16 találat a(z) többségi befolyás cimkére

Cikk

Milyen esetekben minősül egy gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak a Tao tv. értelmében? Mit jelent a többségi befolyás? Mire kell figyelni ügyvezetői egyezőség esetén? Miért fontos tisztán látni a nem független vállalkozások közötti tranzakciók elszámolására vonatkozó szabályokat, kötelezettségeket? Mi a jelentősége a szokásos piaci árnak, az összehasonlító árnak, a transzferár-nyilvántartásnak a kapcsolt vállalkozások ügyleteinél? A mikrofonnál: Kenyeres Beáta, senior adótanácsadó és dr. Szarvák Jenő, vezérigazgató, HÍD Consulting.

Cikk

Az „A” Kft.-ben 100 százalékos tulajdonos az „idősebb testvér”. A „B” Kft.-ben 49 százalékban tulajdonos a „fiatalabb testvér”, ő egyben az ügyvezetője is a cégnek, és 51 százalékban tulajdonos a fiatalabb testvér férje. Kivába bejelentkezéshez kapcsolódóan merült fel olvasónkban a kérdés, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két cég. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Cikk

Az adójogszabályok számos jogkövetkezményt fűznek a kapcsolt vállalkozási státuszhoz. A kapcsolt vállalkozás fogalomrendszerének a tipikusnak tekinthető gazdasági társaságok közötti relációban kialakult jogértelmezési gyakorlata van, jelen cikkben ugyanakkor néhány speciális entitás (a befektetési alap, a bizalmi vagyon, illetve az alapítvány) megítélését vizsgáljuk meg ebből a szempontból (felhasználva az adóhatóság eseti ügyekben adott állásfoglalásait is).

Cikk

„H” cég ügyvezetője „XY”. „B” cégnek „XY” 100 százalékos tulajdonosa és ügyvezetője. „C” cégnek „B” cég a tulajdonosa. „H” cégnek kapcsolt vállalkozása lesz-e „C” cég, ahol is nem közvetlenül, hanem „B” cégen keresztül lesz „H” cég ügyvezetője a „C” cég tulajdonosa? Itt figyelembe kell-e venni, hogy közvetve többségi befolyással rendelkezik? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozások megítélése szempontjából szeretném kérni a segítségét. "A" társaság tulajdonosi szerkezete: 38% "B" magánszemély, 31% "C" társaság, 31% "D" társaság. Álláspontunk szerint a társaságnál többségi befolyással egyik tulajdonos sem rendelkezik. Kérdésem, hogy a kapcsolt vállalkozási jogviszony megállapításához a cégben lévő "C" és "D" társaság tagok tulajdonosi körét vizsgálni szükséges? Ha igen, milyen mélységig? A magánszemély és egyenes ágbeli rokonainak részesedése más cégekben mikor és hogyan adódik össze? Köszönettel: Szombati Imréné

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 2019. 01. 01-jétől hatályos 4. § 23. (kapcsolt vállalkozás) g) pontjának értelmezésében kérnénk a segítségüket. Ugyan a g) a rendelkezései valóban csak a 4. § 11. pontra, a 4. § 53. pontra és a 8. § (1) bekezdés f) pontjára vonatkoznak, de nekünk a törvény megfogalmazásából úgy tűnik, hogy kvázi mindenki „különálló adózó”, aki nem tagja vállalatcsoportnak és még nem kapcsolt vállalkozás, így pedig az a)-c) pontbeli esetekben a többségi befolyás helyett 25%-ot kell alkalmazni (ráadásul a nyereségrészesedést is nézni kell), ami elég jelentős változás a kapcsolt vállalkozás definíciójában. Helyesen értelmeztük ezt az új rendelkezést (4. § 23. g) pont)? Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tartós megbízási jogviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Webshopban értékesítés

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

DRS könyvelése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink