115 találat a(z) adatkezelés cimkére

Hozzáfértek egészségügyi vagy más személyes adatához? Ezek a lehetőségek Cikk

Az informatikai rendszerek működése során keletkező naplóállományok – logfájlok, auditlogok, hozzáférési naplók – egyre fontosabb szerepet töltenek be az adatkezelések ellenőrizhetőségében. Ezek az állományok tipikusan rögzítik, hogy egy adott felhasználói fiókból mikor, milyen rendszerhez vagy adatkörhöz fértek hozzá, milyen műveletet végeztek, illetve sok esetben azt is, hogy az adott hozzáférés milyen célhoz vagy szervezeti folyamathoz kapcsolódott. Ebből adódik a kérdés: ha egy érintett a GDPR 15. cikke alapján hozzáférést kér személyes adataihoz, kiterjed-e ez a jog azokra a naplóadatokra is, amelyekből megállapítható, hogy ki, mikor és milyen célból tekintette meg vagy használta fel az adatait? Mivel egyre több ilyen kérdés érkezik be a vállalkozásokhoz (például mely orvos, miért tekintette meg a leleteimet, illetve a munkahelyen a kamerafelvételbe ki és miért tekintett bele), így ennek körülményeit vizsgálat alá vettük.

Adatkezelési, adatminőségi buktatókat is rejt a mesterséges intelligencia használata Cikk

Cikkünkben azt járjuk körbe, hogyan kell értelmezni az adatminőség, valamint a pontosság, illetve ezekhez kapcsolódóan az adattakarékosság és a célhoz kötöttség követelményeit olyan személyesadat-kezeléseknél, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak vagy MI-rendszerek fejlesztésére irányulnak.

Webes adatkinyerés a generatív AI kapcsán – itt az EDPB iránymutatása Cikk

Több jelentős iránymutatást is kiadott az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), amelyek a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) kötelező értelmezésének szerepét töltik be az Európai Unióban. Cikkünkben a webes adatkinyerésről kiadott iránymutatást ismertetjük.

Felkészülés az eÁfa érkezésére: az új megközelítés fókuszában az adatminőség és a kontroll Cikk

A hazai vállalkozások jelentős részénél az áfabevallás előkészítése ma is magában foglal Excel-alapú folyamati lépéseket és manuális ellenőrzéseket, egyeztetéseket, miközben a NAV egyre inkább tranzakciószintű, strukturált adatokon alapuló automatizált ellenőrzéseket végez. Ezt az irányt erősíti az eÁfa-rendszer bevezetése is: a hangsúly a tranzakció szintű adatokra, az adatok minőségére, egységes adókódolására és az automatizált ellenőrizhetőségre helyeződik át. Ebben a környezetben, illetve a növekvő adatmennyiség és az egyre komplexebb ügyletek mellett a manuális folyamatok egyre nehezebben tarthatók fent, ezért kulcskérdéssé válik a bevallási folyamatok újragondolása.

Ezek a digitális hibák tehetik tönkre a nyaralást Cikk

Nyaraláskor a személyes adatok és a digitális eszközök védelmére is fokozottan figyelni kell – közölte dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász és pénzmosás elleni szakértő, tette közzé az MTI.

NAIH: jogellenesen hozott nyilvánosságra különleges adatokat a Blikk, 25 milliós bírságot kapott a lap jogutódja Cikk

Huszonötmillió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Blikk jogutódjára, az IndaNext Hungary Kft.-re, mert a bulvárlap két cikkében jogellenesen tett közzé egy transznemű emberre vonatkozó személyes és különleges adatokat – erősítette meg a Telex pénteki cikkében foglaltakat a hatóság, közölte az MTI.

Tanulságos adatvédelmi jogesetek az egészségügy területéről Cikk

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több más szektor mellett az egészségügyi szektort is tüzetesen vizsgálja. Ennek oka alapvetően az, hogy a szektorban nagy mennyiségben kezelnek különleges adatokat (például egészségügyi adatok), ez pedig az érintett páciensre fokozott kockázatot jelent. Az alábbiakban a tavalyi év legfontosabb jogeseteit mutatjuk be a területhez kapcsolódva.

Amikor a NAIH szerint is szabálytalan a kamera használata: ügyek a hétköznapokból Cikk

Az adatvédelmi felügyeleti szerepet betöltő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) megjelentette az előző évre vonatkozó beszámolóját, melyben jelentős rész foglalkozik a kamerahasználattal kapcsolatos ügyekkel. Az alábbiakban ezen ügyek közül a legfontosabbakat mutatjuk be.

Milyen tájékoztatási alapkövetelményeknek kell eleget tenni kamerahasználatnál? Ne kapjon gigabírságot! Cikk

A kamerás adatkezelések jogszerű kivitelezéséhez számos jogi követelmény kapcsolódik függetlenül a kivitelezés módjától, azaz attól, hogy rendes kameráról vagy testkameráról van-e szó. Az alábbiakban a tájékoztatási kötelezettség elemeit vizsgáljuk és mutatjuk be.

A dolgozók e-mail-címe számíthat-e közérdekű adatnak? Cikk

A Kúria döntésében (BH2025.251.) azt vizsgálta, hogy hol lehet a határa a közfeladatot ellátó szervtől való közérdekű adatkérésnek. Az érdekes ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.

Sütihasználat: az adatkezelő kérhet-e díjazást annak érdekében, hogy ne telepítsen sütiket az olvasó eszközére? Cikk

Elhasalt a Der Standard nevű lap az osztrák adatvédelmi hatóság előtt. Az Európai Unióban a személyes adatok kezelését, védelmét, illetve az érintettek jogait az (EU) 2016/679 Rendelet (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) szabályozza. A GDPR szigorú előírásokat tartalmaz arra nézve, hogy az érintettek, jelen esetben a Der Standard olvasóinak személyes adatai miképpen kezelhetők. Az alább ismertetett ügy azt vizsgálja, hogy az adatkezelő kérhet-e díjazást az olvasótól annak érdekében, hogy ne telepítsen nyomkövető, profilalkotó stb. sütiket az olvasó eszközére. Az ügy érdekességeit mutatjuk be.

Kamerafelvétel rendezvényeken? A csókkamerás botrány adatvédelmi tanulságai Cikk

A Coldplay bostoni koncertjén történt csókkamerás („kiss cam”) botrány alapján (intim viszony nyilvánosságra kerülése koncertkép alapján) érdemes megvizsgálni, hogy a rendezvények szervezőit pontosan milyen kötelezettségek is terhelik, illetve a résztvevőknek mivel kell számolniuk. Az érdekes ügy tanulságait és a jogi helyzetet az alábbiakban foglaljuk össze.

A GDPR még a nemi identitás kérdéséhez is kapcsolódhat Cikk

A személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete [Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR)] a személyes adatok kezelésének szigorú szabályait határozza meg, melyek között az érintetti jogok nagy szerepet játszanak. Ilyen érintetti jog az adatpontosság elve is. Az alábbiakban az EU Bíróságának a C-247/23. számú ügyében hozott döntésével (ítélet ECLI:EU:C:2025:172) azt mutatjuk be, hogy egy ilyen egyszerű alapelv egy társadalmi kérdéshez hogyan kapcsolódhat, azt hogyan befolyásolhatja.

GDPR – földhaszonbérleti szerződések Kérdés

EUB: automatikus hitelképesség-értékelés után az érintettnek joga van, hogy megtudja, miként született a döntés Cikk

Automatikus hitelképesség-értékelés után az érintettnek joga van magyarázathoz a vele szemben hozott döntés meghozatalának módját illetően, olvasható az Európai Unió Bírósága C-203/22. számú ügyben hozott ítéletében.