97 találat a(z) társas vállalkozás cimkére

Adózási határidők 2020. január 27. és február 2. között Cikk

Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.

Adatszolgáltatási határidő Esemény

Áttérési szabályok katára, illetve kivára Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni abban, hogy milyen áttérési szabályokat szükséges alkalmazni kiváról katára, illetve eváról kivára történő áttérésnél társas vállalkozás esetében. Köszönettel várom segítségét!

Evásból katássá vagy kivássá váló társas vállalkozás teendői Cikk

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény 36. §-a és 87. §-ának (3) bekezdése 2020. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt (evatörvény). A cikk az evás társas vállalkozások – megszűnéssel összefüggő – teendőit mutatja be, abban az esetben, ha az evaalany nem a társasági adó hatálya alá kíván visszatérni.

Ráfizet, ha csak hébe-hóba vesz ki jövedelmet a társas vállalkozó Cikk

A cég köteles megelőlegezni a járulékokat, ha a (nem kiegészítő tevékenységű) társas vállalkozó nem vesz ki tagi jövedelmet a társaságból, vagy csak mondjuk kéthavonta. A rapszodikus pénzkivét sokba kerülhet a társas vállalkozónak.

Társasági szerződés szerinti jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérném a segítségét, hogy milyen kockázattal jár, ha az ügyvezető jogviszonya nem a társasági szerződésben megállapított jogviszonynak megfelelő. A cégnél a társaság ügyvezetője évek óta mint társas vállalkozó van bejelentve, méghozzá főállás mellett, így járulékot nem fizet. Viszont a társasági szerződés szerint az ügyvezetőséget munkaviszonyban látja el. Ilyenkor azért róhatnak meg, mert nem módosították a társasági szerződést, vagy a jogviszony nem megfelelő? Melyik hatóság vizsgálja az összefüggést? Másik kérdésem, hogy valahol rögzíteni kell-e, hogy a társas vállalkozás tagja személyesen közreműködik-e vagy sem a cégben? Társasági szerződésben nem látom a tagoknál ezt leírva. Taggyűlési határozat esetleg kell ezek tisztázásához? Nyilván a jogviszonyt valami alapján el kell bírálni, de elég, ha egy ellenőrzéskor lenyilatkozza a tag, hogy ő azért nincs bejelentve, mert nem működik közre személyesen a vállalkozásban? Előre is köszönöm válaszát.

Zrt. tulajdonosainak járulékfizetési kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik tulajdonos semmilyen munkát nem végez a zrt.-ben, "őállású anya három kiskorú gyermekére tekintettel (4, 6, 8 évesek). A másik tulajdonos megbízással, nulla forint díj ellenében látja el a vezérigazgatói teendőket a zrt.-ben, jelenleg nincs biztosítási jogviszonyban, megfizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik magánszemély semmilyen tevékenységet nem lát el a zrt.-ben, 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy másik cégnél. A másik magánszemélynek nincs biztosítási jogviszonya, a zrt. vezérigazgatói teendőit látja el, megbízási szerződéssel, nulla forint díjazásért, a zrt. átvállalta a magánszemélytől az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Kérdés mindkét esetben: felmerül-e a egyik/másik/mindkettő tulajdonos esetében a legalább a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, azaz társas vállalkozónak minősülnek-e a zrt. tulajdonosai? Jogszabályhelyekkel alátámasztott válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Társas vállalkozás tagja megbízott ügyvezető és munkavállaló egyben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kétszemélyes kft. egyik tagja a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően megbízással látja el az ügyvezetői tevékenységet. Jövedelme ezen tevékenységből nem származik. 1. Lehetséges-e hogy a tag az ügyvezetői tevékenységet továbbra is megbízási jogviszonyban díj nélkül lássa el, miközben a kft-vel kötött munkaszerződés alapján heti 40 órában munkaviszonya létesül a minimálbért meghaladó munkabérért? Máshol nem lesz munkaviszonya. 2. A társasági szerződés szerint az ügyvezető a munkáltatói jogok gyakorlója, így a munkaszerződésben a munkavállaló és a munkáltató ugyanaz a személy lenne, ez lehetséges? 3. Szükség van-e a fentiek miatt társasági szerződés módosítására? Válaszát előre is köszönöm!

Időszakok, amelyekre a katásnak nem kell megfizetnie a tételes adót Cikk

Főszabály szerint a kisadózó vállalkozás a bejelentett kisadózó után a havi tételes adót (legyen szó 25, 50 vagy éppen 75 ezer forintról) minden megkezdett naptári hónapra köteles megfizetni, azzal, hogy amennyiben az adott hónapban a kisadózó egyetlen napot is főállású volt, akkor az ennek megfelelő összeget kell lerónia a hónap egészére vonatkozóan. Ez alól is van azonban kivétel, mutatjuk, mely esetekben.

Rehabilitációs ellátás melletti jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk részére rehabilitációs ellátás iránti kérelem van folyamatban. A rendelkezésre álló információnk szerint össz-szervezeti egészségkárosodása 70 százalék, minősítése D. Ügyfelünk jelenleg egy egyszemélyes társaság tulajdonosa, ahol személyes közreműködőként részére havonta jövedelmet számfejtünk, illetve a társas vállalkozás mellett egyéni vállalkozó. Kérdésem: ahhoz, hogy a rehabilitációs ellátást megkapja meg kell-e szüntetni a fenti a jogviszonyokat? Köszönöm. Bognár Lászlóné

Társas vállalkozás értelmezése Kérdés

Kedves Szakértő! Nagyon sok választ, jogszabályt elolvastam, próbáltam értelmezni, de lehet most sem tisztázottak előttem az alábbiak: kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető és máshol nem biztosított, lehet bejelentve munkaviszonyban akár napi 2 órában is munkaviszonyban és a közterheket annak megfelelően fizetheti, arra a 2 órára. Ha ennyivel is le lehet tudni a járulékfizetést, akkor mi értelme van a társas vállalkozás megnevezésnek és miért fizet sok vállalkozó "emelt" járulékot? Legalább a minimálbér + annak másfélszerese. Jelen esetben adott egy kft. tulajdonosa, aki ügyvezető és máshol nem biztosított, valamint van egy alkalmazott a cégben. A kft. tulajdonosa katás egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot, a kft.-ben nem fizet semmit. Kérdésem, hogy mit kellene, vagy kellene-e egyáltalán a kft-ben bejelenteni és járulékot fizetni? Nagyon köszönöm a választ.

Többes jogviszony Kérdés

Főállású katás egyéni vállalkozó – társas vállalkozás tagjaként is – a társas vállalkozásban mennyi járulékot köteles fizetni, ha ügyvezető?

Üzemanyag-megtakarítás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: Fuvarozó cég üzemanyag-megtakarítást fizetne munkavállalója és a személyesen közreműködő tag részére is. Az szja törvény szerint 100 ezer forintig adómentes. Amennyiben az összeg ezt meghaladja, akkor a teljes összeg adóköteles vagy csak a 100 ezer forintot meghaladó összeg? Kifizethető a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részére is? Több havi összeget kifizethet egy összegben vagy minden hónapban csak az aktuális havit fizetheti? Hogyan szerepeltetem a 08-as bevallásban? Válaszát köszönöm!

Kata és társas vállalkozás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy főállású katás egyéni vállalkozó társas vállalkozást indít három taggal együtt. A társas vállalkozásban ő lesz az ügyvezető, a társasági szerződésben benne szerepel, hogy megbízási jogviszonyban látja el a feladatát. Ebben az esetben lehet-e, hogy a katás egyéni vállalkozás legyen a főállás, mivel az kft.-ben csak megbízási jogviszonyban van? Nem akarná a kft.-ben megfizetni a teljes minimálbér után a járulékot. Van-e erre lehetőség?

Tag személyes közreműködése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Először is hivatkoznék a cikkre, amiben erről a témáról van szó: http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Munkaviszony_tagi_jogviszony_btben_kftben_m_UABY4Y A kérdésem ezzel kapcsolatban csak az lenne, hogy ha a társas vállalkozás tagja munkaviszonyban vesz részt a vállalkozás tevékenységében, akkor attól függetlenül ugyanúgy vonatkozik-e rá a munka törvénykönyve összes szabálya, mint ha nem is lenne tag? "Ellenben, ha a társaság munkaviszonyt létesít a saját tagjával, alkalmaznia kell az Mt. előírásait. " - tehát a jelenléti ív vezetésére, a túlórák, pótlékok elszámolására és az egyéb kötelező feladatokra, úgymint üzemorvos és hasonlók. Mert ebben az esetben szerintem az ügyvédek és a bérszámfejtők másképp gondolkodnak. A kérdésem, főleg társadalombiztosítási szempontból, hogy másképp kell-e kezelni egy olyan munkavállalót, aki a társas vállalkozás tagja is vagy sem? Köszönöm!