Egy webértékesítéssel foglalkozó cég eddig futárszolgálatot vett igénybe a szállításhoz. Mit kell tennie, ha ő maga szeretné a (boríték méretű) szállítást végezni akár BKK-val vagy saját személyautóval? Van-e ezzel kapcsolatosan bármilyen engedélyezési, adatszolgáltatási kötelezettség vagy előírás?
Tisztelt Szakértő! Internetes áruházunkban forgalmazott termékeinket, a kiszállítás alkalmával díszdobozba, légbuborékos fóliába, zacskóba, tasakba csomagoljuk. Ezeket a kartondobozokat, illetve csomagolóanyagokat Csehországból rendeljük meg. Értékük és mennyiségük nem jelentős, havi szinten pár ezer forintos tételek. Kérdésem: kell-e környezetvédelmi termékdíjat fizetnünk? Mennyiség vagy érték alapján van-e mentesség a kötelezettség megfizetése alól? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk online termékmegjelenítés szolgáltatásba kezd. Elképzelése szerint webáruházakat üzemeltető szolgáltatókkal kötne szerződést, s így kétféle módon jutna bevételhez. a./ a vevői kattintásoknak lenne egy meghatározott db/ft ára b./ a sikeres termékértékesítések után jutalékot kapna. Tervei szerint az webáruházak üzemeltetői előre feltöltenének bizonyos összegeket, így ezt az egyenleget csökkentenék a fent említett kattintások illetve jutalék összegei. Kérdés, melyik a helyes megoldás? 1/ Az egyenlegfeltöltések alkalmával előlegszámlát állít ki, majd hó végén a kattintásokról illetve a jutalékról havi elszámoló számlát küld? 2/ Az egyenlegfeltöltések alkalmával rögtön, a teljes összegről, online marketing tevékenység megnevezéssel állít ki számlát (hasonlóan a telefonos feltöltő kártyás szolgáltatásokhoz)? Továbbá szeretne egy három hónapos bevezető- teszt időszakot, amikor a web áruházaknak ingyen biztosítaná a weboldal használatát. Ebben az esetben hogyan működne a számlázás , adhat 100%-os engedményt? Köszönettel: Reisner Csabáné
Egyéni vállalkozó európai uniós tagállamokba értékesíti termékeit webáruházon keresztül. Hogyan tudja igazolni, hogy a terméket külföldön adta el? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az áfát az általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó webáruházból értékesít termékeket, a vevők előre átutalják a megvásárolt termék teljes összegét, és a vállalkozó ezután elküldi nekik a terméket futárszolgálattal. Ebben az esetben hogyan kell kiállítani a számlát az előre utaláskor megkapott összegről? A termék elküldésekor kell-e valamilyen számlát kiállítani? Köszönöm válaszukat.
Az áfát általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó Ausztriában és Szlovéniában szeretne villanymotoros gumicsónakokat értékesíteni – üzletkötők segítségével – magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is egyaránt. Milyen papírokkal tudja igazolni külföldi vállalkozásoknak értékesítés esetén, hogy a terméket külföldön adta el, és így azok ellenértékével közösségi bevételként lehessen elszámolni? Van-e Ausztriában, illetve Szlovéniában olyan értékhatár magánszemélyek vagy vállalkozások részére történő értékesítésnél, amikor az adott külföldi országban is be kell jelentkezni adóalanyként?
Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?
Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar cég, mely webáruházon keresztül szeretne terméket értékesíteni mind magyar, mind közösségen belüli vásárlói részére. A raktár azonban, ahonnan a termékeket elszállítaná vagy elszállíttatná, Szlovákiában található. Hogyan kell ilyen esetben helyesen eljárni, kell-e szlovák adószámot kiváltani? Válaszát előre is köszönöm.
A magyarországi online kiskereskedelem tavalyi forgalma 16 százalékkal bővült az előző évhez képest, és elérte a 270 milliárd forintot – közölte a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi kutatássorozatának idei első felméréséből származó adatokat a két cég csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Webáruház esetén az ajándékutalványra egy kódot írnak (vagy e-mailben elküldik), amit a beváltó tud azonosításként megadni. Ez egy titkos kód, amit másnak nem szabad átadni, mert vissza lehet vele élni. Az ajándékutalvány szigorú számadási kötelezettséggel bíró nyomtatvány (elektronikus nyomtatvány e-mail esetén). A megadott kód használható-e egyben az ajándékutalvány egyedi azonosítójaként, vagy külön azonosítószámot is meg kell adni hozzá? Feltehetően a kód is egyedi, ellenkező esetben nyilvánvaló, hogy külön azonosító szükséges. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Egyik partnerem (még) magyar rezidens. Szeretne egy angol vállalkozást létrehozni nemzetközi webshop tevékenységi körrel. A webáruház magyar nyelven is kommunikálna, mert a termékek itthon is megállnák helyüket, azonban nem a magyar piac az elsődleges cél. Sok angol cégalapítós oldalt talált, amelyből kiderült, hogy magyar lakosként angol cégben csak tulajdonos lehet, mert ottani bejelentéshez National Insurance számot kellene kiváltania, aminek feltétele egy angol jogosítvány és lakcím, ami igen sok macerával járna, így inkább maradna még itthon. Tud ez esetben Magyarországról távmunkában bejelentve dolgozni néhány órában a saját angol cégének? A cég tevékenysége telephelyet nem köteleztetne, a termékek raktározása és leszállítása egyáltalán nem Magyarországról (hanem Angliából vagy más országból) történne akárcsak a garanciáztatás. Partnerem nem szeretné eleinte "feladni" a magyar lakcímét a webes próbálkozás miatt (amíg az üzlet be nem indul), viszont nem szeretne itthon hivatalosan "munkanélküli" sem lenni, mert itthon nincs munkaviszonya.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. áttért az e-számlázásra. Webáruház lévén havi több száz kimenő számláról van szó. Megfelelő-e az a megoldás, hogy a számlázó program által kiállított összesítő excel táblázat alapján kerülnek a számlák könyvelésre? A táblázat tartalmazza mindazon adatokat, melyek a könyveléshez szükségesek. A nagy számlamennyiség miatt a számlákat nem nyomtatjuk ki. A másik kérdésem még a számlák kontírozásával kapcsolatos. Hogyan oldható ez meg ebben az esetben (a gyakorlati megvalósítás érdekelne)? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! A cégünk kandallókat, kéményeket épít, felújít, webáruházat üzemeltet. Van egy bemutató termünk is, ahol pénztárgép van. Az építési munkák során, az online kereskedelem kapcsán kiállított számlákat. PTGSZLAH adatlapon meg kell-e küldeni a NAV részére? A könyvelőm eddig megküldte. Én úgy gondolnám, csak a bemutató teremben képződő számlát kell küldeni. Köszönettel: Székely Lajos
Kistermelők esetében korlátozott az értékesítés helye. Ezért az első kérdésem, hogy kistermelő milyen feltételek mellett nyithat webáruházat? Megrendelést fogadhat-e az egész ország területéről? A másik kérdés, hogy bevezetheti-e a kistermelő az ajándékutalványt, amit a webáruházában (ha nyithat webáruházat), valamint a saját értékesítési helyén fogad el? Az ajándékutalvány bevezethetősége esetén az értékesíthető-e országosan saját vagy más forgalmazó (akár tőle távol eső viszonteladó) által (hiszen az nem minősül terméknek)? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni, hogy az alábbiakban részletezett számlázási gyakorlat megfelelő-e? Egy webáruházról van szó, amelynél sokszor előfordul, hogy a vevő meggondolja magát, és visszaküldi az árut. Ebben az esetben a webáruház, ha visszakapta az árut, visszautalja a pénzt a vevő számlájára. Ilyenkor számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki (számlázó programmal), melyen az eredeti összegek mínusz előjellel vannak feltüntetve, hivatkozással az eredeti számlaszámra. Mindhárom dátumnál (teljesítés, számla kelte, fizetési határidő) a kibocsátáskori dátum szerepel, általában a visszautalás napja. Ön szerint ez helyes számlázási megoldás? A teljesítés időpontja nem az eredeti teljesítési időpont lesz? Előre is köszönöm a válaszát.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték