Tisztelt Adózóna! Szolgálati járandóságban részesülő személyek foglakoztatása esetén 2019-ben milyen munkáltatói és munkavállalói járulékokat kell fizetni? A korábbi években a munkáltató az adóelőleg számításnál nem vont le pénzbeni egészségbiztosítási, valamint munkaerőpiaci járulékot. Ezt helyesen tette-e? Tehát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók mentesülnek-e a fenti két járulékfajta fizetése alól?
Tisztelt Szakértő ! https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nok_40_nyugdij_kereseti_korlat_2019ben_0LTVLR A fenti cikkhez kapcsolódóan kérnék megerősítést. A korhatár előtti ellátásban részesülőkre, szolgálati járandóságra 2019-ben is vonatkozik a keresetkorlát? A fenti ellátások esetében az adófizetési kötelezettség (+ nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) is megmarad? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai megegyeznek a "nők 40 nyugdíj" szabályaival 2019-ben? Van felső határ, és ha igen, milyen jogviszonyban?
Tisztelt Szakértő! Azt értem, hogy a szolálati járandóságban részesülő egyéni katás kisadózóra nem érvényesek a tb-törvény szolgálati járandóságra vonatkozó előírásai. Azt is, hogy a befizetett adó után számolt összeg a jövedelem. Kérdés: katás bt.-ben kültagként egyéni kisadózó lehetek, ebben az esetben nem vagyok egyéni vállalkozó sem, ha jól értelmeztem. A jövedelmet adóbevallásnál hogyan tüntetem fel? Viszont azt nem értem, hogyan számoljak jövedelmet, és mi van akkor, ha a bevétel annál több? A katás bt.-ből nem jövedelmet, hanem "osztalékot" kapok (jobb szót nem találtam, ezért idézőjeles). Alkalmazottként foglalkoztatás jobb választás, ha a jövedelem ténylegesen a garantált és most is növelt bérminimum? Válaszát előre is köszönöm.
Kata adózású egyszemélyes gazdasági társaság tagja szolgálati járandóságban részesül. Befolyásolja-e, amennyiben igen, hogyan az elért jövedelem a járandóság folyósítását, illetve jelen esetben konkrétan mi számít a járadékban részesülő jövedelmének?
Hogyan alakul a társadalombiztosítási kötelezettség, ha az ember egyidejűleg gyeten van és egyéni vállalkozó, ha nyugdíjasként, illetve szolgálati járandóságban részesülőként munkaviszonyban dolgozik, továbbá ha katás és mellette kft. ügyvezetője? Olvasói kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg, illetve valószínűleg a következő évben is szolgálati járandóság mellett állok munkavállalói állományban. A kérdésem, hogy a vonatkozó szabályozás változása okán történt-e változás esetemben a kereseti korlát vonatkozásában? Mennyi pontosan jelenleg az évi kereseti korlát, illetve lehet-e tudni, hogy mennyi lesz jövő évtől? A munkáltatóm esetében van-e valamilyen kedvező változás 2019-től a foglalkoztatásom kapcsán (alacsonyabb járulékmérték stb.)? Segítő közreműködését köszönöm.
Érezhető könnyebbséget jelentenek a nyugdíjigény érvényesítését illetően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) július 26-án hatályba lépett változásai, hiszen immár nem feltétele a nyugdíjjogosultságnak a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése.
Tisztelt Széles Úr! Jelenlegi olvasatomban a saját jogú öregségi nyugdíjasok és a rehabilitációs járadékosok férnek bele a "saját jogú" keretbe. Bökkenő, hogy az öiregségi nyugdíjasnak a versenyszférában eddig sem volt keresetkorlát... Az a korhatár előtti, például a szolgálati járadékosoknál volt. Akikre a saját jogú ellátást kellett alkalmazni, kvázi duplán biztosítottak járandóságuk és a munkaviszonyuk mellett. Taxatíve nem saját jogú nyugdíjasok. Náluk lett volna a18-szoros korlát feloldásának. Várható, hogy a jelenlegi szabályozást a gazdaságpolitikai igényekhez igazítják? Jelenleg senki vagy igen kevés nyugdíjas munkaválaló fér bele a keresetkorlát feloldásába, Nem ez volt a kormány nyilatkozataiban. Tehát várható, hogy a sajátjogúság kibővül a korkedvezményesekkel, járandóságosokkal? Szerintem ők is saját jogon szerezték nyugdíjszerű ellátásukat, és jelenleg duplán biztosítottak! Munkaválalás esetén a versenyszférában... Várom megtisztelő válaszát: Kardos Géza
Szolgálati járandósággal bíró személy esetében, ha teljes munkaidőben foglalkoztatottként dolgozik (nem a közszférában), szüneteltetnie kell-e az ellátását 2019. 01.01-től, ha az adóévben a bruttó keresete eléri a minimálbér 18-szorosát?
Tisztelt Szakértő! A nemrég elfogadott törvénymódosítások között szerepelt, hogy a korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság jogosultsági feltételei közül is eltörlik a biztosítási jogviszony megszüntetésére vonatkozó előírást. Valamint az is, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem lesz biztosított, s járulék fizetésére sem lesz kötelezett, így megszűnik a Tny. 83/B szakasza, tehát megszűnik a kereseti korlát. Viszont arról nem találtam semmit sem, hogy a szolgálati járandóságban részesülőknél változik-e a szabály. Náluk eltörlésre kerül-e a kereseti korlát? Az érintett információk az alábbi linken található cikkben szerepeltek: https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijazas_biztositasi_jogviszony_mi_valto_VSNNLG Válaszát előre is köszönöm.
Az eddigiek szerint a minimálbér 18-szorosát meghaladó jövedelem esetében szüneteltetni kellett a szolgálati járandóság folyósítását. Változik-e ez a gyakorlat 2019 után?
A korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülők által igénybe vehető családi adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolásokra vonatkoztató tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A szolgálati járandóság hátránya (vitathatatlan előnyei mellett), hogy azt a mindenkori személyi jövedelemadó mértékének megfelelő összeggel csökkentve folyósítják. Ezért sokakban felmerül a gondolat, hogy ezt a járandóságot korhatár előtti ellásra cseréljék.
Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóságban részesülő személy megbízásos jogviszonyban munkát végez. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, ha a járulékköteles jövedelme alapján biztosítottá válik?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték