GDPR és transzidentitás: magyar vonatkozású ügyben döntött az EUB

Megosztás Tetszik

GDPR és transzidentitás: a nemi identitásra vonatkozó adatok helyesbítése nem tehető függővé műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától, olvasható az Európai Unió Bírósága (EUB) C-247/23. számú ügyben hozott ítéletében.

V.P. iráni állampolgárt 2014-ben Magyarországon menekültként ismerték el annak alapján, hogy transzidentitására hivatkozott, továbbá pszichiátriai és nőgyógyászati szakorvosi igazolásokat nyújtott be. Ezen igazolások szerint, noha e személy nőként született, férfi nemi identitással rendelkezik. Menekült jogállásának ezen az alapon történő elismerését követően azonban e személy nemeként nő került bejegyzésre a menekültügyi nyilvántartásba, amelyet a magyar menekültügyi hatóság vezet, és amely tartalmazza a Magyarországon e jogállással rendelkező személyek természetes személyazonosító adatait, a nemüket is beleértve.

V.P. 2022-ben ugyanezen orvosi igazolásokra hivatkozva többek között arra irányuló kérelmet terjesztett elő a fenti hatóságnál, hogy a nemére vonatkozó bejegyzést e nyilvántartásban az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján helyesbítsék. E kérelmet azonban elutasították azzal az indokolással, hogy V.P. nem igazolta nemváltoztató műtét elvégzését.

V.P. ezen elutasító határozattal szemben keresetet indított a Fővárosi Törvényszék (Magyarország) előtt. E bíróság annak kifejtése mellett, hogy a magyar jogban nem áll rendelkezésre a transzidentitás jogi elismerésére irányuló eljárás, egyrészt arra vár választ a az Európai Unió Bíróságától, hogy a GDPR arra kötelezi-e a hatósági nyilvántartást kezelő nemzeti hatóságot, hogy helyesbítse a természetes személy nemi identitására vonatkozó személyes adatokat, amennyiben ezen adatok pontatlanok, másrészt pedig hogy a tagállamok függővé tehetik-e az ilyen adatok helyesbítéséhez való jog gyakorlását közigazgatási gyakorlat révén többek között nemváltó műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától.

Először is a Bíróság megjegyzi, hogy a GDPR és különösen az abban kimondott pontosság elve alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. E rendelet ily módon konkretizálja az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) biztosított alapvető jogot, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni. E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy ezen adatok pontos és teljes jellegét azon célra tekintettel kell értékelni, amely célból ezen adatokat gyűjtötték.

Jelen esetben, annak megállapítását követően, hogy a vonatkozó adatkezelés a GDPR hatálya alá tartozik, a Bíróság rámutat arra, hogy a magyar bíróság feladata, hogy az adatgyűjtés céljára tekintettel megvizsgálja a szóban forgó adat pontosságát. Amennyiben ezen adat gyűjtése az érintett azonosítására irányult, úgy tűnik, hogy az említett adat az e személy által megélt nemi identitásra vonatkozik, nem pedig arra, amelyet a születéskor neki tulajdonítottak. Ennek kapcsán a Bíróság kifejti, hogy a tagállam a helyesbítéshez való jog érvényesítésének megakadályozása érdekében nem hivatkozhat arra, hogy nemzeti jogában nem áll rendelkezésre a transzidentitás jogi elismerésére irányuló eljárás. Noha ugyanis az uniós jog nem érinti a tagállamoknak a személyek családi állapotával és nemi identitásuk jogi elismerésével kapcsolatos hatáskörét, e hatáskör során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot, a Chartára tekintettel értelmezett GDPR-t is beleértve.

Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy a GDPR-t úgy kell értelmezni, hogy az arra kötelezi a hatósági nyilvántartást kezelő nemzeti hatóságot, hogy helyesbítse a természetes személy nemi identitására vonatkozó személyes adatokat, amennyiben ezen adatok e rendelet értelmében pontatlanok.

Másodszor, a Bíróság megállapítja, hogy a helyesbítéséhez való jogának gyakorlása céljából e személy kötelezhető arra, hogy olyan releváns és elegendő bizonyítékot szolgáltasson, amely ezen adatok pontatlanságának megállapításához észszerűen megkövetelhető. A tagállamok azonban semmilyen körülmények között nem tehetik a helyesbítéshez való jog gyakorlását nemváltó műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától függővé.

Az ilyen követelmény ugyanis többek között sérti a Charta 3., illetve 7. cikkében foglalt, a személyi sérthetetlenséghez való jog és a magánélet tiszteletben tartásához való jog lényeges tartalmát. Ezenkívül e követelmény semmi esetre sem szükséges, és nem is arányos intézkedés az olyan hatósági nyilvántartás megbízhatóságának és következetességének biztosításához, mint a menekültügyi nyilvántartás, mivel az orvosi igazolás, beleértve az előzetes pszichológiai diagnózist is, e tekintetben releváns és elegendő bizonyítéknak minősülhet.