Kata adózású egyszemélyes gazdasági társaság tagja szolgálati járandóságban részesül. Befolyásolja-e, amennyiben igen, hogyan az elért jövedelem a járandóság folyósítását, illetve jelen esetben konkrétan mi számít a járadékban részesülő jövedelmének?
Hogyan alakul a társadalombiztosítási kötelezettség, ha az ember egyidejűleg gyeten van és egyéni vállalkozó, ha nyugdíjasként, illetve szolgálati járandóságban részesülőként munkaviszonyban dolgozik, továbbá ha katás és mellette kft. ügyvezetője? Olvasói kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg, illetve valószínűleg a következő évben is szolgálati járandóság mellett állok munkavállalói állományban. A kérdésem, hogy a vonatkozó szabályozás változása okán történt-e változás esetemben a kereseti korlát vonatkozásában? Mennyi pontosan jelenleg az évi kereseti korlát, illetve lehet-e tudni, hogy mennyi lesz jövő évtől? A munkáltatóm esetében van-e valamilyen kedvező változás 2019-től a foglalkoztatásom kapcsán (alacsonyabb járulékmérték stb.)? Segítő közreműködését köszönöm.
Érezhető könnyebbséget jelentenek a nyugdíjigény érvényesítését illetően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) július 26-án hatályba lépett változásai, hiszen immár nem feltétele a nyugdíjjogosultságnak a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése.
Tisztelt Széles Úr! Jelenlegi olvasatomban a saját jogú öregségi nyugdíjasok és a rehabilitációs járadékosok férnek bele a "saját jogú" keretbe. Bökkenő, hogy az öiregségi nyugdíjasnak a versenyszférában eddig sem volt keresetkorlát... Az a korhatár előtti, például a szolgálati járadékosoknál volt. Akikre a saját jogú ellátást kellett alkalmazni, kvázi duplán biztosítottak járandóságuk és a munkaviszonyuk mellett. Taxatíve nem saját jogú nyugdíjasok. Náluk lett volna a18-szoros korlát feloldásának. Várható, hogy a jelenlegi szabályozást a gazdaságpolitikai igényekhez igazítják? Jelenleg senki vagy igen kevés nyugdíjas munkaválaló fér bele a keresetkorlát feloldásába, Nem ez volt a kormány nyilatkozataiban. Tehát várható, hogy a sajátjogúság kibővül a korkedvezményesekkel, járandóságosokkal? Szerintem ők is saját jogon szerezték nyugdíjszerű ellátásukat, és jelenleg duplán biztosítottak! Munkaválalás esetén a versenyszférában... Várom megtisztelő válaszát: Kardos Géza
Szolgálati járandósággal bíró személy esetében, ha teljes munkaidőben foglalkoztatottként dolgozik (nem a közszférában), szüneteltetnie kell-e az ellátását 2019. 01.01-től, ha az adóévben a bruttó keresete eléri a minimálbér 18-szorosát?
Tisztelt Szakértő! A nemrég elfogadott törvénymódosítások között szerepelt, hogy a korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság jogosultsági feltételei közül is eltörlik a biztosítási jogviszony megszüntetésére vonatkozó előírást. Valamint az is, hogy a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem lesz biztosított, s járulék fizetésére sem lesz kötelezett, így megszűnik a Tny. 83/B szakasza, tehát megszűnik a kereseti korlát. Viszont arról nem találtam semmit sem, hogy a szolgálati járandóságban részesülőknél változik-e a szabály. Náluk eltörlésre kerül-e a kereseti korlát? Az érintett információk az alábbi linken található cikkben szerepeltek: https://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Nyugdijazas_biztositasi_jogviszony_mi_valto_VSNNLG Válaszát előre is köszönöm.
Az eddigiek szerint a minimálbér 18-szorosát meghaladó jövedelem esetében szüneteltetni kellett a szolgálati járandóság folyósítását. Változik-e ez a gyakorlat 2019 után?
A korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülők által igénybe vehető családi adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolásokra vonatkoztató tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A szolgálati járandóság hátránya (vitathatatlan előnyei mellett), hogy azt a mindenkori személyi jövedelemadó mértékének megfelelő összeggel csökkentve folyósítják. Ezért sokakban felmerül a gondolat, hogy ezt a járandóságot korhatár előtti ellásra cseréljék.
Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóságban részesülő személy megbízásos jogviszonyban munkát végez. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, ha a járulékköteles jövedelme alapján biztosítottá válik?
Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóságban részesülő magánszemély egy kft. ügyvezetését munkaviszony keretében kívánja ellátni 2018-ban. – Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek, ha a jövedelem a jogszabály által meghatározott maximális keretösszeg, azaz havi 207 ezer forint? – A bruttó bér után egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell-e fizetnie, vagy csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? – A társaságnak a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adón felül kell-e szakképzési hozzájárulást is fizetnie az ügyvezető bére után? – A szolgálati járandóság folyósítását korlátozza-e a heti munkavégzés óraszáma (heti 40 óra)?Köszönettel.
Winkler Róbert Így lesz a szolgálati járandóságból öregségi nyugdíj (2017.10.03.) írása alapján a következőkre keresem a választ: 1.) Részemre 2004.08.01-től folyósítottak szolgálati nyugdíjat. Ezt megelőzően 2004.05.31-ig voltam állományban. Minek minősül a köztes 2 hónap? 2.) Szolgálati nyugdíj mellett 2011.12.31-ig kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóként és kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként munkát végeztem. A "nők 40" szempontjából a fentiek keletkeztetnek-e jogosultsági időt? Mielőbbi válaszukat köszönöm: Cserey Zsófia
A korábban hivatásos szolgálatot teljesítő személy szolgálati járandósága a nyugdíjkorhatár betöltésekor – nők esetében esetleg már korábban – öregségi nyugdíjjá alakul át. Összefoglaltuk az ellátás kiszámítási szabályait, kitérve az újabb szolgálati idő és nyugdíjjárulék-alap szerzésére is.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakkal kapcsolatosan kérném segítségét: Lakásszövetkezet elnökségének és felügyelő bizottságának tagjai megbízási jogviszony keretében tiszteletdíjat kapnak havi rendszerességgel. Milyen levonások terhelik a tiszteletdíjaikat és mik a munkáltató (lakásszövetkezet) által fizetendő adók, járulékok az alábbi esetekben. 1. Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett látja el, díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. 2. Ugyanaz a felállás, de a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát. 3. Nyugdíj mellett végzi a tevékenységet, meghaladja a 30 százalékát a minimálbérnek. 4. Szolgálati járadék mellett, szintén meghaladja a 30 százalékot a tiszteletdíj. Mivel ennyire széles/változatos a paletta, nem szeretnénk hibát véteni a járulékokkal kapcsolatosan. Válaszát előre is köszönöm: V. Beáta
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték