A világjárvány gazdasági hatásai új kihívásokkal szembesítették a vállalkozásokat világszerte. A transzferárazás és ennek nyilvántartása többletfeladatot ró a vállalkozásokra, az adóhatóság azonban kiemelt ellenőrzési területként kezeli, ezért érdemes körültekintően eljárni, olvasható a Deloitte elemzésében.
A világjárvány a transzferárazásban is új kihívásokat hozott, korábban nem látott problémák megoldása vált szükségessé. Ebben igyekszik támogatást nyújtani a társaságoknak és adóhatóságoknak az OECD december 18-án kiadott új iránymutatása – hívja fel a figyelmet közleményében a Deloitte.
A 2020-as év jelentős kihívást okoz a kapcsolt vállalkozások számára a transzferár-nyilvántartás elkészítése, valamint a transzferárak meghatározása, felülvizsgálata és ehhez kapcsolódóan a szokásos piaci ár azonosítása terén. Ezek a kihívások nemcsak a közép- és nagyvállalkozásnak minősülő kapcsolt vállalkozásokat érinthetik, hanem a kisvállalkozásnak minősülő kapcsolt társaságokat is. Cikksorozatunk második részében az első részben vázolt problémákra megoldási lehetőségeket mutatunk be.
Fontos ítélet született a Kúria részéről az ügyleti nettó nyereségen alapuló transzferárazási módszer (TNMM) alkalmazása kapcsán. A példaértékű ügyben – többek között – a portfóliószemlélet (vagyis mely esetekben van lehetőség egyes termék-, vagy szolgáltatás portfóliókat összevontan elemezni transzferár szempontból) helyes alkalmazásával, illetve a minimum-maximum tartomány alkalmazhatóságával kapcsolatban foglalt állást a legfőbb bíróság. Az Andersen Magyarország elemzése a kulcsfontosságú döntés főbb elemeit foglalja össze.
A 2020. szeptember 30-áig kitolt társaságiadó-bevallási kötelezettségnek köszönhetően sok üzleti éves adózó nemrég fejezte be a 2019. évi transzferárak felülvizsgálatát, és a kapcsolódó nyilvántartások elkészítését. A 2020-as évet érintő transzferár-kötelezettségek teljesítésére látszólag még bőven van idő, ennek ellenére már most célszerű foglalkozni ezzel a kérdéskörrel ezen év kapcsán. Cikksorozatunk első része a 2020. év sajátosságait, a transzferár meghatározásához, felülvizsgálatához és dokumentálásához kapcsolódó kihívásokat, illetve az érintett vállalkozások körét mutatja be.
Az őszi adócsomag egy régóta fennálló problémát orvosolna a helyi iparűzési adóban: 2021-től ugyanis a helyi adókról szóló törvénybe is beemelnék a transzferárszabályok alkalmazását. Az új szabály miatt várhatóan megnő a transzferár-ellenőrzések szerepe az önkormányzati adóellenőrzések során, olvasható a Deloitte közleményében.
Tájékoztatót közöl honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Választottbírósági Egyezmény alapján a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése céljából indított kölcsönös egyeztetési eljárásokról.
A koronavírus terjedése és a járvány megakadályozására tett intézkedések az ellátási láncok megszakadásához és a kereslet hirtelen visszaeséséhez vezettek bizonyos iparágakban. Ez előre nem látott bevétel- és profitkiesést eredményezett a legtöbb szektorban, amire a meglévő transzferárképzési modellek nem voltak felkészülve. A NAV friss iránymutatása számos transzferárazással kapcsolatos kérdést tisztáz, melyeket összefoglalt a BDO.
Gyakori eset, hogy nemzetközi vállalatok egyes részfeladataikat különböző országokban működő alvállalkozásaikhoz helyezik ki. És mivel saját tevékenységükre egy egységként gondolnak, nem tűnik számukra igazán lényegesnek, hogy hol mennyi nyereség keletkezik, hogy az alvállalkozás működése önmagában is méltányos mértékű profitot termel-e. Hiszen számukra a külföldi leányvállalat nem tűnik másnak, mint egy részleg a gyáron belül. Ezzel a megközelítéssel azonban hibát követnek el, hiszen mivel a leányvállalat jogilag egy különálló vállalkozás, elvárható, hogy önmagában is nyereségre törekedjen, transzferárazási szempontból is így fogják vizsgálni, és ez alapján dől majd el, hogy kell-e esetleg utólag bírságot fizetnie egy rosszul kialakított modell miatt. Sőt még az is elképzelhető, hogy a helyesen megszabott jövedelmezőség társaságiadó-szempontból is előnyösebb lenne a vállalatcsoport számára – írja az adozasrolerthetoen.blog.hu-n a LeitnerLeitner.
A koronavírus járvány, a vele járó gazdasági problémák és a különböző mentőcsomagok teljesen megváltoztatták a korábbi piaci környezetet. A változásokat a transzferár-nyilvántartásoknak is pontosan kell tükrözniük. „Különösen a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező vállalkozások számára jelent ez azonnali és nagy körültekintést érdemlő feladatot. Náluk már most szükséges lehet a szokásos piaci jövedelmezőségük meghatározásánál a világjárvány hatásának a számszerűsítése.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletág igazgatója.
2018-tól új rendelet szabályozza a szokásos piaci ár levezetését bemutató dokumentum formai és tartalmi követelményeit. Írásunk – a korábbi szabályozással összehasonlítva – a legfontosabb elemeket vázolja.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték