Tisztelt Szakértő! Áfaalany egyéni vállalkozó tárgyi eszközt értékesít azzal a feltétellel, hogy a vételár tíz éven keresztül, részletekben kerül kifizetésre, amit szerződésben rögzítenek. Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettsége? A szerződés alapján annak aláírásakor, a teljes összegre vagy az évente kiállított részszámlák teljesítésekor?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egyik személygépkocsiját értékesíti. Szeretném megkérdezni, hogy a kimenő számlán szereplő dátumok közül melyikkel kell a nyilvántartásunkból kivezetni az eszközt? A teljesítés dátuma: 08. 31., a számla kelte: 08. 30., a fizetés esedékessége: 09. 08. Szíves válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A tárgyi eszköz nyilvántartásával kapcsolatban kérdezném, hogy a 100 000 Ft alatti, 2019-től pedig a 200 000 Ft alatti tárgyi eszközöket, ha éven túl nem szolgálják a vállalkozót, akkor ezeket a tárgyakat egyéb anyagköltségként 513 főkönyvi számra le lehet könyvelni? Vagy ezeket is a 161 főkönyvi számon keresztül kell vezetni és az 1 számlaosztályba sorolni?
Tisztelt Szakértő! Cégünk tárgyi eszközt értékesít a Közösség területén belülre. A tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatba vételének hónapjától számított 60 hónapon belül értékesítjük. A 1865 bevallás 01.,43., különbözetet a 31. sorban kell bevallani? Illetve kell-e a A60 jelentésben jelenteni? Köszönöm előre is a válaszát!
Az értékcsökkenési leírás elszámolása jelentős tétel a költségek között. A gépek, berendezések, felszerelések esetében többféle választási lehetőség van az általános szabály helyett, miközben az újonnan vásároltaknál általános esetben is gyorsított értékcsökkenési leírást lehet alkalmazni.
Tisztelt Szakértő! Egy végelszámolás alatt lévő cégnek három tulajdonosa van. Hogyan kellene adózniuk a kivitt vagyon után, ha ketten lemondanának a részükről a harmadik javára (tárgyi eszköz nincs)?
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó tárgyi eszközt vásárol (gép, berendezés). A későbbiekben szeretné bérbe adni. Megteheti? Köszönettel: Szabó Katalin
Idegen tulajdonban lévő ingatlanon végezne beruházást cégünk, nagy értékben (burkolatcsere, ajtócsere, belső terek átalakítása, mosdó szaniterezése, gépészeti modosítások, irodabútor-beszerzés, számítógépekhez kábelrendszer, klímatizációs rendszer kialakítása), összesen körülbelül 60 millió forint értékben. A beruházást hogyan kell kezelni, költségenként vizsgálva, hogy tárgyi eszköz vagy sem, vagy a teljeset egészében? Ezen tételeket a tárgyieszköz-nyilvántartásban egy tételként tartjuk nyilván, egy összeg után számítva az amortizációt vagy sem?
Tisztelt Szakértő! Korábban a bt. használtgépjármű-értékesítéssel foglalkozott. Több évvel ezelőtt, 2016-tól profilt váltott. A vállalkozásnál maradt egy személygépjármű, amit korábban egy magánszemélytől vásárolt a vállalkozás, de mivel nem került értékesítésre, átsorolták a tárgyi eszközök közé és az ügyvezetés használta. Most szeretnék értékesíteni ezt a gépjárművet. Közben 2017. januártól alanyi mentességet is választott a vállalkozás. A kérdésem, hogy a mostani értékesítéskor hogyan jár el helyesen a vállalkozás a számla kiállítása során – mivel már tárgyi eszközt fog értékesíteni? Alkalmazhatja a különbözeti áfa szabályait, vagy áfával növelten kell kiállítania a számlát, vagy pedig a tárgyieszköz-értékesítés szabályai miatt mentesen állítja ki a számlát, de be kell fizetni utána az áfa összeget? Előre is köszönöm!
Üdvözletem! Kérdésem az alábbi: adott egy áfás cég, amelynek a telephelyén az ügyvezető (aki cégtulajdonos is) napelemrendszert szerel fel abból a célból, hogy a később beszereléssel értékesített napelemrendszerek működtetését bemutassa leendő ügyfeleinek. Kérdéseim az alábbiak: 1. Az itt felszerelt napelemrendszert a cégnél tárgyi eszközként kell-e kezelni? 2. Jól gondolom-e, hogy a napelemrendszer által termelt áramot (az energiaszolgáltató elszámolása alapján) az ingatlantulajdonosának ki kell számlázni – ekkor a magánszemélynek nem keletkezik ebből jövedelme, így adóznia sem kell? 3. Szükség van-e ingatlanbérleti szerződésre, avagy ingyenesen is rendelkezésre lehet bocsátani a telephelyként funkcionáló, magánszemély tulajdonában álló ingatlant, és ha ingyenesen bocsátja rendelkezésre, annak van-e adóvonzata? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta cégünk. A tevékenységünket bérelt épületben végezzük. A 398/2012-es kormányrendelet 5. § 3. pontjában meg van határozva, hogy nem minősül felújításnak a beruházás, ha nem éri el az eszköz két százalékát (vagy ha kisebb 100 ezer forintnál, akkor azt), akkor nem minősíthető felújításnak. Kérdésem az lenne, hogy mivel béreljük az épületet, ezért természetesen nálunk nincs az eszköznek bruttó értéke, viszont a beruházás elég nagy összegű lenne. Ilyenkor egy összegben kell leírnom karbantartásként? Megállapodásunk alapján az eredeti állapotot kell visszaállítanunk, ha nem béreljük tovább az épületet, vagy ha nem kell visszaállítanunk, akkor sem térítik meg. Bérleti szerződésünk öt évre szól, utána hosszabbítható. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Pölöskei Pálné! Olvasva az "Amikor egy összegben elszámolható a beszerzés" című válaszát a következő észrevétel jutott az eszembe. Szerencsére a családi gazdálkodókra még kedvezőbb szabályok vonatkoznak, így az Szja tv. 3. sz. mellékletének III.1.pontja alapján érdektelen, hogy az üzembe helyezés szabad vállalkozási zónában történik-e, illetve, hogy az eszköz újnaknak minősül-e, a családi gazdálkodó dönthet úgy, hogy a kizárólag vállalkozási célt szolgáló tárgyi eszközeinek költségét a beszerzés évében egy összegben elszámolja. Üdvözlettel Pap Attila
Társaságunk (kft.) asztalosipari tevékenység gyártásával foglalkozik. Jelenleg mobilházat gyárt. Jól gondolom-e, hogy az elkészült mobilházat saját termelésű készletként veszem nyilvántartásba, és értékesítéskor a társaság alaptevékenységéből származó árbevételeként könyvelem le? Nem tárgyi eszközként veszem nyilvántartásba, és nem is úgy értékesítem. Várom szíves válaszukat. Köszönettel: Szabó Kálmánné
Tisztelt Szakértő! Gépjármű-kereskedő cég használt gépjárművekkel kereskedik, amelyeket az értékesítésig kivon a forgalomból. Időnként néhány ilyen gépjárművet saját hasznosítás céljából a saját nevére visszahelyez a forgalomba. Amint azonban jelentkezik egy vevő vételi szándékkal, eladja a gépjárművet. A saját használatra történő forgalomba helyezés és az értékesítés között sokszor csak pár hét, illetve pár hónap telik el. Kérdés: ezeket a gépjárműveket át kell-e sorolni az árukészletből a tárgyi eszközök közé, illetve hogyan alakul a cégautóadózás? Gyors válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! Egyik ügyfelemnek törölték az adószámát adótartozás miatt 2016. 05. 26-án.A cég azóta nem műkösik, sem bevétele, sem kiadása nem volt. Beszámoló és tao-bevallás le lett adva 2016-2017. évre. Most kapott egy végzést, hogy kényszertörlés alatt áll 2018. 03. 21-től, s be kell adni egy beszámolót a kényszertörlési eljárást megelőző nappal. Az adótartozását rendezte, tartozása csak a tulajdonossal szemben van 16 044 350 forint tagi kölcsön. Kérdésem, hogy a tagi kölcsön fejében ki lehet-e vezetni a tárgyieszközökből az épületeket és berendezéseket? Az épületek könyvszerinti értéke 8 644 850 forint, a berendezéseké 20 29 187 forint. Vagy esetleg más teendőm is van ezzel kapcsolatban? Kérem szíveskedjen tájékoztatni a kényszertörlési eljárásról és az ezzel kapcsolatos teendőkről, mert ilyenem még nem volt, s szeretném elkerülni a büntetést. Várom válaszát és segítségét.Előre is köszönöm. Üdvözlettel Huéber Józsefné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték