16 találat a(z) többségi befolyás cimkére

Cikk

Milyen esetekben minősül egy gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak a Tao tv. értelmében? Mit jelent a többségi befolyás? Mire kell figyelni ügyvezetői egyezőség esetén? Miért fontos tisztán látni a nem független vállalkozások közötti tranzakciók elszámolására vonatkozó szabályokat, kötelezettségeket? Mi a jelentősége a szokásos piaci árnak, az összehasonlító árnak, a transzferár-nyilvántartásnak a kapcsolt vállalkozások ügyleteinél? A mikrofonnál: Kenyeres Beáta, senior adótanácsadó és dr. Szarvák Jenő, vezérigazgató, HÍD Consulting.

Cikk

Az „A” Kft.-ben 100 százalékos tulajdonos az „idősebb testvér”. A „B” Kft.-ben 49 százalékban tulajdonos a „fiatalabb testvér”, ő egyben az ügyvezetője is a cégnek, és 51 százalékban tulajdonos a fiatalabb testvér férje. Kivába bejelentkezéshez kapcsolódóan merült fel olvasónkban a kérdés, hogy kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két cég. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Cikk

Az adójogszabályok számos jogkövetkezményt fűznek a kapcsolt vállalkozási státuszhoz. A kapcsolt vállalkozás fogalomrendszerének a tipikusnak tekinthető gazdasági társaságok közötti relációban kialakult jogértelmezési gyakorlata van, jelen cikkben ugyanakkor néhány speciális entitás (a befektetési alap, a bizalmi vagyon, illetve az alapítvány) megítélését vizsgáljuk meg ebből a szempontból (felhasználva az adóhatóság eseti ügyekben adott állásfoglalásait is).

Cikk

„H” cég ügyvezetője „XY”. „B” cégnek „XY” 100 százalékos tulajdonosa és ügyvezetője. „C” cégnek „B” cég a tulajdonosa. „H” cégnek kapcsolt vállalkozása lesz-e „C” cég, ahol is nem közvetlenül, hanem „B” cégen keresztül lesz „H” cég ügyvezetője a „C” cég tulajdonosa? Itt figyelembe kell-e venni, hogy közvetve többségi befolyással rendelkezik? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozások megítélése szempontjából szeretném kérni a segítségét. "A" társaság tulajdonosi szerkezete: 38% "B" magánszemély, 31% "C" társaság, 31% "D" társaság. Álláspontunk szerint a társaságnál többségi befolyással egyik tulajdonos sem rendelkezik. Kérdésem, hogy a kapcsolt vállalkozási jogviszony megállapításához a cégben lévő "C" és "D" társaság tagok tulajdonosi körét vizsgálni szükséges? Ha igen, milyen mélységig? A magánszemély és egyenes ágbeli rokonainak részesedése más cégekben mikor és hogyan adódik össze? Köszönettel: Szombati Imréné

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 2019. 01. 01-jétől hatályos 4. § 23. (kapcsolt vállalkozás) g) pontjának értelmezésében kérnénk a segítségüket. Ugyan a g) a rendelkezései valóban csak a 4. § 11. pontra, a 4. § 53. pontra és a 8. § (1) bekezdés f) pontjára vonatkoznak, de nekünk a törvény megfogalmazásából úgy tűnik, hogy kvázi mindenki „különálló adózó”, aki nem tagja vállalatcsoportnak és még nem kapcsolt vállalkozás, így pedig az a)-c) pontbeli esetekben a többségi befolyás helyett 25%-ot kell alkalmazni (ráadásul a nyereségrészesedést is nézni kell), ami elég jelentős változás a kapcsolt vállalkozás definíciójában. Helyesen értelmeztük ezt az új rendelkezést (4. § 23. g) pont)? Segítségüket nagyon köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Új ingatlan értékesítése, telek áfájának meghatározása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Külföldi napidíj

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink