Több mint kétmilliárd forinttal károsította meg a költségvetést egy bűnbanda elektronikai és háztartási gépek kis-és nagykereskedelmével. A NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást – közölte az adóhatóság.
Szeretném megkérdezni, hogy webáruházi értékesítés esetében elegendő-e kézzel kiállított számla, vagy kötelező-e számlázó program használata? Esetleg várható-e online számlázási kötelezettség? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött az Amazon webáruházzal, mely szerint e-bookot (a jogokat a cég birtokolja) töltöttünk fel az oldalukra, ahonnan azt bárki díjfizetés ellenében letöltheti. Az olvasók által befizetett díjból az Amazon bizonyos időközönként meghatározott összegű eurót utal, de számlát vagy egyéb bizonylatot nem küld hozzá. Vállalkozásunk alanyi adómentes. Kérdésünk, hogy az így kapott jutalék egészét bevételnek könyveljük a bankkivonat alapján, illetve terheli-e ezt az összeget áfafizetési kötelezettség? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem webáruházat üzemeltet. Szerb magánszemély egy hét alatt 6 millió forint értékben vásárol. Le lett ellenőrizve a személyazonossága, lakcíme, a kivitt árut leigazoltatja a határon, és így érkezik vissza a külföldi utas áfa nyomtatvány. Viszonylag gyanús az ügy, mert 20-30 darabokat vásárol. Mi fedve vagyunk minden bizonylattal. Kell vizsgálnunk, hogy kereskedelmi mennyiséget visz, vagy létezik-e ilyen? Ezek a termékek sima háztartási használati cikkek, elektronikai termékek. Köszönöm válaszukat előre is
Tisztelt Szakértő! Belföldi weboldalon termelők, kisiparosok hirdethetik meg termékeiket. A weboldalon a termékeket a vevők megvásárolhatják, melyeket a vevőnek az eladó közvetlenül juttat el. A weboldal üzemeltetője a teljes díjat a saját számlájára gyűjti be, ehhez az eladók a jóváhagyásukat megadják, és a szolgáltatási díj levonása után a vételár fennmaradó részét továbbutalják a termelő kisiparosnak. Kérdésem, hogy mindezek alapján pénzügyi szolgáltatásnak, fizetési rendszer üzemeltetésének minősül-e a vételár beszedése, és a jutalékkal csökkentett összeg továbbutalása? Válaszát előre is köszönöm!
Egy már müködő vállalkozás webáruházat kíván üzemeltetni. Kérdésem, hogy van-e olyan előírás, mely szerint készletnyilvántartást kellene vezetni, vagy elegendő az év végi leltár, illetve szükséges-e kereskedelmi végzettségü alkalmazott a cégben a tevékenység végzéséhez? Az is érdekelne, hogy a webáruház programjával kapcsolatban milyen követelményeket írnak elő, ennek a programnak kell-e a számlázást is biztosítania, vagy megfelel a már meglévő és bejelentett számlázó program használata? Várom mielőbbi válaszukat, köszönettel: Császár Judit
Cégünk webáruházat működtet. A megrendelt árut futárszolgálat szállítja ki a megrendelő által kért címre. Bizonyos érték feletti megrendelés esetén a kiszállítás ingyenes. A futárszolgálat által kiállított számla mögött tételes melléklet van, minden tétel egy-egy vevőszámlánkhoz köthető. Könyvelhetjük a futárszolgálat által számlázott költséget közvetített szolgáltatásnak, és így levonhatjuk-e az iparűzési adó alapjából?
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy webáruházat működtet, ahol a megrendelt árut kiszállítjuk, vagy pick-pack ponton vehető át a termék. Előfordul azonban, hogy a vásárlók társaságunk székhelyén veszik át a termékeket, ahol kifejezetten üzletet nem működtetünk, de személyesen adjuk át a rendelt árut. Felmerült, hogy emiatt online pénztárgépet kell üzembe helyezzünk. Helyesen gondoljuk? Köszönettel: Mátrai-Ignácz Éva
Egy webértékesítéssel foglalkozó cég eddig futárszolgálatot vett igénybe a szállításhoz. Mit kell tennie, ha ő maga szeretné a (boríték méretű) szállítást végezni akár BKK-val vagy saját személyautóval? Van-e ezzel kapcsolatosan bármilyen engedélyezési, adatszolgáltatási kötelezettség vagy előírás?
Tisztelt Szakértő! Internetes áruházunkban forgalmazott termékeinket, a kiszállítás alkalmával díszdobozba, légbuborékos fóliába, zacskóba, tasakba csomagoljuk. Ezeket a kartondobozokat, illetve csomagolóanyagokat Csehországból rendeljük meg. Értékük és mennyiségük nem jelentős, havi szinten pár ezer forintos tételek. Kérdésem: kell-e környezetvédelmi termékdíjat fizetnünk? Mennyiség vagy érték alapján van-e mentesség a kötelezettség megfizetése alól? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk online termékmegjelenítés szolgáltatásba kezd. Elképzelése szerint webáruházakat üzemeltető szolgáltatókkal kötne szerződést, s így kétféle módon jutna bevételhez. a./ a vevői kattintásoknak lenne egy meghatározott db/ft ára b./ a sikeres termékértékesítések után jutalékot kapna. Tervei szerint az webáruházak üzemeltetői előre feltöltenének bizonyos összegeket, így ezt az egyenleget csökkentenék a fent említett kattintások illetve jutalék összegei. Kérdés, melyik a helyes megoldás? 1/ Az egyenlegfeltöltések alkalmával előlegszámlát állít ki, majd hó végén a kattintásokról illetve a jutalékról havi elszámoló számlát küld? 2/ Az egyenlegfeltöltések alkalmával rögtön, a teljes összegről, online marketing tevékenység megnevezéssel állít ki számlát (hasonlóan a telefonos feltöltő kártyás szolgáltatásokhoz)? Továbbá szeretne egy három hónapos bevezető- teszt időszakot, amikor a web áruházaknak ingyen biztosítaná a weboldal használatát. Ebben az esetben hogyan működne a számlázás , adhat 100%-os engedményt? Köszönettel: Reisner Csabáné
Egyéni vállalkozó európai uniós tagállamokba értékesíti termékeit webáruházon keresztül. Hogyan tudja igazolni, hogy a terméket külföldön adta el? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az áfát az általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó webáruházból értékesít termékeket, a vevők előre átutalják a megvásárolt termék teljes összegét, és a vállalkozó ezután elküldi nekik a terméket futárszolgálattal. Ebben az esetben hogyan kell kiállítani a számlát az előre utaláskor megkapott összegről? A termék elküldésekor kell-e valamilyen számlát kiállítani? Köszönöm válaszukat.
Az áfát általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó Ausztriában és Szlovéniában szeretne villanymotoros gumicsónakokat értékesíteni – üzletkötők segítségével – magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is egyaránt. Milyen papírokkal tudja igazolni külföldi vállalkozásoknak értékesítés esetén, hogy a terméket külföldön adta el, és így azok ellenértékével közösségi bevételként lehessen elszámolni? Van-e Ausztriában, illetve Szlovéniában olyan értékhatár magánszemélyek vagy vállalkozások részére történő értékesítésnél, amikor az adott külföldi országban is be kell jelentkezni adóalanyként?
Tisztelt Szakértő! Adott egy webáruház, amely eddig az alábbi gyakorlatot követte. Szerződése van a postával, hogy részére kiszállítja az árukat. A posta havonta állít ki számlát a havi szállítási költségekről, amit igénybevett szolgáltatásként könyvelnek. A szállítási díjat 10 ezer forint alatt a webáruház felszámítja, és azt a számlán szerepelteti, mely értékesítés árbevételeként kerül könyvelésre. (10 ezer forint felett nem számít fel szállítási díjat.) A szállítási díj közvetített szolgáltatás, mellyel a cég nem foglalkozott, az iparűzési adónál sem került levonásba. A fenti könyvelés mennyire állja meg a helyét, lehet-e ezért büntetni, hiszen több adót fizet mint kellene? A másik kérdésem az, hogy, ha a szállítási díjat, mint közvetített szolgáltatást szeretné elszámolni, mi a helyes megoldás? Gondolom, hogy az ÁFSZ-ben fel kell tüntetni, hogy a szállítási díj közvetített szolgáltatás, és a számlán is jelölni kell ennek tényét, de hogyan kell könyvelni (kontírozni) a posta havi számláját, főként annak tükrében, hogy nem az összes szállítási költség kerül továbbszámlázásra, csak a 10 ezer forint alatti vásárlásoké? Összegezve: mi lenne a helyes könyvelése egy webáruház szállítási díjának?
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték