Kapcsolt vállalkozás vs. kapcsolódó vállalkozás

Laczkó Kitti, a TruTax Kft. adótanácsadója

2024.05.28., 06:15 Frissítve: 2024.05.27., 13:13

Tetszik

Hasonló hangzás, de nem azonos fogalmak. Különösen a transzferárnyilvántartás-készítési kötelezettség megállapítása során kiemelten fontos a fogalmak helyes használata, mindkettőt a maga helyén.

Cikksorozatunk második részében ebben próbálunk segítséget nyújtani. (Az első részt itt olvashatja el: Kapcsoltság vizsgálata: az ügyvezetés egyezőségének tipikus esetei.)

Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a legfontosabb különbségeket a két fogalom között.

	Kapcsolt vállalkozás	Kapcsolódó vállalkozás
Fogalmat definiáló jogszabályhely	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4. § 23. pont [ez esetben különös tekintettel a)–c) és f) pont]	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (3)–(5) bekezdés
Jelentősége	Számos adójogszabály fogalmaz meg különös rendelkezést / adókötelezettséget a viszony fennállása esetére	A kkv-minősítés során használandó
Szerepe a transzferár-nyilvántartás vonatkozásában	Közvetlen	Közvetett
Kik között jöhet létre?	Tao tv. szerinti adózó és más (természetes vagy nem természetes) személy között	Két gazdasági tevékenységet folytató jogalany (ideértve az egyéni vállalkozókat és mezőgazdasági őstermelőket is) között
Minősítési szempontok a fogalomnak történő megfelelés esetében
Egyik fél a másikban rendelkezik a szavazatok többségével (50%-ot meghaladó)	Igen	Igen
Más tulajdonosokkal kötött megállapodás alapján egyik fél a másikban rendelkezik a szavazatok több mint a felével / Más tulajdonosokkal kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján egyik fél a másik felett döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol	Igen	Igen
Egyik fél a másikban jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok megválasztására, visszahívására	Igen	Igen
Közvetett befolyás is számít	Igen	Igen
Közeli hozzátartozók befolyása és szavazati joga automatikusan összeszámítódik	Igen	Nem
Harmadik személy többségi befolyása	Igen – természetes és nem természetes személy is harmadik személlyé válhat (természetes személyek esetében a közeli hozzátartozói viszony is számít)	Csak természetes személy(ek) esetében számít (nem feltétel a közeli hozzátartozói viszony), és csak akkor, ha a felek tevékenységüket azonos vagy egymással szomszédos piacon folytatják
Ügyvezetés egyezősége alapján is létrejöhet	Igen	Nem

Látható, hogy különösen a magánszemély tagok, illetve vezető tisztségviselők vonatkozásában releváns különbségeket lehet felfedezni az egyes kategóriáknak történő megfelelés feltételeiben; ezért a vizsgálatokat körültekintően kell elvégezni. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy például kapcsolódó vállalkozások a természetes személyek egy csoportjára tekintettel, minden esetben kapcsolt vállalkozássá is válnak.

Cikksorozatunkban két félreértésre okot adó esetkört mutattunk be, azonban a kapcsolt vállalkozási viszony minősítése még számos buktatót rejteget. Fennálló bizonytalanság esetében mindig célszerű a minősítésben jártas szakember segítségét kérni.

Az Adózóna társasági adóval kapcsolatos további írásait ITT olvashatja el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.