90 találat a(z) társas vállalkozás cimkére

Több mint 200 ezer családi jellegű vállalkozás működik ma Magyarországon Cikk

A Magyarországon bejegyzett társas vállalkozások jelentős része mikrovállalkozás, ezek döntő többségében kiemelt szerepe van a családnak. A vállalkozási forma tekintetében a leginkább érintett vállalkozástípusok az egyéni vállalkozók, az egyszemélyes cégek, valamint a több családtagot is felvonultató többszemélyes vállalkozások, tette közzé az OPTEN Informatikai Kft.

Jogviszonyváltozások járványhelyzetben: íme két példa Cikk

A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.

Katás egyéni vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném segítségét. Egy társaság ügyvezetését a tulajdonos munkaviszonyban látta el. Jelenleg a kft. nem működik, bevétele nem keletkezik, megszüntetni nem tudja. Munkavégzés a katás egyéni vállalkozásában történik. Itt fizeti meg az 50 ezer forintot, még a társas vállalkozásában napi 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat. Kérdésem, hogy jól jártunk-e el? Köszönettel:

Befizetési határidő Esemény

Több az egyéni vállalkozó, mint a társas vállalkozás Cikk

Másfél évtized után újra több az egyéni vállalkozó Magyarországon, mint a társas vállalkozás – közölte az Opten az MTI-vel.

Társaság tagja egyéni vállalkozóként nyújthat-e be számlát a saját vállalkozásának? Kérdés

Egy társas vállalkozás tagja a társaságban nem végez díjazás ellenében személyes közreműködést, a társaságnak nem ügyvezetője. Saját egyéni vállalkozása van, amelyben kata adózó. A társas vállalkozás kapott egy nagyobb megrendelést, amelyhez szüksége lenne a tulajdonos munkájára. Köthet-e a vállalkozás megbízási szerződést a tulajdonossal, mint egyéni vállalkozóval és a tulajdonos az elvégzett munkáról nyújthat-e be számlát a vállalkozásnak?

Áfaarányosítás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Havi áfabevalló társas vállalkozás évek óta malomipari termékek gyártásával, illetve vendéglátással foglalkozik, amely tevékenységekből származó árbevétele után áfafizetésére kötelezett. Előző év szeptemberében új tevékenységként olyan egészségügyi szolgáltatásokat kezdett el nyújtani, amelyből áfás és adómentes bevétele egyaránt származik, azonban ezek aránya egyelőre nagyon elenyésző a teljes árbevételen belül (kb. 1-2 százalék). Az új tevékenység megkezdése előtt több, nagyobb értékű eszközt is beszerzett, amelyeket kizárólag ehhez az új szolgáltatáshoz használ, azonban ezek áfalevonása tekintetében nem alkalmazható a tételes elkülönítés szabálya, ugyanis mindkét típusú egészségügyi szolgáltatás (áfás és mentes árbevételt eredményező) nyújtása során használja őket. Amennyiben az áfatörvény 5. számú melléklete szerint, göngyölítéses módszerrel (szeptember-december időszakra) kiszámoljuk az arányszámot, akkor mind a 4 hónap vonatkozásában azt az eredményt kapjuk, hogy az áfa összege teljes egészében levonásba helyezhető ezen eszközök tekintetében is. Ennek oka, mint korábban említettem az, hogy a régi tevékenységekből származik az árbevétel kb. 98 százaléka. Helyesen járunk-e el akkor, ha ezek alapján az áfa teljes összegét levonásba helyezzük, valamint az idei évben is ezt az arányszámot (teljes levonás) vesszük figyelembe, és amennyiben majd szükséges lesz, korrigáljuk az idei év utolsó áfabevallásában? Köszönöm megtisztelő válaszukat!

Befizetési határidő Esemény

Adózási határidők 2020. január 27. és február 2. között Cikk

Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.

Adatszolgáltatási határidő Esemény

Áttérési szabályok katára, illetve kivára Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni abban, hogy milyen áttérési szabályokat szükséges alkalmazni kiváról katára, illetve eváról kivára történő áttérésnél társas vállalkozás esetében. Köszönettel várom segítségét!

Evásból katássá vagy kivássá váló társas vállalkozás teendői Cikk

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény 36. §-a és 87. §-ának (3) bekezdése 2020. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt (evatörvény). A cikk az evás társas vállalkozások – megszűnéssel összefüggő – teendőit mutatja be, abban az esetben, ha az evaalany nem a társasági adó hatálya alá kíván visszatérni.

Ráfizet, ha csak hébe-hóba vesz ki jövedelmet a társas vállalkozó Cikk

A cég köteles megelőlegezni a járulékokat, ha a (nem kiegészítő tevékenységű) társas vállalkozó nem vesz ki tagi jövedelmet a társaságból, vagy csak mondjuk kéthavonta. A rapszodikus pénzkivét sokba kerülhet a társas vállalkozónak.

Társasági szerződés szerinti jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérném a segítségét, hogy milyen kockázattal jár, ha az ügyvezető jogviszonya nem a társasági szerződésben megállapított jogviszonynak megfelelő. A cégnél a társaság ügyvezetője évek óta mint társas vállalkozó van bejelentve, méghozzá főállás mellett, így járulékot nem fizet. Viszont a társasági szerződés szerint az ügyvezetőséget munkaviszonyban látja el. Ilyenkor azért róhatnak meg, mert nem módosították a társasági szerződést, vagy a jogviszony nem megfelelő? Melyik hatóság vizsgálja az összefüggést? Másik kérdésem, hogy valahol rögzíteni kell-e, hogy a társas vállalkozás tagja személyesen közreműködik-e vagy sem a cégben? Társasági szerződésben nem látom a tagoknál ezt leírva. Taggyűlési határozat esetleg kell ezek tisztázásához? Nyilván a jogviszonyt valami alapján el kell bírálni, de elég, ha egy ellenőrzéskor lenyilatkozza a tag, hogy ő azért nincs bejelentve, mert nem működik közre személyesen a vállalkozásban? Előre is köszönöm válaszát.

Zrt. tulajdonosainak járulékfizetési kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik tulajdonos semmilyen munkát nem végez a zrt.-ben, "őállású anya három kiskorú gyermekére tekintettel (4, 6, 8 évesek). A másik tulajdonos megbízással, nulla forint díj ellenében látja el a vezérigazgatói teendőket a zrt.-ben, jelenleg nincs biztosítási jogviszonyban, megfizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik magánszemély semmilyen tevékenységet nem lát el a zrt.-ben, 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy másik cégnél. A másik magánszemélynek nincs biztosítási jogviszonya, a zrt. vezérigazgatói teendőit látja el, megbízási szerződéssel, nulla forint díjazásért, a zrt. átvállalta a magánszemélytől az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Kérdés mindkét esetben: felmerül-e a egyik/másik/mindkettő tulajdonos esetében a legalább a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, azaz társas vállalkozónak minősülnek-e a zrt. tulajdonosai? Jogszabályhelyekkel alátámasztott válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt