168 találat a(z) webáruház cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyarországi webáruház külföldre (unión belül) terméket értékesít, elsősorban magánszemélyek részére. Milyen áfatartalommal kell kiállítani a számlát (Magyarországon érvényben lévő kulccsal vagy a célország kulcsával)? Hol és milyen módon kell az adót megfizetni? Milyen nyelvű számla szükséges (magyar, célország hivatalos nyelve szerinti vagy kétnyelvű)? Be kell-e jelentkezni a célország valamely hivatalánál? Mi a helyzet, ha egy ausztriai webáruház értékesít Magyarországra? Van-e valamilyen eltérés? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Eladó, kibocsátó: átlagos webshop (kiskereskedelmi tevékenység, magyar vállalkozás, magyarországi szállítás, normál adózó). Vevő: magánvásárló. Vásárlás tárgya: átlagos termék, átlagos értékben (nem jövedéki termék, nem jármű, áfatartalom a 100 ezer forintot sem éri el). Kérdés: – Szükséges-e bármilyen bizonylatot, számlát kibocsátani a webshop üzemeltetőjének, amikor egy megrendelést teljesít, és elad/felad csomagban termékeket? – Ha feltételezzük, hogy szükséges, a kibocsátott bizonylat mindenképpen számla kell hogy legyen? – A számlakibocsátás megvalósulhat-e olyan formában, hogy • a vevő egy pdf-et kap, és • nincs elektronikus aláírás és időbélyegző, és • a vevő kinyomtatja a saját példányát, és • a kibocsátó kinyomtatja a saját példányát, és így teljesíti a bizonylatmegőrzést?

Cikk

Megszállták a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyon-visszaszerzési Hivatalának ellenőrei a Mall.hu telephelyét – közölte az adóhatóság. A vevői megrendeléseket egyelőre nem tudja teljesíteni a cég. A NAV tájékoztatása szerint 4,5 milliárd forint összegű költségvetési csalást elkövető bűnszervezet felszámolására indítottak nyomozást.

Kérdés

http://adozona.hu/kerdesek/2017_10_26_webaruhaz_ertekesitese_az_afaban_nwb Tisztelt Szakértők! Idézet a hivatkozott kérdésből: "Továbbá, amennyiben a vevő nem adóalany, úgy felmerül a 29. § és 30. § leírt szabályok alkalmazása (ún. távértékesítés). E szabályok alapján a jogszabály szerinti esetekben főszabályként a rendeltetés országában teljesül az értékesítés, ha a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, illetőleg – javára – más végzi, és az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamába kerül. Ugyanakkor amennyiben a célország szabályai által meghatározott összeget az értékesítések összege nem éri el, úgy lehetőség van a feladás országában történő adózás választására" Amennyiben webáruház (belföldi kft) Közösségi területre, magánszemély részére végez termékértékesítést (egyenes áfás számla), vagy harmadik országba magánszemély részére (Közösségi áfa területi hatályon kívüli értékesítés, adómentes számla), akkor ezen értékesítések az áfabevallás melyik sorába kerülnek? (Mindkét esetben igazolható, hogy a termék elhagyta az Magyarországot).

Cikk

A fogyasztóvédelmi jogsértést újra elkövető webáruházak aránya 14 százalékra csökkent idén a korábbi 54 százalékról, a jelentős javulás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorító, tavaly decemberben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfőn.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy ha egy cég webáruházat működtetne külföldi szerverről, akkor a webáruház által generált értékesítése belföldinek számít-e vagy külföldinek abban az esetben, ha egyébként belföldi a társaság, és magyarországi partnereknek értékesít? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok önhöz: ha a webáruház a regisztráció után ad kedvezményt (x%-ot vagy x Ft-ot), azaz nem történt korábban teljesítés, nem utólagos kedvezményről van szó, akkor a kedvezmény érvényesítésekor mi az áfabeli megítélés, illetve más adózási teendőnk van-e vele? Köszönettel várom válaszukat!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy webáruházat működtető kft.-nél egy román állampolgár folyamatosan vásárol. Magyarországon, az átvevőponton veszi át az árut, kiviszi az országból, majd külföldi utasként az áfát visszafizetjük részére, ahogy beérkezik a bizonylat arról, hogy az áru Magyarországot elhagyta. Van-e valamilyen összeghatár erre vonatkozóan, hogy milyen értékű árut vihet egy évben, vagy a kft.-nek a külföldi országban be kell-e jelentkezni adóalanyként? Havi szinten a kivitt áru mennyisége akár 10 millió Ft is lehet. Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy webáruház internetes kiskereskedelemmel foglalkozik. Vevőitől (akik túlnyomó részt magánszemélyek) díjbekérő alapján kér be előleget, akik banki utalással teljesítenek. Ha az értékesítés bruttó összege 900 ezer Ft alatt van és a magánszemély vevő nem kér számlát, akkor megteheti, hogy nem állít ki számlát az előlegről? Ebben az esetben az előleget a banki bizonylaton kell a vevőtől kapott előlegre és áfára könyvelnem? Amikor megtörténik a termék kiszállítása, kell számlát kiállítania (vagy csak bolti értékesítés esetén mentesül a számlaadás alól nyugta kibocsátása mellett, ha a vevő arról sem kér számlát és 900 ezer Ft alatt van az összeg)? Ha kell végszámlát kiállítania, akkor az hogyan történik? Felsorolja az értékesített termékeket és a díjbekérőre hivatkozva (mivel nem állított ki az előlegről számlát) mínuszolja le az összeget a számlán? Mivel a vevők 100% előleget fizetnek, egy abszurd esetben előfordulhat - ha minden vevője magánszemély, minden értékesítés 900 ezer Ft alatt van és minden esetben 100% előleget fizet a vevő, aki nem kér számlát így az előlegről nem kerül kiállításra számla -, hogy a számlázó programjában csak nullás végösszegű számlák kerülnek egész év folyamán kiállításra? Így az áfabevallások pedig a banki jóváírások alapján lesznek dokumentálva? Jelent-e ez vajon problémát, ha a számlázóprogramok össze lesznek kötve a NAV rendszerével és csak nullás összegű számlákat látnak kiállítva? Köszönöm válaszát.

Kérdés

Egy cég webáruházban kezdi el árulni termékeit. A megrendelésekről e-számlát állít ki, illetve a termékeket postázza. Vannak vevők, akik személyesen szeretnék átvenni a megrendelt terméket. Egyik bizományos árusítójuk ezt a feladatot át is vállalja. Megfelelő-e ez az eljárás, ha szerződést kötnek a feladatok ellátására a bizományossal? A bizományos átadja az árut, átveszi a pénzt, amiről számlát állít ki a cég számlatömbjében. Milyen feltételeket kell tartalmazni a szerződésnek? Ezzel egyidejűleg a nála bizományban lévő készletet mínuszba helyezik, hiszen nem ő adta el a terméket, ő csak az átadást végezte. Be kell-e jelenteni telephelynek az átvevőhelyet a cég esetében? Előre is köszönöm.

Kérdés

T. Szakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy a webáruházak esetében a magánszemélyeket elegendő-e egy közös néven (például internetes vevő) nyilvántartani a megrendelés szám, számlaszám alapján visszakereshető módon, vagy név szerint kötelező őket nyilvántartásba venni? (Ugye ez borzalmas mennyiségű adatfelvitelt jelentene, kavarodást, név-cserét, összekeverést stb.) Köszönettel: Ujvári Erika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gyógyszertárat működtető bt. webáruházat létesít. Az immateriális javak között szellemi termékként vagy vagyoni értékű jogként kell nyilvántartani? Figyelembe vehető-e a bekerülési értéke kisvállalkozók beruházási adóalap-kedvezményeként a társaságiadó-alap megállapításakor? Köszönettel: Ván Iroda Kft.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Licencdíj adózása

Szipszer Tamás

adószakértő

Ingatlan bérleti díjának helyes számlázása

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink