Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar cég, mely webáruházon keresztül szeretne terméket értékesíteni mind magyar, mind közösségen belüli vásárlói részére. A raktár azonban, ahonnan a termékeket elszállítaná vagy elszállíttatná, Szlovákiában található. Hogyan kell ilyen esetben helyesen eljárni, kell-e szlovák adószámot kiváltani? Válaszát előre is köszönöm.
A magyarországi online kiskereskedelem tavalyi forgalma 16 százalékkal bővült az előző évhez képest, és elérte a 270 milliárd forintot – közölte a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi kutatássorozatának idei első felméréséből származó adatokat a két cég csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Webáruház esetén az ajándékutalványra egy kódot írnak (vagy e-mailben elküldik), amit a beváltó tud azonosításként megadni. Ez egy titkos kód, amit másnak nem szabad átadni, mert vissza lehet vele élni. Az ajándékutalvány szigorú számadási kötelezettséggel bíró nyomtatvány (elektronikus nyomtatvány e-mail esetén). A megadott kód használható-e egyben az ajándékutalvány egyedi azonosítójaként, vagy külön azonosítószámot is meg kell adni hozzá? Feltehetően a kód is egyedi, ellenkező esetben nyilvánvaló, hogy külön azonosító szükséges. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egyik partnerem (még) magyar rezidens. Szeretne egy angol vállalkozást létrehozni nemzetközi webshop tevékenységi körrel. A webáruház magyar nyelven is kommunikálna, mert a termékek itthon is megállnák helyüket, azonban nem a magyar piac az elsődleges cél. Sok angol cégalapítós oldalt talált, amelyből kiderült, hogy magyar lakosként angol cégben csak tulajdonos lehet, mert ottani bejelentéshez National Insurance számot kellene kiváltania, aminek feltétele egy angol jogosítvány és lakcím, ami igen sok macerával járna, így inkább maradna még itthon. Tud ez esetben Magyarországról távmunkában bejelentve dolgozni néhány órában a saját angol cégének? A cég tevékenysége telephelyet nem köteleztetne, a termékek raktározása és leszállítása egyáltalán nem Magyarországról (hanem Angliából vagy más országból) történne akárcsak a garanciáztatás. Partnerem nem szeretné eleinte "feladni" a magyar lakcímét a webes próbálkozás miatt (amíg az üzlet be nem indul), viszont nem szeretne itthon hivatalosan "munkanélküli" sem lenni, mert itthon nincs munkaviszonya.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. áttért az e-számlázásra. Webáruház lévén havi több száz kimenő számláról van szó. Megfelelő-e az a megoldás, hogy a számlázó program által kiállított összesítő excel táblázat alapján kerülnek a számlák könyvelésre? A táblázat tartalmazza mindazon adatokat, melyek a könyveléshez szükségesek. A nagy számlamennyiség miatt a számlákat nem nyomtatjuk ki. A másik kérdésem még a számlák kontírozásával kapcsolatos. Hogyan oldható ez meg ebben az esetben (a gyakorlati megvalósítás érdekelne)? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! A cégünk kandallókat, kéményeket épít, felújít, webáruházat üzemeltet. Van egy bemutató termünk is, ahol pénztárgép van. Az építési munkák során, az online kereskedelem kapcsán kiállított számlákat. PTGSZLAH adatlapon meg kell-e küldeni a NAV részére? A könyvelőm eddig megküldte. Én úgy gondolnám, csak a bemutató teremben képződő számlát kell küldeni. Köszönettel: Székely Lajos
Kistermelők esetében korlátozott az értékesítés helye. Ezért az első kérdésem, hogy kistermelő milyen feltételek mellett nyithat webáruházat? Megrendelést fogadhat-e az egész ország területéről? A másik kérdés, hogy bevezetheti-e a kistermelő az ajándékutalványt, amit a webáruházában (ha nyithat webáruházat), valamint a saját értékesítési helyén fogad el? Az ajándékutalvány bevezethetősége esetén az értékesíthető-e országosan saját vagy más forgalmazó (akár tőle távol eső viszonteladó) által (hiszen az nem minősül terméknek)? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni, hogy az alábbiakban részletezett számlázási gyakorlat megfelelő-e? Egy webáruházról van szó, amelynél sokszor előfordul, hogy a vevő meggondolja magát, és visszaküldi az árut. Ebben az esetben a webáruház, ha visszakapta az árut, visszautalja a pénzt a vevő számlájára. Ilyenkor számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki (számlázó programmal), melyen az eredeti összegek mínusz előjellel vannak feltüntetve, hivatkozással az eredeti számlaszámra. Mindhárom dátumnál (teljesítés, számla kelte, fizetési határidő) a kibocsátáskori dátum szerepel, általában a visszautalás napja. Ön szerint ez helyes számlázási megoldás? A teljesítés időpontja nem az eredeti teljesítési időpont lesz? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. fő tevékenysége csomagküldő, internetes kiskereskedelem, pontosabban webáruházon keresztül értékesít kozmetikai cikkeket. Az egyes értékesítésékről minden esetben számlát állítanak ki a vevőknek. Az eladott áruk egy részét futárszolgáltatással foglalkozó cégek szállítják ki a megrendelőknek, egy másik részét pedig a vevők személyesen vehetik át a cég székhelyén. Kérdésem, hogy a személyes átvétel esetén kötelezett-e a cég pénztárgépes nyugtaadásra, vagy elegendő, ha számlát állít ki az eladásról?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás webáruházat kíván üzemeltetni, melynek megtervezését szakemberre bízza. A megkötött szerződés tulajdonjog megszerzését biztosítja a vállalkozás számára, a számla "vevőmágnes" szolgáltatásról szól. Kérdésem, hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni? Köszönöm válaszát.
A kereskedelmet kiszolgáló tevékenység, közöttük az árufeltöltés vagy a takarítás nem tartozik a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény hatálya alá – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI megkeresésére.
Webáruház értékesítésekor bizonyos esetekben kérdéses számomra a számla megfelelő dátuma, így az alábbiakban kérném a segítségüket: 1.) A számla teljesítése és kelte arra a napra szól, amikor a terméket postára adják. Ez helyes-e? 2.) A vevő nem veszi át a terméket, így a posta X nap után visszahozza. Ebben az esetben mínuszos számlát kell kiállítani. Mik a megfelelő dátumok a mínuszos számlán (teljesítés dátuma, számla kelte)? 3.) A vevő átveszi az árut, ki is fizeti, majd X nap múlva visszaküldi, mert nem jó neki, és kéri a vételár visszafizetését. Hasonlóan az előző esethez, itt melyek a helyes dátumok? Előre is köszönöm a választ.
Nem kis fejtörést okoz a könyvelőknek a webáruházak elszámolása, különösen akkor, ha többszöri devizaátváltások is nehezítik a beérkező bevételek számszerűsítését, a PayPal-on keresztüli fizetés elterjedése pedig újabb kihívások elé állítja őket. Cikkünkben támpontot nyújtunk a helyes elszámoláshoz, és részletesen bemutatjuk a webáruházakra vonatkozó számlázási szabályoka is.
Egy vállalkozó vebáruházat üzemeltet, ahol forintban, dollárban, angol fontban és euróban is állít ki számlákat, melyeket Pay pal útján fizetnek. A vállalkozó részére befolyt összegeket (paypal, de nem közölt) árfolyamon devizáról forintra számítja át az internetes közvetítő bank, amit a vállalkozó OTP devizaszámlájára utal, ahol az OTP saját árfolyamán euróra számítja át. A vállalkozó bankkártyával devizában beszerzett árut is fizetett, sőt úgy is, hogy annak egy részét a forintszámlájáról utalta át, másik részét pedig a befolyt bevételekből, amit árfolyam hiányában nem tudok átszámítani, s nem tudom könyvelni. Több fórumon is felltettem már ezt a kérdést, de megnyugtató választ még nem kaptam, csak általánosságokat írtak. Önöknek is írtam már ebben az ügyben, valamint az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (ahol több mint 10 éve vagyok tag), de Önöknek is már több éve vagyok előfizetőjük. Kérem szíveskedjenek válaszolni a drkelemen@t-online e-mail címemre. Köszönettel: Domokosné dr Kelemen Ágnes
Tisztelt Adózóna! Cégünk üzleti kapcsolatban áll egy angol céggel, mely webáruházon keresztül árulja szerte Európában termékeinket. Az angol cég és cégünk is áfaalany, székhelyeik Anglia és Magyarország. Az angol webáruház termékeit saját nevében értékesíti magyar vevői felé, ők állnak kapcsolatban a magyar vevőikkel, a kiszállítás pedig cégünk raktárából történik, azaz az angol webáruház által magyar vevőnek eladott termék nem hagyja el Magyarországot, közvetlenül hazánkból történik a kiszállítás az angol webáruház nevében. Hogyan történik a számlázás, milyen számlát állít ki a magyar cég? Mi a teljesítés időpontja? Hogyan számol el egymással a két cég?
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték