Akár 2,5 százalék is lehet a társasági adó

Megosztás Tetszik

A társasági adó szabályozása jelentősen befolyásolja a társaságalapítási kedvet minden országban. Az adókulcsok országonként változnak. Romániában kedvezményekkel együtt 2,5 százalékosra is csökkenhet a fizetendő adó. Milyen kedvezményeket és kulcsokat fizetnek társasági adó néven a szomszédos országban? Összefoglaltuk.

Fontos kiemelni, hogy a társasági adó vonatkozásában nem szabad csupán az adókulcsok mértékére figyelemmel lenni, mert az önmagában megtévesztő lehet. Mindig meg kell vizsgálni, hogy mi az adó alapja, milyen kedvezményeket adnak a társasági adó fizetésénél, és hogy mik lehetnek az adóalap csökkentő és növelő tételek. Általánosságban elmondható, hogy az adóalap számításánál negatív előjellel figyelembe lehet venni az üzletmenet érdekében felmerült költségeket, de léteznek olyan országok is, ahol a közcélok vagy természetvédelem megőrzése céljából felmerült költségek is beszámítanak a csökkentő tételek közé. Emellett az adó finanszírozásának tervezésénél fontos tényező lehet az adó-, illetve adóelőleg fizetés gyakorisága is. Összegyűjtöttük az adókulcsokat, -alapokat és a -kedvezményeket  6 országban Magyarországén kívül. Lássuk, melyek ezek!

Magyarország

Magyarországon a társasági adó általános esetben 16 százalék. Azonban a gazdasági társaságok tényleges adóterhe ettől lényegesen eltérhet.

1. Lehetőség van kedvezményes, 10 százalékos társasági adó fizetésére az adóalap 50 millió forintjáig, ha bizonyos feltételeket teljesít a társaság (átlagos állományi létszám legalább 1 fő, nem vesz igénybe adókedvezményt, minden alkalmazott után legalább a minimálbér kétszerese után fizeti a járulékokat). A kedvezményes kulcs alá eső adóalap 6 százalékát azonban lekötött tartalékként kell kimutatni, és a lekötés adóévét követő négy adóévben beruházásra, munkanélküli felvételére vagy pénzügyi intézmény felé fennálló hitel törlesztésére kell fordítani.

2. A társaságokat különadó is terheli, amelynek mértéke 4 százalék. Fontos felhívni a figyelmet, hogy a különadó és a társasági adó számítási alapja más, tehát nem lehet 20 százalékos társasági adóteherről beszélni. 

3. Elvárt adó fizetésére  kötelezhetőek azon társaságok, melyek társasági adóalapja vagy adózás előtti eredménye (amelyik nagyobb a kettő közül) kisebb, mint az elvárt jövedelem adóalapja és akkor az adó alapja az elvárt jövedelem adóalapja és mértéke 16 százalék.

Szlovénia

Szlovénia a társasági adókulcsok megosztásával próbálja fellendíteni a gazdaságát. Általános esetben a társasági adó 22 százalék 2008-ban. Azonban ha egy társaság kiemelt gazdasági zónában tevékenykedik az ország területén belül, akkor akár 10 százalékra is csökkenhet a társasági nyereségadó, de létezik 0 százalék is bizonyos tevékenységi körökben. További kedvezményeket kaphat a társaság, ha tárgyi eszköz beruházásokat hajt végre, de ez a lehetőség kis- és középvállalatok számára nem elérhető. Fontos megemlíteni, hogy humanitárius, tudományos, oktatási, sport, kulturális, természetvédelmi vagy vallási célra adott támogatások is módot adhatnak a társasági adóalap csökkentésére.

Ausztria

Ausztria adózási rendszere abban különleges, hogy a jogi társaságoknak minimális adót kell fizetni minden évben, eredményüktől függetlenül. Társasági formától függően 437500 forint  (1 750 EUR) vagy 875 ezer forint 
(3 500 EUR) az éves minimális adó összege, melynek időarányos részét negyedévente kell megfizetni. Azonban azt fontos kiemelni, hogy a veszteséges időszakban befizetett minimális adó elszámolható a nyereséges időperiódusban. Ausztriában a társasági adókulcs mértéke 25 százalék.

Szlovákia

Szlovákiában 2004. január 1. óta egykulcsos adórendszer van. Ennek a lényege, hogy minden adó, így a társasági adó is 19 százalék. Ezzel a lépéssel a szlovák törvényhozás egy versenyképes és torzítások nélküli adókörnyezetet hozott létre. A rendszer előnyei közé tartozik, hogy a viszonylag alacsony adómérték nem sarkallja a gazdaság résztvevőit arra, hogy minél kevesebb jövedelmet valljanak be, azaz a feketegazdaság ellen hat.

Románia

Romániában szintén egykulcsos adórendszer működik, melynek kulcsa 16 százalék. Ez nagyon kedvező adókulcs az európai országokat figyelembe véve, de a mikrovállalkozásokat ennél kedvezőbb adózási rendszerrel segítik. Ha a társaság megfelel a követelményeknek (100 ezer EUR éves forgalom, 1-9 alkalmazott és a társaság bevételeinek fele olyan tevékenységből származik, ami nem tanácsadás és management szolgáltatás), akkor 2,5 százalék a társasági adója egy évre, melynek az alapja az éves árbevétel.

Szerbia

Szerbiában a társasági adókulcs 10 százalék. Az alacsony kulcs déli szomszédunknál szintén hozzájárul a társaságalapítási kedvhez, de nemzetközi vonzerejét csökkentheti, hogy nem az Európai Unió tagállama. Az adó alapja a mérlegben kimutatott adózás előtti eredmény, amit a szerb adótörvény szerint kell korrigálni. Akár teljes mértékben is csökkenthető az adó, ha az adóalany a törvényben előírt kiemelt tevékenységekbe fektet be.

Horvátország

Horvátországban a 2001-ben bevezetett átláthatóbb társasági adótörvény két adókulcsot különböztet meg. A nyereségadó kulcsa alapesetben 20 százalék, ami a 2006-ban elfogadott befektetés-ösztönzési törvény adta különböző lehetőségek alapján csökkenthető. Tizenöt százalékkal adóznak azok a kamatok, szerzői jogdíjak és egyéb intellektuális jogdíjak, amelyeket az anyavállalatnak fizet ki a vállalat horvátországi ügyviteli egysége. Kivételt képez ez alól, ha a díjak az ügyviteli egység saját bevételei közé tartoznak.

A fenti tájékoztató alapján láthatjuk, hogy a társasági adórendszer a régiónkban nagyon sokszínű. Találhatunk azonosságokat az országok jogi szabályozásában, de általánosságban elmondható, hogy minden ország másfajta módszerrel próbálja szabályozni a társaságok működését és ezen keresztül segíteni a nemzetgazdaságaik fejlődését.

Végezetül fontos megemlíteni, hogy az Európai Unióban már évek óta vannak törekvések a tagállamokban használt társasági adóalapok egységesítésére. Ez óriási kihatással lenne az országok gazdasági életére és beruházást, fejlődést ösztönző stratégiájára. Közülük talán az egyik legfontosabb, hogy a tagállamok társaságai között az esélyegyenlőség nagyobb lenne, a különböző adórendszerek közötti „verseny” pedig kisebb. Ennek következtében a tagállamok már jóval kisebb mértékben tudnák a vállalkozói környezetet befolyásolni a társasági adótörvények szabályozásával. Ugyanakkor az uniós szinten történő egységesítés előnye többek között az lenne, hogy átláthatóbb lenne a társasági adórendszer, ami lényegesen megkönnyíthetné a társaságok földrajzi terjeszkedését.

Papp Zoltán, Kovács Tamás
NYME KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet