Pótbefizetés tagi kölcsönből

Megosztás Tetszik

A megengedett érték alá csökkent saját tőke kiegészíthető-e tagi kölcsönből? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: 2017-ben kezdő kft. saját tőkéje a megengedett érték alá csökkent, és 2018-ban sem fog még rendeződni. A vállalkozás tagi kölcsön nyújtása mellett működik. A pótbefizetést már év közben is el lehet rendelni, vagy csak a mérleg elfogadása alkalmával? A tagi kölcsönt át lehet-e fordítani pótbefizetésre, és ha igen, hogyan (ügyvédi papír kell hozzá, vagy elég a tagok feljegyzése)? Átvezethető lekötött tartalékba pénzmozgás nélkül? Nem elengedett követelés lenne, mivel amint engedi az eredmény, a tulajdonosok visszakapják. Van valamilyen adóvonzata?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy

a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;

b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;

c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy

d) ha vagyona tartozásait nem fedezi.

Ezekben az esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról. Az új Ptk. előírása szerint, ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. Tehát a pótbefizetést évközben is el lehet rendelni, ha ez a társasági szerződésnek, illetve a tagi határozatnak megfelel.

Én jobban szeretem a pótbefizetést a nevében leírt tartalomnak megfelelően átutalni (s a pótbefizetés kapcsán a társaság rendelkezésére bocsátott pénzeszköz alkalmas lehet akár tagi kölcsön visszafizetésére is) – szögezte le szakértőnk, hozzátéve: ugyanakkor az új Ptk. szerint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Így pótbefizetésként a tulajdonos olyan vagyontárgyat is átadhat, amely az új Ptk. szabályai szerint apportképes eszköz. Ilyen lehet a követelés is, ha ennek megfelel. Tehát meghatározó a tartalom, s ha ez megfelel, akkor a könyvelés csak technikai következmény. Ha a társasági szerződés még nem tartalmazza a pótbefizetési lehetőséget, akkor annak előírása előtt módosítani kell a társasági szerződést, ami változásbejegyzési eljárással járhat, figyelembevéve annak költségeit (illeték és ügyvédi díj).

Ha bármely tag az előírt pótbefizetést késedelmesen, vagy egyáltalán nem teljesíti, akkor ugyanazokkal a következményekkel kell számolnia, mintha a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette volna. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztására vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. 3:98. §-a tartalmazza. A jogszabályi hely harmadik bekezdése a rendelkezés alkalmazását kötelezővé teszi. A tag kizárása – bizonyos esetekben – a pótbefizetés elmulasztása miatt nem lehetőség, hanem kötelezettség.