28 találat a(z) több munkáltató cimkére

Munkaviszony megszűnése: milyen járandóságok illetik meg a munkavállalót? Cikk

A munkavállalót megillető járandóságok jellege a megszűnés jogcímétől függ. Eltérő juttatások járnak a munkavállaló részére abban az esetben, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, ha lejár a határozott időtartam, de az atipikus munkaviszonyok megszűnése esetén is.

Szocho-kedvezmény Kérdés

Tisztelt Cím! A szocho-kedvezményekkel kapcsolatosan szeretném tájékoztatásukat kérni, pontosabban az nem egyértelmű a számomra, hogy a kedvezményeket részmunkaidő esetében több munkáltató is alkalmazhatja -e? Például: mindkét cégnél 4-4 órában végez munkát a munkavállaló (a NAV igazolása alapján jogosult igénybe venni a cég a dolgozója utáni kedvezményt munkaerő-piacra lépő munkavállaló jogcímen), ilyen esetben mindkét cégnél figyelembe lehet venni a kedvezményt, vagy csak az első munkáltatónál, akinek konkrétan megküldték az igazolást? Bérezés, belépési idő és a munkakör is azonos! Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel.

Rehabilitációs hozzájárulás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét. Több (kettő) munkáltató által létesített munkaviszonnyal, megváltozott munkaképességű (egészségi állapota 60 százaléktól kisebb mértékű) munkavállalót foglalkoztat a kft., napi 4 órában. A két munkáltató közül a mi cégünk a kijelölt, aki a bérfizetésért, illetve az adóhatóság felé a bért terhelő adók és járulékok megfizetésért felelős. Ugyanannak a munkavállalónak napi másik 4 órában, egy másik munkaszerződés alapján szintén több (kettő) munkáltató által létesített munkaviszonya van. Mindkét kijelölt munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett. A kérdésem az, hogy a kötelezettség meghatározása során mindkét kijelölt munkáltató ugyanazon megváltozott munkaképességű munkavállalót, a megváltozott munkaképességű személyek számának megállapítása során 1 fő csökkentő tényezőként figyelembe veheti? Köszönettel: Gyarmatiné Tóth Katalin

Így lehet egyszerre több munkahelyen dolgozni Cikk

A munkaerőhiány következtében egyre több munkavállaló létesít egyidejűleg több munkáltatóval munkaviszonyt. Ez a döntés pedig – rövidtávon legalábbis – mindkét félnek előnyös. A munkáltató munkaerőhiánya ideiglenesen orvosolható, a munkavállaló pedig többletbevételhez jut. Nézzük, mire kell a feleknek ezzel összefüggésben figyelniük!

Lehet-e egyszerre több munkaviszony? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft.-t alapítana egy ismerősöm. Jelenleg 8 órás munkaviszonya van. Az első 3-4 hónapban a vállalkozási tevékenységet munkaviszony mellett szeretné végezni, amíg a vállalkozás úgy beindul, hogy fenn tudja magát tartani. Cukrászati termékek gyártásával akar foglalkozni. A kérdésem az, hogy a 8 órás munkaviszony mellett lehet-e a vállalkozásában is munkaviszonyba bejelentve? Ezt a társasági szerződésbe alapítói okiratban fel kell-e tüntetni? Vagy amíg munkaviszonya van, addig legyen társas vállalkozó a kft.-ben, és utána legyen munkaviszonyos vállalkozó? És amíg megvan a főállású munkaviszonya, lehet-e, hogy a kft.-ben nem vesz ki jövedelmet, így nem lesz járulékfizetési kötelezettsége? Köszönöm: Burián Tamásné

Alkalmazott költségei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság egy adott munkavállalóval többes foglalkoztatói jogviszonyt hozott létre. A munkaszerződésben rögzítették, hogy csak az egyik vállalkozás a munkabér, adó és a járulék fizetésére kötelezett. Adott év hónapjaira meghatározható, hogy a dolgozó éppen melyik munkáltatónál dolgozik. A két gazdasági társaság írásos megállapodást kötött, hogy azon időszakra, amikor a nem a bér és járulék fizetésre kötelezett munkáltatónál végez munkát, akkor ezen munkáltató megtéríti munkabért és költségeit a másik félnek. Azt szeretném kérdezni, hogy a cégek közötti munkabér- és járulékköltségek átszámlázása milyen áfabeli megítélés alá esik? Egyenes, fordított, mentes? A feleknek nem munkaerőkölcsönzés a célja, kizárólag csak a munkabért és annak terheit szeretnénk elszámolni egymás között.

Több munkáltató általi foglalkoztatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégcsoport egyik vállalkozásánál alkalmazásban áll egy főállású dolgozó. A foglalkoztatást ezen cégünkben továbbra is szeretnénk fenntartani. A társcégünkkel szeretnénk több munkáltató általi jogviszonyt létrehozni a munkavállalóval. Ennek a gyakorlati kivitelezéséhez kérném tanácsát. Elegendő-e a már meglévő munkaszerződést több munkáltató általira módosítani, vagy meg kell szüntetni, és újat kell kötni, amelyben már az új foglalkoztató is benne lenne? Ha a szerződésmódosítás megfelelő,abban az esetben szükséges-e külön új munkaszerződést készíteni az új munkáltató esetében, vagy a módosítás tekinthető-e egyben új munkaszerződésnek is az ő esetében?

Lehet-e a törvény szerint napi 12 órát vagy többet dolgozni? Cikk

Van-e lehetőség arra, hogy a több munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló jogszerűen napi 12 munkaórát dolgozzon? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Több munkáltató Kérdés

Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállaló együttes munkaideje eléri a 12 munkaórát. Dolgozhat-e a munkavállaló ennyit, és a munkáltatóknak hogyan kell ezt kezelniük?

Egyszerűsített foglalkoztatás – napok száma Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkát összesen 90 napig végezhet egy évben egy munkavállaló. Az lenne a kérdés, hogy ez a 90 napos határ a munkavállalóra vonatkozik, vagy munkáltatónként külön-külön dolgozhat mindegyiknél 90 napot (több munkáltató esetén). Köszönjük a választ!

Változik a munkáltatók száma Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az Mt. szerint, ha többes foglalkoztatás esetén a munkáltatók száma 2 alá csökken, akkor a munkaviszony megszűnik és az eltérő rendelkezések szerint ettől nincsen eltérési lehetőség. Kérdésem: ha a 3 fél úgy dönt, hogy 1 munkáltató marad, akkor az megoldható-e munkaszerződés-módosítással? Másképp: az 1 munkáltató marad kitétel csak arra vonatkozik, hogy megszűnik, eladják, beolvad, csődbe megy stb.vagy bármilyen esetre? Köszönettel.

Csed, gyed több jogviszony esetében Kérdés

Jelenleg első gyermekével gyeden lévő kismama, aki 2011.01.22-től napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló 2016.11.06-tól táppénzen, majd 2016.04.04.-től 2016.09.18-ig (napi br. 4685 Ft) cseden, majd 2016. 09.19-től 2018.04.04-ig (br.4685 Ft) gyeden van ’A’ munkáltatónál. 2017.03.29-től (gyed alatt) kft.-t alapít férjével, ahol ügyvezető és személyesen közreműködő tag (36 órás munkaviszony és gyed mellett), s ezért díjazás illeti meg (’B’ jogviszony). Második gyermeküket tervezik, ezért kérdés az, hogy ’A’ vagy ’B’ munkáltatótól szerzett jövedelem lesz a második gyermekre vonatkozó csed, gyed számításának alapja? Hány napi foglalkoztatottság és/vagy mennyi összegtől lesz a ’B’ munkáltatótól kapott (személyes közreműködésre fizetett díj) a következő /gyed alapja? Vagy marad a korábban megállapított csed, gyed összege, hiszen ’A’ munkáltatónál továbbra is megmarad a jogviszonya?

Veszélyes a bejelentés nélküli foglalkoztatás – van más megoldás is Cikk

A be nem jelentett foglalkoztatás a munkaügyi ellenőrzés adatai alapján vezető jogsértésnek számít, mely ráadásul sok esetben a felek akarategységén alapul. A munkáltató szeretne megmenekülni az adminisztrációs, valamint közteherviselési kötelezettségei alól, a munkavállaló pedig abban reménykedik, hogy „feketén” magasabb munkabért vihet haza, mint bejelentett foglalkoztatásban.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Alkalmi munkavállaló évente maximum 90 napot dolgozhat egy munkáltatónál. Amennyiben egy éven belül egy munkáltatónál 90 napot dolgozott, akkor dolgozhat-e ugyanez a munkavállaló egy másik munkáltatónál is ugyanebben az évben alkalmi munkavállalóként. Esetleg egy harmadik munkáltatónál is, vagy csak 90 napot dolgozhat egy évben, akármennyi munkáltatónál dolgozik is? Köszönöm a válaszát.

Több munkáltató által létesített munkaviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Amennyiben több munkáltató egy munkavállalóval létesít munkaviszonyt, hogyan alakul a szociális hozzájárulási kötelezettség, ha az egyik munkáltató a kiva hatálya alá tartozik? Amennyiben a kijelölt munkáltató a tao alá tartozó adóalany, akkor a kérdéses munkavállalónál a teljes munkabérre kell számfejtenie a szochót, vagy csak a ráeső munkaidőre? A kiva hatálya alá tartozó munkaadónál a kiva alapjába bele kell-e számítani az így alkalmazott munkavállaló munkabérét, vagy a kijelölt munkáltató adójogi státusza határozza meg, hogy hol kell figyelembe venni az adóalapban a munkavállaló bérköltségét?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Sztv.-mutatók

Pölöskei Pálné

adószakértő

Ügyvezető jogviszonya

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close