Az őszi adócsomag egy régóta fennálló problémát orvosolna a helyi iparűzési adóban: 2021-től ugyanis a helyi adókról szóló törvénybe is beemelnék a transzferárszabályok alkalmazását. Az új szabály miatt várhatóan megnő a transzferár-ellenőrzések szerepe az önkormányzati adóellenőrzések során, olvasható a Deloitte közleményében.
Tájékoztatót közöl honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Választottbírósági Egyezmény alapján a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése céljából indított kölcsönös egyeztetési eljárásokról.
A koronavírus terjedése és a járvány megakadályozására tett intézkedések az ellátási láncok megszakadásához és a kereslet hirtelen visszaeséséhez vezettek bizonyos iparágakban. Ez előre nem látott bevétel- és profitkiesést eredményezett a legtöbb szektorban, amire a meglévő transzferárképzési modellek nem voltak felkészülve. A NAV friss iránymutatása számos transzferárazással kapcsolatos kérdést tisztáz, melyeket összefoglalt a BDO.
Gyakori eset, hogy nemzetközi vállalatok egyes részfeladataikat különböző országokban működő alvállalkozásaikhoz helyezik ki. És mivel saját tevékenységükre egy egységként gondolnak, nem tűnik számukra igazán lényegesnek, hogy hol mennyi nyereség keletkezik, hogy az alvállalkozás működése önmagában is méltányos mértékű profitot termel-e. Hiszen számukra a külföldi leányvállalat nem tűnik másnak, mint egy részleg a gyáron belül. Ezzel a megközelítéssel azonban hibát követnek el, hiszen mivel a leányvállalat jogilag egy különálló vállalkozás, elvárható, hogy önmagában is nyereségre törekedjen, transzferárazási szempontból is így fogják vizsgálni, és ez alapján dől majd el, hogy kell-e esetleg utólag bírságot fizetnie egy rosszul kialakított modell miatt. Sőt még az is elképzelhető, hogy a helyesen megszabott jövedelmezőség társaságiadó-szempontból is előnyösebb lenne a vállalatcsoport számára – írja az adozasrolerthetoen.blog.hu-n a LeitnerLeitner.
A koronavírus járvány, a vele járó gazdasági problémák és a különböző mentőcsomagok teljesen megváltoztatták a korábbi piaci környezetet. A változásokat a transzferár-nyilvántartásoknak is pontosan kell tükrözniük. „Különösen a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező vállalkozások számára jelent ez azonnali és nagy körültekintést érdemlő feladatot. Náluk már most szükséges lehet a szokásos piaci jövedelmezőségük meghatározásánál a világjárvány hatásának a számszerűsítése.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletág igazgatója.
2018-tól új rendelet szabályozza a szokásos piaci ár levezetését bemutató dokumentum formai és tartalmi követelményeit. Írásunk – a korábbi szabályozással összehasonlítva – a legfontosabb elemeket vázolja.
Tisztelt Szakértő! Egy méreteinél fogva kisvállalkozásnak (létszám: 15 fő, árbevétel: 650 000 ezer Ft) minősülő gazdasági társaság többségi tulajdont (50% feletti) szerzett egy középvállalkozásnak minősülő társaságban. A transzferárrendelet a Tao tv. 18. § (6)–(7) bekezdésére hivatkozik. Eszerint a kisvállalkozás nem kötelezett transzferár nyilvántartásra. Kérdésem: jól gondoljuk-e, hogy a társaságnak nem kell transzferár nyilvántartást készíteni, hisz itt nem hivatkozik a jogalkotó a kkv törvényre mint például az innovációs járuléknál. Természetesen tudjuk, hogy a Tao tv. szerint kapcsolt jogviszony fennáll, és azt is figyeljük, hogy az egymás közötti kapcsolatban lehetnek-e módosító tételek a társasági adó megállapítása során. Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: Dékány Józsefné
A közelmúltban újabb jelentős változás történt a transzferárak a szabályozásában a nyereségnek az értékteremtés helyén történő adóztatása érdekében. Az OECD 2020. február 11-én kiadta a cégcsoporton belüli pénzügyi ügyletek transzferárazására vonatkozó végleges iránymutatását. Mindez az érintett vállalatok felé további követelményeket támaszt a jövőbeli adóhatósági ellenőrzésekre való felkészülésben.
A Kúria a közelmúltban két olyan, transzferárazást érintő elvi kérdésben is határozatot hozott, amelyek adóellenőrzések során gyakran szolgáltak vitás helyzetek alapjául. A szóban forgó eseteknek további jelentőséget ad az a tény is, hogy a Kúria döntései a hazai bírósági gyakorlatban április 1-jétől precedensnek minősülnek majd. A Niveus Consulting Group összefoglalója.
Elbizonytalanítják a vállalatokat a nemzetközi adózás területén a világszerte bevezetett reformok, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) digitális gazdaság adóztatását célzó erőfeszítései – derül ki az EY hétszáz adóvezető megkérdezésével készült globális felméréséből. A legtöbben a transzferárazás területén számítanak lényegesen több ellenőrzésre és bírságra.
2020. január 1-jétől nem lehet majd jogszerűen kibújni a tőkekivonás valós piaci értéke után fizetendő adó alól. Ha egy vállalkozás külföldre helyezi üzletvezetését, áttelepíti eszközeit, vagy üzletágát értékesíti külföldre, akkor ezentúl meg kell fizetnie a nemzetközi szaknyelvben exit taxnak nevezett adót. „Annak ellenére, hogy bizonyos vagyonáthelyezések már az új adó bevezetése előtt is adókötelesek voltak, eddig erre a területre nem igazán figyeltek. 2020-tól várható, hogy szigorúbban fogják ellenőrizni különösen a kapcsolt vállalkozásoknál.” – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. A szokásos piaci ár meghatározása során nem az alapul szolgáló jogviszony minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása a kérdés – mondta ki a Kúria.
Egyre több és egyre eredményesebb a transzferárak területének vizsgálata hazánkban és nemzetközi szinten is. A kapcsolt vállalatok ma már nem úszhatják meg az ellenőrzések próbáját kiálló transzferár-nyilvántartás elkészítését. „Ha nem készítik el, akkor ügyletenként 2 millió forint bírságot is kiszabhatnak rájuk, ha azonban elkészítik, de nem dolgozzák ki eléggé, éppen e hiányosságokkal, ellenmondásokkal adják a fegyvert a hatóság kezébe.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője a LeitnerLeitner workshopján.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték