Szakképzési hozzájárulás Kérdés
Társas vállalkozás tagja heti 36 órás munkaviszony mellett tevékenykedik. Kell-e a vállalkozásnak szakképzési hozzájárulást fizetni a kifizetett jövedelem után?
Társas vállalkozás tagja heti 36 órás munkaviszony mellett tevékenykedik. Kell-e a vállalkozásnak szakképzési hozzájárulást fizetni a kifizetett jövedelem után?
Két egyéni vállalkozó, akik házastársak és egymást között számláznak kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e? Ugyanakkor ha az egyéni vállalkozó és házastársa bt.-je között jön létre gazdasági jogviszony kapcsoltnak minősül-e, ha a bt.-ben az egyéni vállalkozó felesége 50 százalék részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik,és ő az ügyvezető? Férj egyéni vállalkozó–feleség egyéni vállalkozó számlázásakor kell e valami különös szabályt alkalmazni a számlázás tekintetében, például piaci árra figyelni?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: az szja törvény hatálya alatt álló főállású egyéni vállalkozó (áfakörbe tartozik jelenleg, árbevétele meghaladja a 6 millió forintos értékhatárt) létesíthet-e másik, ugyancsak egyéni vállalkozást, például katás lehetne-e, vagy csak társas vállalkozási formában (bt., kft., egyéni cég) tehetné meg ezt? Amennyiben másik vállalkozást is megkezdhet, a tevékenységi körébe tartozó árbevétele megosztható volna-e a két vállalkozás között, illetve visszaléphet-e áfakörből alanyi mentesbe, ha az árbevétele egyik vállalkozásban sem éri el a törvényileg szabályozott 6 millió forintos értékhatárt? Milyen járulékvonzattal kell számolnia a két vállalkozást működtető magánszemélynek? Válaszát előre is köszönöm.
Egy kft. vezetője társas vállalkozási jogviszonyban, mellékfoglalkozásban látja el feladatát. Havi járandósága 20 ezer forint, ebből levonva a 10 százalékot, 18 ezer forint után fizet szja-t és járulékokat. A bérszámfejtésben 20 ezer forint szerepel, de a kifizetés csak a 18 ezer forint jövedelem levonások utáni összeg. Hová kell könyvelni a levont 2 ezer forintot, hogy ne a 4711 főkönyvi kartonon lógjon? Olvasónk kérdésére Magos Zoltánné adószakértő válaszol.
Egy kismama 2012.04.23-2015.01.31 között saját vállalkozásában főállású társas vállalkozóként fizette maga után a kötelező járulékokat. 2015.02.01.től sikerült elhelyezkednie munkavállalóként, ezért saját vállalkozásában munkaviszony melletti társas vállalkozóként ként szerepel, kivétet nem realizál. 2015 decemberében gyermeke született, munkahelye benyújtotta a csed igénylést, amit azzal utasítottak el, hogy a jelenlegi munkahelyén nincs 365 nap munkaviszonya, de van mellette vállalkozási jogviszonya. Amig a társas vállakozói jogviszonyt nem szünteti meg, addig nem kaphat csedet. Jogos ez az érvelés, mit kellene tennie a kismamának, hogy hozzájusson az ellátásához?
Tisztelt Surányi Imréné! A korábban Ön által megválaszolt, azonos című kérdéssel kapcsolatban: az szja-törvény alapján úgy értelmezem, hogy NEM adható az említett adózással (1,19-szeres adóalap, 15 % szja, 14 % eho) az ügyvezetőnek (aki társas vállalkozóként ügyvezető, személyesen nem működik közre) SZÉP-kártya. A kérdésem az, milyen adóvonzata van, ha mégis adja a vállalkozás? Köszönöm a segítségét.
Főfoglalkozású társas vállalkozó munkaviszonyban látja el ügyvezető igazgatói munkáját. Jelenlegi munkabére bruttó 250 000 forint/hó. A kft. munkavállalóinak keresete is bruttó 250 000 forint/hó. Kérdésem, hogy az ügyvezető igazgató döntése alapján munkabérét lehet-e csökkenteni az elvárt jövedelemre 129 000 forint/hó.
Gyakran felmerül a kérdés: lehetővé teszik-e a jogszabályok, hogy ha valaki több jogviszonnyal rendelkezik, megbetegszik, de betegsége miatt csak az egyikben nem tudja ellátni a feladatát, a másik fajta munka levégzésére viszont alkalmas, dolgozhat-e, miközben a másik jogviszonyában táppénzt kap? Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan lehetséges ez.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy a megváltozott munkaképességű személyek milyen korlátozással, mekkora tb-közterherfizetés mellett dolgozhatnak vállalkozási jogviszonyban. Cikkünkben összefiglaltuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint azt, hogy milyen ellátásokra jogosultak a megváltozott munkaképességűek.
Gondolhatnánk, hogy, ha kivonják a forgalomból a cég autóját, attól kezdve nem kell utána cégautóadót fizetni. A társaságok tulajdonában lévő személygépkocsikra viszont ez így egyáltalán nem igaz.
Azt hallottam, hogy míg egy társaságnál a rezsiszámla értékét elfogadják anyagnak (mért áramdíj,hődíj,vízdíj), anyagköltségként, az egyéni vállalkozó nem veheti figyelembe az ipa számításánál. Vagy például ha veszek irodaszert, számlatömböt, bélyegző házat. Kérem segítségüket! A helyi adó törvény konkrétan hol rendelkezik erről? Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozás főfoglalkozású tagja havi 250 ezer forint dijat vesz fel tagi jogviszonyban. Figyelembe kell-e venni az egészségbiztosítási járulék, illetve a szocho számításánál a 150, illetve a 112,5 százalékos alapot? Ebben az esetben mi lesz ezen járulékok alapja: simán a 250 000 forint, vagy a 281 250, illetve a 375 000 forint? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. főfoglalkozású tagjaként egy újonnan alakuló betéti társaságban szintén személyesen közreműködő tag leszek. Kérdésem: az új bt.-ben a társas vállalkozói jogviszony kezdetét milyen kóddal kell bejelenteni az 1041-es lapon? (Társas vállalkozó főfoglalkozású társas vállalkozás mellett – ilyen besorolás nincs.) Köszönöm!
1.Társas vállalkozás tagja munkát nem végez, nem működik közre a társaság tevékenységében, nem ő az ügyvezető, csak tőkéstárs. A T1041-en bejelentett a társaság még 2012-ben. A 08-as bevallásokon azóta is szerepel (M-es lapja van nullásan.) Kérdésem az, hogy jól van ez így, vagy kijelentsem a biztosítottak köréből, mivel jövedelemkivét és járulékfizetés nem történik? 2. Társas vállalkozás tagja egyben ügyvezető is, amiért külön díjazásban nem részesül, tagi jövedelmet nem vesz fel, mellette alkalmazottként munkát végez napi 8 órában ugyanennél a társaságnál. Kettő darab T1041 lett leadva: (1452) tagi jogviszony munkaviszony mellett, és (1101) munkaviszonnyal. A 08-as havi bevalláson kettő M-es lapja van. Tagi jogviszonyában nullásan szerepel, a munkaviszonyában pedig a kifizetett jövedelemmel. Helyesen jártunk el?Ha nem, hogyan javítsuk?
Tisztelt Szakértő! 1. Egyik ügyfelünk – egy kft. – több taggal rendelkezik. Az egyik tag, aki nem vesz részt a társaság életében – igaz erre a társasági szerződés nem utal egy szóval sem, de arra sem utal, hogy részt vesz a társaság tevékenységében –, munkanélkülivé vált, és ellátást sem kap már. Kérdésem: meg kell-e a társaságnak fizetnie a minimum járulékokat utána, vagy elegendő magánszemélyként az egészségszolgáltatási járulékot megfizetni havonta a NAV-nak? Szintén ehhez a taghoz, magánszemélyhez kapcsolódik a további kérdésem: tagként részmunkaidős munkaviszonyban dolgozhat-e ebben a kft.-ben alkalmazottként? Meg kell-e fizetni ebben az esetben a minimumjárulékokat utána? 2. A volt gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) úgy fogalmazott, hogy betéti társaság beltagja a társaság képviseletét munkaviszonyban nem láthatja el, ha csak a társasági szerződés ettől eltérően nem rendezik. Az új Ptk. megjelenésével a régi Gt. megszűnt. Kérdésem: most mi a jogi helyzet a munkaviszonyos beltagokkal? Maradhatnak továbbra is munkaviszonyban? Olyan betéti társaságok beltagjairól van szó, ahol csupán egy beltag és egy kültag van. Várom válaszukat. Tisztelettel: Fülöp Péter
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől