221 találat a(z) veszteség cimkére

Támogatási előleg elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány több EFOP pályázat kapcsán támogatási előleget kapott. A befolyt előlegeket a megérkezéskor rövid lejáratú kötelezettségként vettük nyilvántartásba T385-K479. A költségek egy része tavaly kifizetésre került. Jelen állás szerint az alapítvány veszteséges képet mutat. Az elszámolások nem fognak megtörténni mérlegkészítésig. Most az a kérdésem, hogyan lesz az előlegekből bevétel? Amíg nem történik meg az elszámolás, addig kénytelenek vagyunk veszteséggel zárni? Vagy van lehetőség legalább annyi bevételt elszámolni, hogy nullszaldósak legyünk? Válaszát legyen kedves könyvelési tételekkel kiegészíteni. Köszönettel: W. József

Tetemes veszteség a Ryanairnél Cikk

A bér- és kerozinköltség jelentős emelkedése miatt 68 millió eurós üzemi veszteséget jelentett a Ryanair-csoport a december 31-ével végződött harmadik pénzügyi negyedévéről.

Ingatlan apportja (tőkeemelés) Kérdés

„A” Kft. „B” Kft.-ben 100 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Mindkét kft. választotta, hogy áfásan számlázza ingatlaneladásait. „A” Kft. lakóingatlanját apportálná „B” Kft.-be (növelné a jegyzett tőkét). Van-e áfa- és illetékfizetési kötelezettsége valamelyik kft.-nek? Az átadó kft.-nél, ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az apport értéke ez veszteségként könyvelendő? Ez növelendő tétel a társasági adóban? Előre is köszönöm

Csoportos társaságiadó-alanyiság: válasszam vagy ne válasszam? Cikk

Január 15-éig dönthetnek a feltételeknek megfelelő vállalkozások, hogy szeretnének-e csoportos társaságiadó-alanyiságot választani. A cikk néhány szempontot villant fel a döntéshez, a teljesség igénye nélkül.

Társasági adó, céltartalék-elhatárolás Kérdés

Tisztelt Szakértők! Fenti témában szeretném a tanácsukat kérni, melyik eljárás lenne a leg zabályosabb. Adott egy kft., 2017-ben egy nagy összegű bevétele kiszámlázásra került, melynek szintén egy magas összegű alvállalkozói költsége 2018-ban mérlegkészítés után realizálódott. Ezáltal a 2017. év nagyon nyereséges volt, a 2018. évet viszont emiatt nagy veszteségbe viszi át. Megoldás lehet-e a 2017-et módosítani akár céltartalék-képzéssel, akár passzív időbeli elhatárolással, hogy az összemérés elve, az óvatosság elve ne sérüljön? Amennyiben igen, melyik megoldás a megfelelő? A céltartalék-képzéssel a társaságiadó-fizetési kötelezettség változatlan maradna 2017-ben, hiszen taoalap-növelő tétel is egyben, az elhatárolás esetében pedig csökkenne a tao-fizetési kötelezettség. Köszönöm szépen!

Bt. vagyoni hozzájárulás mértéke Kérdés

Tisztel Szakértő! Társasági szerződésünket 2016. decemberben változtattuk, amit a taggyűlés is jóváhagyott. Változott a cég telephelye valamint a tagok nyereség-veszteség felosztása. Beltag 99 százalék, kültag 1 százalék. A vagyoni hozzájárulás mértéke változatlan maradt: beltag 10 ezer forint kültag 5000 forint. Szabályos-e így, ha nem, akkor mit lehet tenni, hogy a kültagnak továbbra is 1 százaléka maradjon? Veszteség esetén a kültag valóban a veszteség 1 százalékával felel? Házastársak esetén ez, hogyan alakul? Köszönöm a válaszát Egy olvasójuk.

Csoportos tao Kérdés

Tiszatelt Szakértő! A csoportos társasági adó tagja a csoporttagsága előtti időszakról elhatárolt veszteséggel rendelkezik. Ezen veszteség felhasználásával kapcsolatban az a kérdésem, hogy a veszteséget felhasználhatja-e bármelyik csoporttag, vagy csak az a tag, akinél a veszteség képződött? További kérdés, hogy a csoporttag által az "önálló" adóalap meghatározásakor felhasznált veszteséget a csoportszintű adóalap megállapításakor figyelembe kell-e venni, azaz a csoportos társaságiadó-alanyiság által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát. Válaszát előre is köszönöm.

Uniós nyomásra mégsem lesz tilos veszteségesnek lenni Cikk

Az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a nagy kereskedelmi láncok veszteséges működését tiltó szabályt.

Elábé meghatározása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk fémkereskedelemmel foglalkozik. A készletből kiszállítunk X mennyiséget partnereknek, amit ők visszaigazolnak. Általában kevesebb mennyiséget, mert például máshogy mérik stb. Ezt a visszaigazolt mennyiséget számlázzuk ki, ez lesz egy elszámolt mennyiség. Ezáltal az árbevétel kevesebb lesz, mint ha a teljes kiszállított összeg után számláztuk volna ki az árut. Kérdésem, hogy kell-e az elábét csökkenteni az erre a mennyiségkülönbségre jutó összeggel? Cégünk súlyozott átlagárral számolja el a készletcsökkenéseket. Nem küldik vissza az el nem fogadott mennyiséget, egyszerűen ez olyan, mint egy szállítási veszteség. Eladott árunak melyik mennyiséget tekintsük? Ha a ténylegesen kiküldött mennyiséget (ez van a készletnyilvántartó programban is), akkor az elábé több lesz, ha pedig csak az elszámolt mennyiségre számoljuk, akkor kevesebb. Eredmény szempontjából, valamint az iparűzési adó meghatározásánál nagyon fontos, hogy a helyes mennyiség után számoljuk ki az elábét. Esetleg a különbséget veszteségként az egyéb ráfordítások között szerepeltessük? Ebben kérném a segítségüket. Köszönöm a válaszát.

Bejelentett részesedés, tao-alap Kérdés

Egy cégnek 1000 euró 2015-ben bejelentett részesedése van, a 12.31-ei átértékeléskor árfolyam-különbözetet számol el. A tao-törvény 8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli: mb) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség, 7. § (1): csökkenti: dz) a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Kérem segítségét az árfolyamnyereség és -veszteség, illetve értékvesztés és visszaírás adóalapnövelő és -csökkentő összegének meghatározására az alábbi években, a részesedés 2018.12.31-iég nem került értékesítésre. 1000 euró bejelentett részesedés, szerzés 2015.10.05, árf= 312,98, 1000*312,98=312.980 Ft. 2015.12.31. árf. 313,12, 1000* 313,12=313.120 Ft, árf. nyereség 140 Ft, 2016.12.31. árf. 311,02, 1000* 311,02= 311.020 Ft, árf.veszteség: 2.100 Ft, 2017.12.31. árf. 310,14, értékvesztés 300 EUR*311,02= 93.306 Ft, könyv szer.érték: 300*310,14=93.042 Ft, árf.nyereség: 264 Ft, részesedés: 1.000* 310,14= 310.140 Ft, árf.veszteség: 880 Ft. 2018.12.31. árfolyam legyen 313 Ft, értékvesztés-visszaírás: 200 EUR, 200*310,14= 62.028 Ft, értékvesztés könyv szer. érték: 100 *313=31.300 Ft, árf.veszteség 100*(313-310,14)= 286 Ft, részesedés: 1.000 EUR, 1.000* 313= 313.000 Ft, árf.nyereség: 2.860 Ft, 2018.12.31. részesedés könyv sz.értéke: 900 EUR*313=281.700 Ft. A kérdés az árfolyam nyereség és veszteség ill. értékvesztés és visszaírás évenkénti adóalap növelő és csökkentő tételének meghatározása.

Pénzforgalmi áfa elévülése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem segítségüket: 1. Pénzforgalmi szemléletű áfaalany által kibocsátott számlát a vevő 5 év után fizet meg. Jogosult-e a vevő az áfa levonásra, illetve a számlát kibocsátó köteles-e az áfa befizetésére? 2. Pénzforgalmi szemléleti szerinti áfaalany által kibocsátott számlát a vevő fizetésképtelensége miatt a számla kibocsátó kénytelen fizetési veszteségként leírni. Keletkeztet ez a veszteségkénti leírás időpontjában áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm Üdvözlettel Oszlánszky Gábor

Mi lesz a török lírával? Nyomoznak a közösségi médiában közölt bejegyzések miatt Cikk

Gyors és hatékony intézkedéscsomagot jelentett be Twitter üzenetekben ma reggel Berat Albayrak török pénzügyminiszter a líra árfolyamesésének megállítására. Eközben nyomozás indul Törökországban több száz internetes profil ellen, amelyek a közösségi médiában a hatóságok szerint a líra árfolyamesését kiprovokáló bejegyzéseket tettek közzé – közölte a török belügyminisztérium.

Veszteségleírás a társasági adóban 3. rész – szervezeti változások Cikk

Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a szabályozása a jogutód által a jogelődtől „megörökölt” veszteség felhasználásának: amekkora arányban a jogutód részesedik a jogelőd vagyonából a végleges vagyonmérleg szerint, akkora arányban jogosult a jogelőd még nem használt elhatárolt veszteségének felhasználására.

Veszteségleírás a társasági adóban 2. rész – fontos átmeneti szabályok Cikk

A veszteségfelhasználás (veszteségleírás) az egyik legfontosabb adóalap-módosító tétel, hiszen igénybevétele által az enélkül kiszámított adóalap akár felére is redukálható. Az adótervezésnél, illetve az adókalkuláció összeállításakor azonban nem elegendő a hatályos normaszöveget vizsgálnunk: több éve, évtizede működő cégek esetében a Tao. tv. vonatkozó jogszabályhelyeinek evolúciójára is figyelemmel kell lenni. Az átmeneti szabályok áttekintésekor ezekre térünk ki, felhívva a figyelmet azokra a különbségekre, amelyekre az egyes években keletkezett veszteségek vonatkozásában ügyelni kell.

Veszteségleírás a társasági adóban 1. rész – amire mindig figyelni kell! Cikk

Több mint húsz éve él a szabály, hogy a vállalkozások – úgymond – magukkal hordozhatják elhatárolt negatív adóalapjukat, hogy a következő pozitív adóalappal rendelkező adóévükben leírhassák azt. Az immár örökzöld szabályra vonatkozó előírások útvesztőjében azonban még mindig elég könnyű elveszni. Négyrészes cikksorozatunkkal segítünk a könnyebb eligazodásban.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bankkártyás vásárlás számla nélkül

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

A számlatulaj másik bankszámlájára utaltam

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Adószámos magánszemély tevékenységi körök

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink