3302 találat a(z) szja cimkére

Cikk

Ingatlanban fizetné ki egy társaság tagjának a korábban jóváhagyott osztalékot. Kötelező-e az értékbecslés, s mit kell tenniük a cégtulajdonosoknak? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika, igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy magánszemély 1 millió forint plusz áfa értékben megvásárolt egy követelést. Majd pereskedés után elnyerte a követelés 10 millió forint plusz áfa, plusz késedelmi pótlék összegét. Az a kérdés, hogy a befolyt összeg után milyen adófizetési kötelezettsége lesz a magánszemélynek? Jól gondoljuk-e, hogy a befolyt összeg és a vásárolt összeg közti különbözetre kell 15 % szja-t fizetnie? Vagy esetleg 27 % ehót is (450 ezer forintig)? Köszönjük szépen szakértői válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély egy cégben tulajdonrészt vásárolt 2013-ban 100 ezer forintért. 2016-ban eladta ugyanennyiért egy másik magánszemélynek. Keletkezik-e bármiféle adó- vagy közteher-fizetési kötelezettsége? Válaszát köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. egyik tagja a 20 millió forint névértékű üzletrészéből 5 millió forint névértékű üzletrészt 1 millió forintért eladott a fiának. A cég saját tőkéjéből az 5 millió forint névértékű üzletrészre 100 millió forint jut. Tehát az 5 millió forint összegű üzletrész piaci értéke legalább 100 millió forint. Az szja-törvény értelmében az értékesítő tagnak keletkezik-e szja-fizetési kötelezettsége, mivel piaci áron alul adta el az üzletrészét? A fiának mikor keletkezik szja-fizetési kötelezettsége? Van-e illetékvonzat? Mi lenne a helyzet ajándékozás esetén, mivel közeli hozzátartozók? Esetleg akkor lenne csak az ügylet, ha a fiú, mint új tag, tagi betéttel lépne be a cégbe? Válaszukat előre is köszönöm. Krisztiánné Nagy Gabreilla

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A NAV honlapján lévő tájékoztatás alapján az alábbi állítás helyességét nem tudtam egyértelműen megállapítani. Kérem, legyen szíves segíteni. Az állítás: alkalmazott/ügyvezető saját gépjárművét a kft.-ben (normál áfakörös)munkavégzéshez használja. A kft. előre kialkudott, havi átalánydíjat szeretne fizetni (például 200 ezer Ft/hó), és a felek nem kívánnak útnyilvántartást és semmilyen egyéb költségnyilvántartást vezetni. Ez esetben a 200 ezer forint a magánszemély számára személyijövedelmiadó-alapot képez, és semmilyen egyéb kiadással (adóval/illetékkel/járulékkal stb.) nem kell kalkulálni, és a kft. fizetheti ezen adóalap után is a személyi jövedelemadót (mint a havi bér esetén)? Megjegyzés: kaptam olyan értelmezést is a kérdésemre, hogy járulékokat is kell fizetni ez esetben, és olyat is, hogy nem az egész összeg fog szja-alapot képezni. Várom állásfoglalását az állítással kapcsolatban. Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély eszközöket (varrógépeket) ad bérbe egy társas vállalkozásnak (varrodának). Az lenne a kérdésem, hogy a számla kiállításánál az ehót ugyanúgy, mint az szja-t a bérleti díj összegéből le kell vonni, vagy azokat a társaság befizeti? A választ előre is köszönöm.

Kérdés

Magánszemély a megtakarításaiból, értékmegőrzés céljából fizikai aranyat vásárol, apránként, ha kedvező az árfolyam. Évek múltán szeretné részben vagy egészben eladni illetve, ha az árfolyam hirtelen nagyot emelkedik, akkor akár éven belül is. Milyen adóvonzata van a fizikai arany eladásából keletkezett esetleges jövedelemnek, és van-e egyéb járulékvonzata? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nemzetközi cég anyavállalata a leányvállaltok között versenyt rendez. A legjobban teljesítő leányvállalt dolgozói tárgynyereményben részesülnek kb. 35 ezer forint egyedi értékben. Azt szeretném megtudni, ennek hogyan alakul az adózása? Kit terhel és milyen összegű járulék? Lehetőség van-e arra, hogy a cég fizesse az adóterheket?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A napokban megjelent cikkel kapcsolatosan lenne kérdésem: A cikkben megjelent szöveg: "Továbbá tudni kell, hogy a Ptk. 6:22 paragrafusa alapján a követelések 5 év alatt évülnek el, melyet az előbb említett döntésben meghatározott kifizetési időponttól kell számítani. Lehetőség van írásban az elévülési idő megváltoztatására, illetve az elévülés nyugszik (Ptk. 6:24 §) maximum egy évig, ha a jogosult azt nem tudja érvényesíteni, mert például nem volt pénze a társaságnak a kifizetésre." Ilyen esetben, amikor lejár az öt év plusz 1 év, mit kell tenni a már elhatárolt osztalékkal? Esetleg adó-, illetékvonzata van-e? Köszönöm.

Kérdés

A bíróság visszamenőleg és havi fizetésre kötelezett egy gazdasági társaságot tobblethasználati díj jogcímen. A díjat magánszemélynek kell fizetni, aki nem hajlandó nyilatkozni az eho és szja tárgyában. A magánszemély egyéni vállalkozó, de bizonylatot nem ad. A cègnek le kell-e havonta vonni az szja-t és az ehót? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott cég adományozni szeretne, olyan formában, hogy megvásárolható lenne tőlük egy úgynevezett adománykupon, amelyet, ha megvásárol a vevő, azt az összeget továbbítja a cég meghatározott alapítványnak. Ezzel kapcsolatban a kérdéseim, hogy ezt bevételként kell kezelni? Milyen adó- és járulékterhek vannak? Köszönöm a válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

ŐCSG bevétele

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink