Bár az emberek többsége kis túlzással, egész életében „nyugdíjba készül”, ennek ellenére a lehetőség kapujában, tehát a nyugdíjjogosultság elérésekor (a szükséges életkor betöltése, illetve nők esetében a 40 év jogosultsági idő megszerzése táján) nagyon sokan „megtorpannak” és felteszik maguknak a kérdést: a máris menjenek vagy esetleg még egy rövid időt (heteket, hónapokat, vagy akár évet) „rádolgozzanak” az eddigiekre?
Tisztelt Szakértő! Szeretnék az egyik dolgozónk nyugdíj érdésében segítséget kérni. Dolgozónk 1955-ös születésű nő, aki 2011-ben szolgálati időszámítást kért 2011.12.31-éig. Eszerint a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz figyelembe vehető idő 37 év 131 nap és az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idő is 37 év 131 nap. Azóta is folyamatos munkaviszonyban van, intézményünknél. Mikor mehet nyugdíjba? Köszönöm válaszát!
1970-73-ig vendéglátóipari szakmunkás képző iskola, heti 2 alkalom (hétfő-szerda délután) iskola, a többi napon rendes 8-14-órás munkavégzésből mi számít szolgálati, illetve jogosultsági időnek?
Minden szolgálati idő jogosultsági időnek számít-e, azaz figyelembe lehet venni a nők 40 szabály alapján a nyugdíjazásnál? Vagy az előbbi tágabb, az utóbbi szűkebb fogalomkört takar? Az Adózóna olvasójának kérdésére Winkler Róbert nyugdíjszakértőnk válaszolt.
Dolgozóm egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyében részesült. Elérte a nyugdíjkorhatárt (62 éves nő), megvonták az ellátását, de szolgálati idő hiánya miatt nem kaphat nyugdíjat. Kérelmezheti-e az előző ellátását, ami mellett dolgozhat napi 4 órát, mint eddig? Kihez kell fordulni szakszerű válasz reményében?
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállalónkat leszázalékolták, 40 százalék mértékű az egészségkárosodása. A munkáltató 4 órában alkalmazza tovább. Az lenne a kérdésem, hogy a 4 órával csak fél éves szolgálati időt szerez? Ha valaki 6 órás munkaviszonyban áll, de a minimálbérnél magasabb a jövedelme, akkor is csak rész szolgálati időt szerez? Ha az előbb említett 4 órás dolgozó őstermelő is, éves jövedelme 600 ezer forint alatt van, mennyi tb-t kellene fizetnie, hogy szolgálati időt, és nyugdíjalapba számító jövedelmet is szerezzen? Válaszát köszönöm.
2012. 08. 01-től korhatár előtti ellátást kaptam, majd 2014. 02. 21-én visszavonták, mert nem volt legalább 1 nap, amikor nem álltam biztosítási jogviszonyban (adminisztrációs hiba miatt), bár én jóhiszeműen jártam el. 2013. január 1-től viszont már ez a feltétel is teljesült, mert megszűnt a munkahelyem 2012. december 31-vel. Lehetőségem van visszamenőleg (2013.01.01-től) újból kérni az előrehozott korhatár előtti ellátást? Hiszen 2012. 12. 31-ig betöltöttem az 59. évemet (nő vagyok), és van 37 év szolgálati időm. Ugyanakkor a 2012-ben kifizetett 5 hónapos ellátást visszafizetném.
A köztudatban gyakran okoz félreértést, hogy a minimálbérnél alacsonyabb összegű nyugdíjjárulék-köteles keresetet hogyan kell beszámítani a szolgálati időbe. A kavarodást részben az okozza, hogy a nyugdíjtörvény szerint ez attól függ, hogy a beszámítást a nyugdíj-jogosultságnál, vagy - arányosan - a nyugdíj összegénél kell figyelembe venni.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatót tett közzé a szolgálati idő, illetve a jogosultsági idő kérelemre történő egyeztetéséről és igazolásáról.
Az 1953. 10. hónapban született férfi, akinek a 42 év szolgálati ideje 2015. 02. 13-án lesz meg, jogosult-e a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra?
Azt szeretném pontosítani, hogy abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozó 2001-2010 között rokkantnyugdíjas volt, de az egyéni vállalkozását ekkor is működtette, és volt válllakozói kivétje, fizetett maga után. Egészségi állapota rendbe jött, 2011-től ismét főfoglalkozású egyéni vállalkozóként folytatja a tevékenységét. 2020-ban lesz jogosult öregségi nyugdíjra. A szolgálati időbe beszámítódik-e a korábbi rokkantnyugdíj mellett végzett tevékenység? Ugyanez a kérdésem arra az esetre is vonatkozik, ha rokkantnyugdíj mellett alkalmazotti munkaviszonyben foglalkoztattak magánszemélyt. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Édesanyám (született 1956.10. 04.) 2008 júliusában megözvegyült, édesapám után ideiglenes özvegyi nyugdíjra volt jogosult egy évig. A nyugdíjtörvény 53. § (1) alapján ilyen esetben a feléledés miatt az elhalálozás évében érvényes jogszabály alapján vonulhat nyugdíjba, azaz még 62 évesen. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben sem alkalmazható a 2011-ben megszűnt korhatár előtti ellátás, illetve mikor vonulhat legkorábban nyugdíjba? A nyugdíjbiztosító számítása szerint 2011.12.31-én 36 év 122 nap volt a szolgálati ideje, ebből a nők 40 éves nyugdíjához 36 év 117 nap vehető figyelembe. Válaszukat előre is köszönöm.
Nagyon sok nő kényszerül a munkavégzés feladására amiatt, mert a beteg szülőjét kell gondoznia. Erre az időszakra ápolási díjat igényelhet. Újra és újra felmerülő kérdés, hogy ez az időszak hogyan vehető figyelembe a nők 40 évnyi nyugdíjjogosultsági idő megszerzése esetére vonatkozó kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségnél. Cikkünkből megtudhatja, hogy minden jogosultsági idő szolgálati idő, de nem minden szolgálati idő jogosultsági idő, mint ahogy minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.
1956-ban született férfi vagyok, az ONYF-től megkaptam a szolgálati időre és korkedvezményre vonatkozó határozatot, mely szerint (2012. 10. havi adatok) 36 év 51 nap szolgálati időm van, és jogosult vagyok 5 év korkedvezményre, mivel azóta is munkaviszonyban állok, a szolgálati időm már több mint 37 év. Kérdéseim: 1. mikor tudok leghamarabb nyugdíjba, illetve korhatár előtti ellátásra menni? 2. mikor, hová és milyen nyomtatványt kell benyújtanom ehhez? 3. milyen feltételek mellett tudok munkaviszonyt létesíteni, ha korhatár előtti ellátásban részesülök?
Vannak helyzetek, amikor a nyugdíjas évek szolgálati időnek minősülnek, vagyis befolyásolják meghatározott járandóságok, ellátások mértékét.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték