggel könyvviteli és adózási szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelési és adatfeldolgozási szerződést írt alá a könyvelő. Az új könyvelő e-mailben kéri az alkalmazottak iratait, a könyvelt adatállományt. Ha a régi könyvelő adatot szolgáltat az újnak, nem sérti meg a vonatkozó jogszabályt? Kinek köteles átadni a volt partnercég iratanyagát? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Az EU illetékes szervei elfogadták az EU soron következő monstrum, adatkezeléseket szabályozó jogszabálytervezetét, mely az elkövetkező hónapok során lépcsőzetesen fog hatályba lépni. Cikkünkben a közel 460 oldalas jogszabály (EU AI Act) lényeges elemeire hívjuk fel a figyelmet.
A személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 15. cikke biztosítja a hozzáférési jogot, mely a másolathoz való jogot is magában foglalja. Ezen jogot értelmezte az Európai Unió Bíróságának egyik döntése is (C-487/21.), ennek részleteit ismertetjük cikkünkben.
Eleget tesz-e a webshop a GDPR követelményeinek, ha vásárlójának egy egyszerű „elfelejtett jelszó" gombra kattintására válaszul minden más azonosító kérése és ellenőrzése nélkül küldi el az átmeneti jelszót, amellyel a vásárló saját fiókját eléri, és ott új jelszót tud létrehozni? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől