Bérelt személygépkocsi költség- és áfaelszámolása az szja- és az áfa-törvényben

Tisztelt Szakértő! Társaságunk személygépkocsikat bérel. A bérlet célja azon munkavállalók részére személygépkocsi biztosítása, akiknek munkakörükből fakadóan folyamatosan járniuk kell az országot. Az üzletkötők a személygépkocsit munkába járáshoz is használják. A cégautóadót a bérbeadó fizeti meg, és üzembentartóként mi bérlők nem kerültük bejegyzésre. Milyen mértékben vagyunk jogosultak a havonta leszámlázásra kerülő bérleti díj áfáját visszaigényelni? Az útnyilvántartás vezetése elegendő-e, ahhoz, hogy a bérleti díj áfáját visszaigényelhető és nem visszaigényelhető részre osszuk fel? Az útnyilvántartásból jól kivehető, hogy mikor használta a munkavállaló munkába járásra a gépjárművet, ez a rész határozná meg a nem visszaigényelhető áfát (azaz a fizetendő áfát) minden hónapban. Ebben az esetben milyen lehetőségeink vannak a munkába járás költségeinek szabályszerű elszámolására? Esetleg lehet-e olyan köztes megoldás (melyet szabályzatban rögzítenénk), hogy a munkavállaló részére kiszámlázásra kerülne a havi üzemanyagköltségek közül a magáncélú használat arányos része az útnyilvántartás alapján? Ugyanezen útnyilvántartás alapján a bérleti díj le nem vonható áfa-részét (mely 100%-ban a tárgyhóban mindig levonásba kerülne) a tárgyhót követő áfabevallásban fizetendő áfaként megfizetnénk. Majd a munkavállaló részére az útnyilvántartás alapján, a munkába járás napjaira (lakóhelye és társaságunk székhelye közti távolságra) leszámfejtenénk és megfizetnénk a 15 Ft-ot munkába járás jogcímen?