Kapcsolt vállalkozási státusz befektetési alapnál, bizalmi vagyonnál, alapítványnál

Megosztás Tetszik

Az adójogszabályok számos jogkövetkezményt fűznek a kapcsolt vállalkozási státuszhoz. A kapcsolt vállalkozás fogalomrendszerének a tipikusnak tekinthető gazdasági társaságok közötti relációban kialakult jogértelmezési gyakorlata van, jelen cikkben ugyanakkor néhány speciális entitás (a befektetési alap, a bizalmi vagyon, illetve az alapítvány) megítélését vizsgáljuk meg ebből a szempontból (felhasználva az adóhatóság eseti ügyekben adott állásfoglalásait is).

1. A kapcsolt vállalkozás fogalmát a a társasági adóról és az osztalékadóról szóó 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) a következők szerint tartalmazza.

Kapcsolt vállalkozásnak minősül

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik, azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

[a g) pont jelen cikk tárgya szempontjából kevésbé jelentős, így annak hivatkozásától eltekintünk].

Többségi befolyás alatt a Ptk. szerint olyan kapcsolatot kell érteni, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.