hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Gyermekvállalás miatt pluszmunka – mikor éri meg?

  • adozona.hu

Érdemes-e az alkalmazottként dolgozó kismamának részmunkaidős állást is elvállalni annak reményében, hogy majd a biztosítási jogviszonyhoz kötött juttatásai növekedni fognak? Magasabb juttatásokat kap szülés után, ha a mellékállást elfogadja? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő, jogász válaszolt.

Olvasónk kérdése így hangzik: alkalmazottként van egy teljes munkaidős (de kötetlen munkaidős) állásom, amely mellé gyermekvállalás miatt elfogadtam egy cégnél egy részmunkaidős állást. Azért is tettem, mert tudtommal a gyermek születése előtti 180 nap kereseti viszonyai alapján számítják ki a jövedelemhez kötött (attól függő) juttatásokat. Kérdéseim: 1. Kérem, erősítsék meg, hogy ha vállalok a főállásom mellé egy másik cégnél mellékállást, akkor a kettő jövedelme összesen számít az ilyen juttatások szempontjából az utolsó 180 nap átlagában! Kérem, adják meg ennek pontos jogszabályi hivatkozását is! 2. Az engem bejelentő, mellékállást biztosító cég számára ez milyen kötelezettségeket, fizetnivalót, járulékot stb. jelent? Hiszen például a társadalombiztosítási járulékokat már a főállásom szerinti cég fizeti utánam. Ez a cég bt. és alanyi adómentes. Kérem, pontosan sorolják fel, lehetőleg úgy, hogy havi szinten mit kell tennie/fizetnie mondjuk egy 4 vagy 6 órás mellékállás esetén!

Szakértőnk részletes válasza a következő: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1)–(2) és (4) bekezdései alapján a következők szerint kell eljárni pénzbeli ellátás (táppénz, csed, gyed) megállapítása esetén:

♦ Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
♦ A jogosultság kezdő napjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, ha a tényleges jövedelem 30 naptári napnál kevesebb.
♦ Az ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.

Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni a kérdésben leírt esetnél, hogy akkor áll fenn a csed- és a gyed-jogosultság, ha mind a két munkaviszonyban érvényesül, hogy a gyermek születését megelőző két évben 365 nap biztosítással rendelkezik az igénylő. Ha ez a feltétel fennáll, akkor minden egyes munkaviszonyban jár az ellátás, és külön-külön veszik alapul az ellátás alapját képező jövedelmet. Azaz a két fennálló munkaviszonyban keletkezett jövedelmet nem számítják össze.

A gyermekgondozási díj (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósítása nem befolyásolja a munkaviszonyban fizetendő járulékokat. Ugyancsak nem befolyásoló tényező, hogy a munkavállaló több munkaviszonyban is dolgozik. A járulékok alapja a munkabér, akár teljes, akár részmunkaidőben történik a foglalkoztatás. Mindezek alapján a munkavállaló munkabéréből (minden egyes munkaviszonyában) levonásra kerül

♦ 10 százalék nyugdíjjárulék,
♦ 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
♦ 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
♦ 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti a 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, amelyből adott esetben – például ha a munkavállaló munkaerőpiacra lépőnek minősül – kedvezményt vehet igénybe.

Már kapható a HVG 2020-as Tb-különszáma, amelyet most 15% kiadói kedvezménnyel rendelhet meg!
2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a „régi” járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózó őstermelő

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink