A magyar fiatalok közel kétharmada (66,2 százalék) fogyasztott már valamilyen étrend-kiegészítőt, ugyanakkor 23,6 százalékuknak problémát jelent megkülönböztetni őket a gyógyszerektől. A felmérés szerint több mint negyedük tévesen úgy véli, ezek a szerek gyógyító hatással bírnak – derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI idei közös kutatásából.
Melyik ország áfakulcsai szerint kell számlázni a magánszemély vevők felé a magyar webáruház EU-s termékértékesítését? – kérdezte az Adózóna olvasója. Bunna Erika adótanácsadó válaszolt.
Jelentősen bővíti a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési lehetőségeit az ágazati törvény ma elfogadott módosítása. A hatóság a jövőben nemcsak a fogyasztóval közvetlen szerződéses kapcsolatban lévő eladóval szemben járhat el jogsértés esetén, a szakemberek a kiskereskedő mellett a raktárat, a nagykereskedőt, az importőrt és a gyártót – a korábbi egy helyett tehát az ellátási lánc öt szintjét – ellenőrizhetik – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Tisztelt Adózóna Szakértői! Érdeklődni szeretnék, hogy mit lehet tudni a webáruház könyveléséről, számviteléről? Milyen speciális szabályozás vonatkozik rá? Gyakorlatban hogyan lehet megvalósítani azokat a könyvvezetés során? Esetleg tudnak-e valami szakirodalmat ajánlani hozzá? Üdvözlettel egy előfizető
A hazai e-kiskereskedelem bruttó 625 milliárd forintos éves forgalmat ért el tavaly, amely mintegy 16 százalékkal haladta meg a 2018-as szintet; az online értékesítés adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 6,3 százalékát a GKI Digital és az Árukereső felmérése szerint.
Egy internetes kereskedelemben érdekelt szervezetet azzal gyanúsít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy az EU-s áfaszabályok kijátszásával 4,7 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek – tájékoztatta a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-t.
A dropshipping, ahogy a világon, így Magyarországon is egyre elterjedtebb kereskedelmi módszer. Az áru beszerzése nemcsak az Európai Unió területéről, hanem akár Kínából is történhet. Mivel Kína azonban már az uniós határon kívül esik, ezért vámügyi feladatok is felmerülnek az ügylettel kapcsolatban. Olvasónk kérdésére Tüske Péter vámszakértő adott választ.
Tisztelt Szakértők! Kérem szíves tájékoztatásukat! Webáruházban történő 100 000 forintot meghaladó vásárláskor díjbekérő kerül kiküldésre. Amikor a díjbekérőre megérkezik az utalás, a cég megrendeli az árut. A cég nem állít ki előlegszámlát, hanem 2-3 hét után, amikor megérkezik az áru, elkészíti a számlát és postázza azt a megrendeléssel. Ez a gyakorlat véleményem szerint rossz, mert a díjbekérő után előlegszámlát kellene kiálíltani az áru megérkezéséig, teljesítésig. A problémám ott van, hogy több esetben 3-4 hét is lehet mire megérkezik az áru, s számlázásra kerül a megrendelés. Díjbekérőre érkezett pénzt a 453-as főkönyvi számon tartjuk nyilván. Aggályom ott van, hogy a cég havi áfabevalló és több esetben díjbekérőre érkezett összeg lóg a főkönyvemben, amiről előlegszámla nem készült. Problémát okoz a 12. 31-i dátum is, hiszen így hogyan kezeljem az 453 főkönyvi számon szereplő díjbekérőre érkezett összegeket. Kérem szíves szakértői véleményüket az eljárás kapcsán, hogy ha megérkezik a díjbekérő összege a bankszámlára, köteles-e előlegszámlát kiállítani a cég! Munkájukat megköszönve, tisztelettel várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi jogeset kapcsán merültek fel kérdések, melyek tisztázásában kérem az Önök segítségét. Van egy magyar, webáruházat üzemeltető egyéni vállalkozó. Most Ausztriába is szeretne értékesíteni. (főként nem adóalanyok részére). Be kell-e jelentkeznie a tagállamba? Kell-e osztrák adószám ez esetben? 27 százalék áfát kell-e felszámítania értékesítései során? Köszönöm előre is részletes válaszukat!
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték