A nyugdíj kiszámítás rendkívül bonyolult számítási művelet, a kereseteken és a szolgálati időn kívül figyelembe kell venni még sok más szempontot. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján most példákkal illusztrálta a számítást.
A francia nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta kedden az elmúlt húsz év ötödik nyugdíjreformjának tervezetét, amelynek értelmében fokozatosan 43 évre növekszik a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz szükséges járulékfizetési idő 2035-ig.
Meghatározott esetekben a tanulmányi időszak egyúttal szolgálati időnek számít, következésképpen figyelembe kell venni a "nők 40" jogosultsági időnél is.
Szeptemberben több helyszínen (Sopronban, Győrben és Budapesten) ismét tanácsadó napokat szerveznek a magyarországi és az osztrák nyugdíjbiztosítási szervek, ahol a szakértők az érdeklődők konkrét kérdéseit is megválaszolják.
Lehet-e főállású őstermelő az, aki rehabilitációs ellátásban részesül? A nagyobb nyugdíj reményében érdemes-e több járulékot fizetnie? Olvasónk kérdésére az Adózóna szakértője, Széles Imre válaszolt.
Hogyan szerezhettek-szerezhetnek nyugdíjra jogosító szolgálati időt a munkaviszonyban nem álló előadóművészek, szellemi szabadfoglalkozásúak és ügyvédek? A mostanában nyugdíjba vonulóknál szinte biztos, hogy a régi és a jelenlegi szabályokat is figyelembe kell venni.
Szakmunkásképző, szakápolói tanfolyam, mezőgazdasági szakiskola, munkavégzés nyári gyakorlaton – összefoglaltuk, hogy melyiket miként kell beszámítani a szolgálati (illetve a „nők 40”-et megalapozó) jogosultsági időbe.
Ha jól tudom, akkor egy rokkantsági ellátásban részesülő számára két lehetőség van, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt: -- rokkantsági ellátás továbbfolyósításának kérése saját jogú öregségi nyugdíjként,-- saját jogú öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelem beadása.Kérdésem a második esettel kapcsolatos: saját jogú öregségi nyugdíj megállapításakor szolgálati időnek számít-e a rokkantsági ellátás és korábbi rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama, amikor a kérelmező ellátásban/nyugdíjban részesült?A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 46. § (3) szerint „az özvegyi nyugdíjra történő jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni ... azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült”.E rendelkezést analógiaként használva, -- HA AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSAKOR szolgálati időnek számít a jogszerző rokkantsági nyugdíjban/ellátásban töltött ideje (tehát nem az özvegy, hanem a jogszerző szolgálati ideje!),-- AKKOR A SAJÁT JOGÚ NYUGDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSAKOR MÉGINKÁBB szolgálati időnek kellene számítania a jogszerző (kérelmező) által rokkanantsági nyugdíjban/ellátásban töltött idő.Ugyanakkor, nem találam semmilyen konkrét jogszabályi helyet, ahol egyértelműen tisztáznák azt a kérdést, hogy a saját jogú öregségi nyugdíj megállapításakor szolgálati időnek számít-e az az idő, amikor rokkantsági ellátásban/nyugdíjban részesültem.Válaszát köszönöm.
Az alábbi kérdésben kérek segítséget: 42%-os megváltozott munkaképességű vagyok rehabilitációs ellátásom összege 27 000 forint. Vállalhatok-e főállású őstermelő tevékenységet úgy, hogy az ellátást nem kell megszüntetni? Továbbá érdeklődőm, hogy mennyi járulékot vagyok köteles fizetni, abban az esetben, hogy már a korábbi években is végezetem őstermelői tevékenységet, de nem főállásban, a hivatalos regisztrációm is meg volt. Az őstermelésből származó bevételem, ha 900 000 forint főállásban, akkor szolgálati időnek a teljes évet el lehet számolni vagy csak arányosan? Mennyi az a jövedelem és mennyi az a bevallott járulékköltség, ami teljes szolgálati időnek minősül? Várom válaszát.
Szakközépiskolában végeztem 1975-ben. Az első három év után 1-1 hónap kötelező szakmai gyakorlaton vettünk részt.Kérdésem, hogy ez a 90 nap beszámít-e a szolgálati időbe. Jelenleg semmi igazolásom nincs ezen időről. Milyen igazolás kell és kitől? Ha ezt a középiskola igazolja az megfelelő-e? Ha igen milyen tartalommal kell kiállítani azt?
A munkavállalónak – szemben az egyéni vagy társas vállalkozóval – nincs ráhatása, sőt valójában tudomást sem szerezhet róla, hogy munkaadója eleget tesz-e a vele kapcsolatos járulékfizetési kötelezettségének, azaz a tőle levont egyéni járulékokat ténylegesen befizeti-e az adóhatósághoz.
A szolgálati időként elismerhető időtartamok elsődlegesen a nyugdíjjárulék fizetéshez kapcsolódnak. Ettől eltérően azonban vannak időszakok, mint pl. a következőkben részletezett fizetés nélküli szabadságok, amelyek jogcíme járulékfizetés nélkül is szolgálati időt eredményez. Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni azt az időszakot, amely alatt a biztosítás szünetelt.
Az ismert módokon túl vannak speciális formái is a szolgálati idő elismertetésének. Cikkünkből kiderül, melyek ezek.
A munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos minden lényeges adatokat (például munkakör, személyi alapbér, kilépés, áthelyezés stb.) tartalmazó, nyilvántartó közokirat, a munkakönyv 1992. július 1-jén megszűnt.
Az Országgyűlés 2011. január 1-jétől bevezette a nők életkortól független, kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultságának intézményét, amely a korhatár alatti nyugdíjak 2011. december 31-ei megszüntetését követően továbbra is megmaradt. Ezen intézmény népszerűségét jól szemlélteti, hogy 2012. decemberében - az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet - 86 858 fő részére folyósították a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó öregségi nyugdíjat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték