Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóságban részesülő személy megbízásos jogviszonyban munkát végez. Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, ha a járulékköteles jövedelme alapján biztosítottá válik?
Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóságban részesülő magánszemély egy kft. ügyvezetését munkaviszony keretében kívánja ellátni 2018-ban. – Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek, ha a jövedelem a jogszabály által meghatározott maximális keretösszeg, azaz havi 207 ezer forint? – A bruttó bér után egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot kell-e fizetnie, vagy csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? – A társaságnak a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adón felül kell-e szakképzési hozzájárulást is fizetnie az ügyvezető bére után? – A szolgálati járandóság folyósítását korlátozza-e a heti munkavégzés óraszáma (heti 40 óra)?Köszönettel.
Winkler Róbert Így lesz a szolgálati járandóságból öregségi nyugdíj (2017.10.03.) írása alapján a következőkre keresem a választ: 1.) Részemre 2004.08.01-től folyósítottak szolgálati nyugdíjat. Ezt megelőzően 2004.05.31-ig voltam állományban. Minek minősül a köztes 2 hónap? 2.) Szolgálati nyugdíj mellett 2011.12.31-ig kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóként és kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként munkát végeztem. A "nők 40" szempontjából a fentiek keletkeztetnek-e jogosultsági időt? Mielőbbi válaszukat köszönöm: Cserey Zsófia
A korábban hivatásos szolgálatot teljesítő személy szolgálati járandósága a nyugdíjkorhatár betöltésekor – nők esetében esetleg már korábban – öregségi nyugdíjjá alakul át. Összefoglaltuk az ellátás kiszámítási szabályait, kitérve az újabb szolgálati idő és nyugdíjjárulék-alap szerzésére is.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakkal kapcsolatosan kérném segítségét: Lakásszövetkezet elnökségének és felügyelő bizottságának tagjai megbízási jogviszony keretében tiszteletdíjat kapnak havi rendszerességgel. Milyen levonások terhelik a tiszteletdíjaikat és mik a munkáltató (lakásszövetkezet) által fizetendő adók, járulékok az alábbi esetekben. 1. Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett látja el, díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát. 2. Ugyanaz a felállás, de a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát. 3. Nyugdíj mellett végzi a tevékenységet, meghaladja a 30 százalékát a minimálbérnek. 4. Szolgálati járadék mellett, szintén meghaladja a 30 százalékot a tiszteletdíj. Mivel ennyire széles/változatos a paletta, nem szeretnénk hibát véteni a járulékokkal kapcsolatosan. Válaszát előre is köszönöm: V. Beáta
Tisztelt Szakértő! Adott egy szolgálati nyugdíjban részesülő nő. Elhelyezkedett a közszférában a nyugdíja mellett. A nyugdíja szolgálati járandóságra változott. A szolgálati járandóság folyósítása megszűnt. Jelenleg is köztisztviselő, életkora közeledik a 60 évhez. Kérdésem, hogy a nők 40 nyugdíjhoz számítanak-e azok a nyugdíj vagy járandóság mellett ledolgozott évek, amikor nyugdíjjárulékot fizetett, illetve nem fizetett? Amennyiben meglenne a 40 éve, szolgálati járandóságból – megszüntetné a jelenlegi állását – át tud-e menni a nők 40 ellátásba? Az aktuális nevű hivatal fél éve nem tudja meghozni a határozatot a jogosultsági idejéről. Köszönettel: Szőnyi István
Tisztelt Szakértő! Egy szolgálati járandóságban részesülő magánszemély katás egyéni vállalkozásban kíván dolgozni. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: – a magánszemély kiegészítő tevékenységet végzőnek minősül-e (azt olvastam, hogy nem), – milyen összegű adót kell fizetni, – a szolgálati járandóságban részesülő magánszemélynél a katára tekintettel milyen keresettel kell számolni (lényeges, hogy ne veszítse el a szolgálati járandóságot)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Honvédségi járadékosként szeretnék vállalkozásba kezdeni. A szabályok szerint, amennyiben a jövedelmem eléri a minimálbér 18-szorosát, úgy abban az évben vissza kell mondanom a járadékomat. A vállalkozás adózási formájával kapcsolatban kérdezném, hogy van-e olyan jövedelemhatár, ami alatt nem éri meg a katát választani? (Amennyiben jól értelmeztem a cikkeket, úgy egyéb adózásnál a minimálbér utáni járadékokat mindenképpen meg kell fizetnem. Ez pedig magasabb mint a KATA 50 ezer forintja.) Következő kérdésem arra vonatkozna, hogy katásként, mi számít jövedelemnek? Kell-e figyelnem a minimálbér 18-szorosát? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sári József
Tisztelt Winkler Róbert! Köszönöm a választ. Egy dolgot nem értek. 2012. 12. 31-ig volt lehetőség szolgálati idő elismerési kérelem elbírálása ügyében a nyugdíjfolyósítóban ügyintézni. Született egy határozat 2013. 02.2 8-ai dátummal, amely tartalmazza az öt év korkedvezményt. Ha a jelenlegi jogszabályok nem engedik meg a korkedvezmény beszámítását, akkor mire volt jó ez az egész tortúra? Van egy határozatom, de nem ér semmit. Üdvözlettel Dominek József
Rendelkezem egy határozattal, mely a következőt tartalmazza. A korkedvezményre jogosító időt figyelembe véve, az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárhoz képest 5 év korkedvezményre jogosult. Nekem 65 év a nyugdíjkorhatár. Akkor 60 éves koromban mi várható? Nyugdíjas leszek, vagy továbbra is járandóságos, de nem vonják az adót belőle? Üdvözlettel Dominek József
Tisztelt Adózóna! Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, nyugellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy a Tbj. 5. § alapján biztosítási jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként az általa fizetendő nyugdíjjárulék-alapja meghaladja az év elején érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A kérdésem az lenne, hogy egy szolgálati járandóságban részesülő, főállású katás egyéni vállalkozónak milyen összeg lesz a nyugdíjjárulék-alapja? A katatörvény10. § (3) bekezdés szerinti jövedelem beleszámít-e az éves keretösszeg számításába? Mikor kell szüneteltetni a szolgálati járandóságát a főállású katásnak? Válaszukat előre is köszönöm!
Mikor alakul át a szolgálati járandóság öregségi nyugdíjjá, van-e erre lehetőség már a nyugdíjkorhatár betöltése előtt? Hogyan számolják ki az ellátások összegét, befolyásolja-e azt, ha valaki a járandóság mellett dolgozik? Összefoglaltuk.
Franciaországban dolgozom munkaszerződéssel. Éves keresetem évi 16 ezer euró, járulékot Magyarországon nem fizetek. Magyarországon 2012. január elseje óta a szolgálati nyugdíjam helyébe lépő szolgálati járandóságot kapok. Kérdésem: esetemben hogyan kell értelmezni az erre vonatkozó kereseti korlátot az 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B § rendelkezései alapján? Vagyis kell-e kérnem vagy sem a szolgálati járandóság szüneteltetését? A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék a következő jogszabálymódosításról, amelyről egy cikk Önöknél jelent meg "Katások, figyelem: ezt jelenti gyakorlatban a tb-jogállás változása" címmel. Idézet: Például a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny.) törvény 83/B szakasza szerint a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy esetében a kereseti korlát meghatározásánál (a kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jövedelem mellett) csak a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet kell figyelembe venni. Ennek ellenére – állásfoglalás alapján – beszámításra került a főállású kisadózó ellátási alapja, holott az eddig ennek nem volt egyértelmű jogszabályi alapja. Kérdésem: Az említett állásfoglalás alapján milyen összegű jövedelmet kell figyelembe venni a szolgálati járandóságban részesülő katásoknál, ha máshol van heti 36 órás munkaviszonyuk, vagy, ha nincs a kata mellett más jövedelmük? Én úgy tudtam, hogy, ha máshol van 36 órát elérő munkaviszony, akkor a katás fizetendő havi összeg 25 000 forint, azonban a szolgálati járandóság szempontjából nem vettek figyelembe jövedelmet. Abban az esetben, ha volt heti 36 órás munkaviszony, 81 300 forint a jövedelem. Kérdésem, hogy van-e ebben változás? Hogyha egy szolgálati járandóságos ügyvezető 40 órás munkaviszonyban van, ugyanakkor a katás bt.-ben is ügyvezető, akkor a bt.-ben mennyi a figyelembe vehető jövedelem a keresetkorlátnál?
Tisztelt Szakértő! Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló bruttó béréből milyen járulékokat kell levonni (10 %, 4 %,, 3 %, 1,5 %)? Köszönettel.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték