155 találat a(z) webáruház cimkére
Közösségi termékértékesítés – webáruház
Kérdés
Az áfát általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó Ausztriában és Szlovéniában szeretne villanymotoros gumicsónakokat értékesíteni – üzletkötők segítségével – magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is egyaránt. Milyen papírokkal tudja igazolni külföldi vállalkozásoknak értékesítés esetén, hogy a terméket külföldön adta el, és így azok ellenértékével közösségi bevételként lehessen elszámolni? Van-e Ausztriában, illetve Szlovéniában olyan értékhatár magánszemélyek vagy vállalkozások részére történő értékesítésnél, amikor az adott külföldi országban is be kell jelentkezni adóalanyként?
Webáruház – közvetített szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?
Magyar cég, szlovákiai raktár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar cég, mely webáruházon keresztül szeretne terméket értékesíteni mind magyar, mind közösségen belüli vásárlói részére. A raktár azonban, ahonnan a termékeket elszállítaná vagy elszállíttatná, Szlovákiában található. Hogyan kell ilyen esetben helyesen eljárni, kell-e szlovák adószámot kiváltani? Válaszát előre is köszönöm.
Bővült az online kiskereskedelmi piac, de csökkent az új belépők aránya
Cikk
A magyarországi online kiskereskedelem tavalyi forgalma 16 százalékkal bővült az előző évhez képest, és elérte a 270 milliárd forintot – közölte a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi kutatássorozatának idei első felméréséből származó adatokat a két cég csütörtökön az MTI-vel.
Webáruház és az ajándékutalvány sorszáma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Webáruház esetén az ajándékutalványra egy kódot írnak (vagy e-mailben elküldik), amit a beváltó tud azonosításként megadni. Ez egy titkos kód, amit másnak nem szabad átadni, mert vissza lehet vele élni. Az ajándékutalvány szigorú számadási kötelezettséggel bíró nyomtatvány (elektronikus nyomtatvány e-mail esetén). A megadott kód használható-e egyben az ajándékutalvány egyedi azonosítójaként, vagy külön azonosítószámot is meg kell adni hozzá? Feltehetően a kód is egyedi, ellenkező esetben nyilvánvaló, hogy külön azonosító szükséges. Válaszát előre is köszönöm!
Angol cég magyar ügyvezetője távmunkában
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyik partnerem (még) magyar rezidens. Szeretne egy angol vállalkozást létrehozni nemzetközi webshop tevékenységi körrel. A webáruház magyar nyelven is kommunikálna, mert a termékek itthon is megállnák helyüket, azonban nem a magyar piac az elsődleges cél. Sok angol cégalapítós oldalt talált, amelyből kiderült, hogy magyar lakosként angol cégben csak tulajdonos lehet, mert ottani bejelentéshez National Insurance számot kellene kiváltania, aminek feltétele egy angol jogosítvány és lakcím, ami igen sok macerával járna, így inkább maradna még itthon. Tud ez esetben Magyarországról távmunkában bejelentve dolgozni néhány órában a saját angol cégének? A cég tevékenysége telephelyet nem köteleztetne, a termékek raktározása és leszállítása egyáltalán nem Magyarországról (hanem Angliából vagy más országból) történne akárcsak a garanciáztatás. Partnerem nem szeretné eleinte "feladni" a magyar lakcímét a webes próbálkozás miatt (amíg az üzlet be nem indul), viszont nem szeretne itthon hivatalosan "munkanélküli" sem lenni, mert itthon nincs munkaviszonya.
E-számla könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. áttért az e-számlázásra. Webáruház lévén havi több száz kimenő számláról van szó. Megfelelő-e az a megoldás, hogy a számlázó program által kiállított összesítő excel táblázat alapján kerülnek a számlák könyvelésre? A táblázat tartalmazza mindazon adatokat, melyek a könyveléshez szükségesek. A nagy számlamennyiség miatt a számlákat nem nyomtatjuk ki. A másik kérdésem még a számlák kontírozásával kapcsolatos. Hogyan oldható ez meg ebben az esetben (a gyakorlati megvalósítás érdekelne)? Előre is köszönöm a választ.
PTGSZLAH
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégünk kandallókat, kéményeket épít, felújít, webáruházat üzemeltet. Van egy bemutató termünk is, ahol pénztárgép van. Az építési munkák során, az online kereskedelem kapcsán kiállított számlákat. PTGSZLAH adatlapon meg kell-e küldeni a NAV részére? A könyvelőm eddig megküldte. Én úgy gondolnám, csak a bemutató teremben képződő számlát kell küldeni. Köszönettel: Székely Lajos
Ajándékutalvány bevezetése kistermelő esetén
Kérdés
Kistermelők esetében korlátozott az értékesítés helye. Ezért az első kérdésem, hogy kistermelő milyen feltételek mellett nyithat webáruházat? Megrendelést fogadhat-e az egész ország területéről? A másik kérdés, hogy bevezetheti-e a kistermelő az ajándékutalványt, amit a webáruházában (ha nyithat webáruházat), valamint a saját értékesítési helyén fogad el? Az ajándékutalvány bevezethetősége esetén az értékesíthető-e országosan saját vagy más forgalmazó (akár tőle távol eső viszonteladó) által (hiszen az nem minősül terméknek)? Válaszát előre is köszönöm!
Számlával egy tekintet alá eső okirat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni, hogy az alábbiakban részletezett számlázási gyakorlat megfelelő-e? Egy webáruházról van szó, amelynél sokszor előfordul, hogy a vevő meggondolja magát, és visszaküldi az árut. Ebben az esetben a webáruház, ha visszakapta az árut, visszautalja a pénzt a vevő számlájára. Ilyenkor számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki (számlázó programmal), melyen az eredeti összegek mínusz előjellel vannak feltüntetve, hivatkozással az eredeti számlaszámra. Mindhárom dátumnál (teljesítés, számla kelte, fizetési határidő) a kibocsátáskori dátum szerepel, általában a visszautalás napja. Ön szerint ez helyes számlázási megoldás? A teljesítés időpontja nem az eredeti teljesítési időpont lesz? Előre is köszönöm a válaszát.
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. fő tevékenysége csomagküldő, internetes kiskereskedelem, pontosabban webáruházon keresztül értékesít kozmetikai cikkeket. Az egyes értékesítésékről minden esetben számlát állítanak ki a vevőknek. Az eladott áruk egy részét futárszolgáltatással foglalkozó cégek szállítják ki a megrendelőknek, egy másik részét pedig a vevők személyesen vehetik át a cég székhelyén. Kérdésem, hogy a személyes átvétel esetén kötelezett-e a cég pénztárgépes nyugtaadásra, vagy elegendő, ha számlát állít ki az eladásról?
Webáruház elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás webáruházat kíván üzemeltetni, melynek megtervezését szakemberre bízza. A megkötött szerződés tulajdonjog megszerzését biztosítja a vállalkozás számára, a számla "vevőmágnes" szolgáltatásról szól. Kérdésem, hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni? Köszönöm válaszát.
Ők bezzeg dolgoztathatók vasárnap és éjszaka is a boltokban
Cikk
A kereskedelmet kiszolgáló tevékenység, közöttük az árufeltöltés vagy a takarítás nem tartozik a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény hatálya alá – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI megkeresésére.
Webáruház számlázása
Kérdés
Webáruház értékesítésekor bizonyos esetekben kérdéses számomra a számla megfelelő dátuma, így az alábbiakban kérném a segítségüket: 1.) A számla teljesítése és kelte arra a napra szól, amikor a terméket postára adják. Ez helyes-e? 2.) A vevő nem veszi át a terméket, így a posta X nap után visszahozza. Ebben az esetben mínuszos számlát kell kiállítani. Mik a megfelelő dátumok a mínuszos számlán (teljesítés dátuma, számla kelte)? 3.) A vevő átveszi az árut, ki is fizeti, majd X nap múlva visszaküldi, mert nem jó neki, és kéri a vételár visszafizetését. Hasonlóan az előző esethez, itt melyek a helyes dátumok? Előre is köszönöm a választ.
Itt a könyvelők legújabb réme: webáruházak és a PayPal
Cikk
Nem kis fejtörést okoz a könyvelőknek a webáruházak elszámolása, különösen akkor, ha többszöri devizaátváltások is nehezítik a beérkező bevételek számszerűsítését, a PayPal-on keresztüli fizetés elterjedése pedig újabb kihívások elé állítja őket. Cikkünkben támpontot nyújtunk a helyes elszámoláshoz, és részletesen bemutatjuk a webáruházakra vonatkozó számlázási szabályoka is.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
