40 százalékos kata: mit jelent a kapcsoltság kisadózóknál?

Megosztás Tetszik

Katás vállalkozásoknál a 40 százalékos adó megfizetése miatt is rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a kapcsoltsági viszony fogalmával. Kétrészes cikkünk a kataalanyok szempontjából vizsgálja a kapcsoltsággal összefüggő jogszabályi rendelkezéseket, és példákkal szemléltetve mutatja be ezek gyakorlati alkalmazását.

2021. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (katatörvény) újonnan beiktatott 8. § (6a) és (6b) bekezdése 40 százalékos adómértékkel sújtja az olyan kisadózói bevételt, mely a kisadózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől érkezik. Ha a bevételt belföldi kifizető juttatja, akkor az adó a belföldi kifizetőt terheli. Amennyiben a bevétel külföldi kifizetőtől érkezik, akkor az adót a törvényben meghatározott adóalap után magának a kisadózónak kell megfizetnie. Mivel a szigorítás az adózók széles körét érinti, így lényeges tisztázni, hogy a törvény pontosan kiket is tekint egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban lévőknek.

Mindenekelőtt azt fontos leszögezni, hogy a katatörvény nem használ önálló fogalmat a kapcsolt vállalkozásokra. A törvény gyakorlatilag a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) fogalmi meghatározását veszi át változatlan tartalommal.

Ugyanakkor a törvényi szöveg alapján az is egyértelmű, hogy a kapcsolt vállalkozások közül csakis a kifizetőktől származó bevételi összegre kell a 40 százalékos adót megfizetni. Az adó a belföldi kifizetőt terheli. Külföldi kapcsolt féltől származó bevétel esetén a juttatott bevétel 71,42 százaléka után maga a kisadózó az adófizetésre kötelezett.

A kifizető fogalmát az adózás rendjéről szóló CL. törvény (Art.) 7. § 31. pontja határozza meg. A törvényhely számos esetét határozza meg a kifizetői minőségnek, melyek a közül a legelső a legfontosabb a számunkra. E szerint kifizető: az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti.

A fenti megfogalmazás alapján tehát nem minősül kifizetőnek az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély pl. a mezőgazdasági őstermelő sem. Ha ezen személyektől érkezik a kisadózó bevétele, akkor a 40 százalékos adómérték nem jöhet szóba még akkor sem, ha egyébként a kapcsolt vállalkozói viszony fennáll a felek között.

Ugyanakkor valamennyi bevételt juttató jogi személy pl. alapítvány, egyesület esetében vizsgálni kell a kapcsoltságot.

Mivel a katatörvény a kapcsolt vállalkozás fogalmát közvetlenül a társasági adó törvényből vezeti le, így egy másik fontos következtetést is levonhatunk: két egyéni vállalkozó között a kapcsolt vállalkozói viszony nem értelmezhető. Ennek legfőbb oka az, hogy a társasági adó törvény az adózó szempontjából vizsgálja a kapcsoltságot, s ezen törvény nem tekinti belföldi (sem külföldi) adózónak az egyéni vállalkozót [tao-törvény 2. § (2) bekezdés]. Mindezek alapján a kapcsolt vállalkozási viszonyt olyan partnerek között kell keresnünk, ahol legalább az egyik fél jogi személy.

Mindez tehát azt jelenti, hogy ha a kisadózó egyéni vállalkozó bevétele egy vele közeli hozzátartozói viszonyban álló másik egyéni vállalkozótól (pl. házastárstól) érkezik, akkor 3 millió forint bevételi összegig nem merül fel a 40 százalékos adómérték. Külföldi kifizető esetén a katatörvény 8. § (6b) alpontja egyértelműen rögzíti, hogy csakis a kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi jogi személytől vagy egyéb szervezettől érkező bevételt terheli a 40 százalékos adómérték.

Mindezen bevezetés után vizsgáljuk meg a kapcsolt vállalkozások eseteit a kisadózó vállalkozások szempontjából!

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja – példákon keresztül bemutatva – a kapcsolt vállalkozásoknak milyen fontosabb esetkörei vannak kataalanyok szempontjából!