A nap kérdése: miért felel a könyvvizsgáló?

Megosztás Tetszik

Az éves árbevétel közel 20 százalékának megfelelő eltérést hozott, hogy egy nemzetközi holding tagjaként működő kft. külföldi anyavállalata elkészítette részére a transzferár-dokumentációt, melyben az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer és mérték szerepel. Ez kihatással van az eredményre, az adókra, a vagyon összegére, tehát a beszámolóban szereplő adatok helyességét befolyásolja. A könyvvizsgáló szerint nem feladata a transzferár-dokumentáció ellenőrzése. Elfogadható ez az értelmezés? Hogyan lehet így a beszámolót auditálni? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 3. paragrafusa tartalmaz előírást a könyvvizsgálati tevékenységről. E szerint létezik

– jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység és

– jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatás.

A transzferár-nyilvántartás ezen utóbbi körbe tartozik, tekintettel arra, hogy az adózással áll kapcsolatban. Lehetőség van ugyan arra, hogy a kapcsolt felek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 73. paragrafus (4) bekezdése szerint járjanak el, de a különbözetnek meg kell jelennie árbevételként.  A könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében azt kell ellenőrizni, hogy az árbevétel elszámolása a szerződés szerinti teljesítés időszakában, az Szt. 72. paragrafusában foglalt előírások alapján, bizonylattal alátámasztva történt. 

Az Szt. 73. paragrafus (4) bekezdésének alkalmazása nem jelenti azt, hogy a könyvvizsgálónak a transzferár-nyilvántartást is ellenőriznie kell, csak azt, hogy a különbözetet elszámolta árbevétel-módosításként. A nyilvántartást akkor köteles ellenőrizni, ha a szerződése a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységen kívüli egyéb szakmai szolgáltatásra is kiterjed.