Közel 7 milliárd forintot próbáltak ellopni csalók az Erste ügyfeleitől az első fél évben

Megosztás Tetszik

Közel 21 ezer kísérlet során csaknem 7 milliárd forintot próbáltak megszerezni csalók az Erste ügyfeleitől az első fél évben. A bank a csalási kísérletek mintegy 80 százalékát megakadályozta, ezzel 6 milliárd forintot takarított meg az ügyfeleknek – közölte Kósa Anna, az Erste compliance vezetője csütörtöki sajtótájékoztatón, tájékoztatott az MTI.

A csalási kísérletek száma az első fél évben meghaladta a 2025-ben regisztrált teljes éves esetszám 60 százalékát, az elkövetők által megcélzott összeg pedig a tavalyi éves összeg több mint 80 százalékát – tette hozzá.

A csalási kísérletek megakadályozásában nagy szerepet játszik az Erste valós idejű tranzakciófigyelő rendszere, és a 2025 júliusától működő GIRO Zrt. Központi Visszaélésszűrő Rendszer, amely fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat. A bank a Magyar Nemzeti Bank ajánlásával összhangban bevezette az egyéni költési szokásokhoz igazodó napi átutalási limiteket a nem-vállalati ügyfeleknél. Ezen felül a pénzintézet digitális platformja, a George április óta push-üzenetben értesíti az ügyfeleket, ha a bank munkatársa keresi őket. A megerősítés titkosított belső banki csatornán érkezik, nem e-mailben vagy SMS-ben.

Míg alig néhány éve a csalásoknál tízből kilenc eset a kártyaadatok megszerzésére irányult, 2026-ban már az ügyfeleket célzó adathalászat aránya volt ilyen mértékű. Az átutalásos csalások száma ugyan alacsonyabb, az ilyen próbálkozások átlagos összege azonban jóval magasabb – ismertette Kósa Anna.

A legtöbb csalási kísérlet a 40-59 éves korosztályt érinti: az idei esetek közel felében őket célozták meg a csalók, míg a 60 év feletti korban lévőket az esetek 28 százalékában. A földrajzi megoszlásban eltolódást észleltek a kisebb települések irányába: az adathalászat vagy kártyaadatszerzési kísérletek aránya a legmagasabb, 57 százalékos az egyéb településeken (a főváros és megyeszékhelyeken kívül) élők körében volt, és a leginkább veszélyeztetett célcsoportnak az itt élő 50-59 éves korosztály számított.

A bűnözők egyre kevésbé a pénzügyi rendszerek technikai gyenge pontjait keresik, inkább közvetlenül az ügyfeleket próbálják megtéveszteni. A bankkártyás visszaéléseknél az adathalászat, az átutalásos csalásoknál pedig a pszichológiai manipuláció a legjellemzőbb módszer.

A tájékoztatás szerint a csalók egyre hitelesebbnek tűnő üzenetekkel, hamis vagy klónozott weboldalakkal, telefonos megkeresésekkel és pszichológiai nyomásgyakorlással próbálják rávenni az ügyfeleket arra, hogy átadják adataikat, vagy jóváhagyjanak csalárd tranzakciókat. Gyakran határokon átívelő bűnszervezetek állnak az akciók mögött, és a megtévesztő hívásokhoz a mesterséges intelligenciát is felhasználják, de megfigyelhető, hogy az interneten toboroznak magyar anyanyelvűeket erre a munkára.

A csalók gátlástalanságát jól mutatja az az eset, amikor a beszélgetés során egy ügyfél elküldte fényképét, és ezután a csalók ezt felhasználva mesterséges intelligenciával készítettek pornóvideót, amivel zsarolták – ismertette az Erste szakértője.

A szakember a folyamatosan zajló technológiai fejlesztések mellett fontosnak nevezte, hogy erősítsék az ügyfelek pénzügyi tudatosságát. A bank arra hívja fel az ügyfelek figyelmét, hogy ne adják meg telefonon vagy üzenetben banki azonosítóikat, jelszavaikat és egyszer használatos kódjaikat. Ismeretlenek kérésére kerüljék a távoli hozzáférést biztosító programok telepítését is és ne hagyjanak jóvá ezeken keresztül tranzakciókat.

Szólt arról is, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett a kisvállalkozásokat célzó online csalási kísérletek száma, mivel a lakossági ügyfelekhez képest jóval nagyobb kártyalimittel működnek. Az MNB a fizetési rendszerek jelentésében is arról írt, hogy megnövekedett a cégeket érintő átutalási csalások száma és az elcsalt összegek értéke is, és várhatóan ez a trend fennmaradhat – olvasható az MTI közleményében.