Ha egy munkáltató által forgalmazott termékekből a dolgozók kedvezményesen vásárolhatnak, akkor milyen adót kell fizetnie a munkáltatónak? A kedvezmény mértéke eltérhet-e, vagy egységesnek kell lennie? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné, okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
A 2014-ben tulajdonomba került ingatlant 2016. 11. 04-én értékesítettem (nem tudom, hogy a földhivatal bejegyezte-e még 2016-ban – van ennek jelentősége, mert az adásvétel 11. 04-ei volt? és ha 2017-ben jegyezte be?) 14 millió Ft-ért, melynek szerzéskori értéke 8 millió Ft volt. Ebben az esetben a bevétel 14 millió Ft, a költség 8 millió Ft, a jövedelem 90% – 5 400 000 Ft, melynek 15%-a az adó, vagyis 810 ezer Ft. Jól gondolom? Ha a földhivatali bejegyzés nem 2016, akkor a 2017. évben kell bevallani?
T. Szerkesztők! Az egyik ügyfelem 2017. 01-től katáról visszatért az szja alapján adózó egyéni vállalkozói létre. Ebben az esetben a 2016. 12. 30-án teljesített és kiállított számla bevétele – ami 2017. 01. hóban érkezett be – katás bevétel vagy már nem? Az áttérés miatt nekem nem egyértelmű. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk személygépkocsikat bérel. A bérlet célja azon munkavállalók részére személygépkocsi biztosítása, akiknek munkakörükből fakadóan folyamatosan járniuk kell az országot. Az üzletkötők a személygépkocsit munkába járáshoz is használják. A cégautóadót a bérbeadó fizeti meg, és üzembentartóként mi bérlők nem kerültük bejegyzésre. Milyen mértékben vagyunk jogosultak a havonta leszámlázásra kerülő bérleti díj áfáját visszaigényelni? Az útnyilvántartás vezetése elegendő-e, ahhoz, hogy a bérleti díj áfáját visszaigényelhető és nem visszaigényelhető részre osszuk fel? Az útnyilvántartásból jól kivehető, hogy mikor használta a munkavállaló munkába járásra a gépjárművet, ez a rész határozná meg a nem visszaigényelhető áfát (azaz a fizetendő áfát) minden hónapban. Ebben az esetben milyen lehetőségeink vannak a munkába járás költségeinek szabályszerű elszámolására? Esetleg lehet-e olyan köztes megoldás (melyet szabályzatban rögzítenénk), hogy a munkavállaló részére kiszámlázásra kerülne a havi üzemanyagköltségek közül a magáncélú használat arányos része az útnyilvántartás alapján? Ugyanezen útnyilvántartás alapján a bérleti díj le nem vonható áfa-részét (mely 100%-ban a tárgyhóban mindig levonásba kerülne) a tárgyhót követő áfabevallásban fizetendő áfaként megfizetnénk. Majd a munkavállaló részére az útnyilvántartás alapján, a munkába járás napjaira (lakóhelye és társaságunk székhelye közti távolságra) leszámfejtenénk és megfizetnénk a 15 Ft-ot munkába járás jogcímen?
A munkáltató vagy éppen bármely (például megbízási) jogviszonyban a foglalkoztató számos juttatást adhat adókötelezettség keletkezése nélkül a munkavállalói, a tevékenységében közreműködő magánszemélyek részére. Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.
Számos ponton kedvezően változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozókra vonatkozó adózási szabályok. Ugyanakkor bővült a költségként le nem vonható adófizetési kötelezettségek köre – olvasható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett tájékoztatóból.
A kft. tévesen számolta el a bérleti díjat (kevesebbet) a tulajdonos részére. Szeretné, ha önellenőriznénk visszamenőlegesen a 2013., 2014., 2015. éveket. Tudjuk, hogy ez késedelmi pótlékkal jár, valamint az 53-as, 08-as bevallások javításával. Mire kell odafigyelni, milyen buktatója lehet a dolognak? Szíves válaszukat köszönöm! Tóthné Ica
Tisztelt Szakértő! A "Köztestület anyagilag támogat nemzetközi szakmai versenyen induló magánszemélyeket. Milyen adó terheli a kifizetőt, illetve a magánszemélyt?" kérdésre két szakértő eltérően válaszolt, 27 % eho-, illetve 27 % szochofizetési kötelezettség keletkezését. http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_19_Maganszemely_tamogatasa_kmq http://adozona.hu/kerdesek/2016_12_6_Maganszemely_tamogatasa_tqq Szeretném megkérdezni, hogy ha szochót kell fizetni, akkor a magánszemélynél az egyéni járulékokat is le kell vonni? Válaszát előre is köszönöm!
Egy harmadik országból (Szíria) származó természetes személy nyújtott kölcsönt kamat ellenében egy magyarországi kft.-nek. Kérdésem: a kft. által kifizetett kamat Magyarországon adózik-e (szja, eho)?
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy magánszemélynek kötelező-e, hogy a NAV készítse el a 2016. évi bevallását, vagy a munkáltatói adatok alapján elkészítheti, és beküldheti saját maga ugyanúgy, mint a 2015-ös bevallását? Lehetőség az, hogy a NAV készíti el a bevallást, vagy kötelező mindenki számára, ha nem vállalkozó, őstermelő stb.?
2016 augusztusában eladtam az ingatlanomat, ami 11 éve volt a tulajdonomban. Vettem egy ingatlant szeptemberben, de végül eladtam, mert nem felelt meg számomra. Az eladás és a vétel közti különbség 1 100 000 Ft, ami után adóznom kell. A teljes vételár kifizetése 2017. január végén várható. Melyik évben kell adóznom?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. tulajdonosa több éve próbálja értékesíteni a tulajdonrészét. Most a bt. egyik munkavállalója megvásárolná azt. A bt. évek óta veszteségesen működik, a jegyzett tőkéje 190 millió forint, saját tőkéje 46 millió forint, a bent lévő tagi kölcsön 48 millió forint. A tulajdonos 2 millió forintos vételárért értékesítené a 90%-os tulajdonrészét, valamint az elkövetkező 5 év alatt szeretné a bent lévő tagi kölcsön visszafizetését. Kérdésem, hogy a vásárló magánszemélynél felmerülhet-e az szja-törvény 77/A § (1) alapján adófizetési kötelezettség vagy ugyanezen § (2) a) alapján mentesülhet ez alól. Ha igen, akkor mivel tudja igazolni, hogy a (2) a) alá tartozik? Ha nem, akkor ahhoz, hogy ne keletkezzen jövedelem, az szja-törvény 3. § 9. f) alapján azt kellene igazolnia, hogy a szokásos piaci érték nem felel meg a saját tőke vagyoni részesedésre jutó értékének, hanem az az eladási árnak megfelelő. Ezt milyen módon lehet igazolni? Válaszát előre is köszönöm: VL
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2008-ban megszerzett termőföldtulajdonát 2017. évben szeretné értékesíteni. Kérdésem: terheli-e-szja-fizetési kötelezettség, valamint a termőföld-értékesítésre az úgynevezett "időmúlási szabály" hogyan vonatkozik 2017. évtől? Várom szíves válaszukat. Tisztelettel.
Egy 90 fős társaság új székhelyre költözik, ahol egy mélygarázsban 30 férőhelyes parkolórészt bérelne. A parkolóhelyek napi 12 órás parkolási lehetőséget biztosítanak 7-19 óráig. A fenntartott parkolót igénybe vennék a dolgozók is, akik a saját gépkocsijukkal járnak be dolgozni. Adózás szempontjából van-e jelentősége, hogy a dolgozók esetleg a saját rendszámuk alapján veszik igénybe a mélygarázs parkolóját? A parkoló igénybevétele juttatásnak minősül-e a dolgozó felé? Van-e adó- és járulékvonzata a társaság, illetve a dolgozók esetében? Ha van adóvonzata, milyen megoldás(ok)ra lenne lehetőség, amellyel ez elkerülhető lenne?
A nagy cégeknél a munkavállalói érdekvédelem vívmányának tekintik, szívesen alkalmazzák a cafeteriát, ám sok kis létszámú munkavállalót foglalkoztató vállalkozás vezetője, könyvelője – gyakran félreértések miatt – idegenkedik tőle, vagy éppen kötelezőnek véli a bevezetését. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték