Több olyan jelentős iránymutatást is kiadott az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB), amelyek a személyes adatok kezelését és védelmét szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) kötelező értelmezésének szerepét töltik be az Európai Unióban. Cikkünkben az anonimizálásról kiadott iránymutatás legfontosabb tudnivalóit foglaljuk össze.
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a hazai NIS2-szabályozás végrehajtása, ugyanis 2026. június 30-áig kellett az auditkötelezett szervezeteknek lefolytatniuk kiberbiztonsági auditjukat. A hatósághoz beérkezett adatok alapján az érintett szervezetek túlnyomó többsége határidőben teljesítette kötelezettségét, az eddig feldolgozott auditjelentések pedig azt mutatják, hogy a szervezetek jelentős része sikeresen megfelelt az előírásoknak. Az auditorok tapasztalatai szerint a vezetői elkötelezettség és a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező információbiztonsági felelősök kulcsszerepet játszanak a sikeres megfelelésben – derül ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága MTI-hez eljuttatott közleményéből.
Mi minősül kapcsolt vállalkozásnak, mire kell ügyelni a szokásos piaci árazás, transzferárazás során a 2026. évi változások értelmében? A társasági adózásban alkalmazott kapcsolt vállalkozási viszony eldöntése a gyakorlatban nem annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik, és az ezzel kapcsolatos adókötelezettségek teljesítése sem minden esetben evidencia. Előadóink a változások elméleti ismertetése mellett konkrét példákkal arra fókuszálnak, hogy a kkv-k változással járó gyakorlati teendőit tisztázzák. A 2026. évi változások mellett az adóhatóság ezirányú figyelme, a vonatkozó dokumentációs kötelezettség ellenőrzésére irányuló revíziók külön aktualitást adnak a témának. A webináriumról készült videófelvétellel alapozó ismereteket kívánunk adni a téma iránt érdeklődőknek a transzferárazás összetett rendszerében.
Tavaly év végén végre felszállt a füst az ESG-tanúsítás, tehát az ESG-beszámolók auditjával kapcsolatban. 2025 decemberének végén megjelentek a tanúsítás részletszabályai [424/2025. (XII. 23.) kormányrendelet], emellett megismerhetővé váltak az ESG-tanúsítók névjegyzékbe való felvételének és a névjegyzék vezetésének feltételei [15/2025. (XII. 23.) SZTFH-rendelet], illetve módosításra került az ESG-kérdőívet meghatározó 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH-rendelet is, melynek következtében – nem jelentős mértékben – módosult az ESG-kérdőív tartalma is. Nézzük a részleteket!
2025-ben sok alkalommal és sok minden változott az európai és hazai fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozásban. Lényegesen változott a megfelelésre kötelezettek köre és maguk a tennivalók is. Tegyünk rendet és nézzük meg, kire, mikortól, milyen szabályok érvényesek és aktuálisan milyen kötelezettségeknek kell a vállalkozásoknak megfelelni. Áttekintjük a hatályos szabályozást és áttekintjük, milyen további változások várhatók. A mikrofonnál: Bartus Luca, Menedzser és Bagyura András, Igazgató, Fenntarthatósági Szolgáltatások, Forvis Mazars.
Az idei év igen turbulensen alakult az európai (és hazai) fenntarthatósági szabályozás világában. Jöttek-mentek az újabbnál újabb ötletek és előterjesztések azzal kapcsolatban, hogyan kellene átalakítani és megreformálni – az egyszerűbb adminisztráció, a bürokrácia és a vállalati terhek csökkentése érdekében – a különböző európai fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek éppen, hogy kialakult szabványait és intézményeit. Cikkünkben az önkéntes fenntarthatósági jelentéstétel egy új és egyszerű lehetőségét ismertetjük.
Az Európai Unió megindul az adatvédelmi törvényeinek lazítása felé, miután az egyre nagyobb versenyképességi nyomás miatt, úgy látják, ezzel jelentős terheket vehetnek le a kis- és középvállalkozások válláról. Első körben főleg az adminisztratív kötelezettségek egy része tűnik el, de megvan a kockázat, hogy a jelentések hiányában Brüsszel még inkább fogékonnyá válik a lobbisták által áhított lazításokra – írja a portfolio.hu.
Cikkünkben a fenntarthatósági törekvések egyik árnyoldalát, mondhatjuk a zöldítés „szürke zónáját” mutatjuk be, amely ellen mind egyéni fogyasztói, mind szabályozási szinten erőteljesen szükséges fellépni.
Az Európai Unió Bírósága a C-531/23. számú ügyben azt vizsgálta, hogy a háztartásokban foglalkoztatottak esetében mennyiben alkalmazandóak a munkajog olyan alapvető jogszabályai, mint például a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv. Cikkünkben az ügy tanulságait foglaljuk össze.
A mentes termékek iránti vásárlói igény világszerte nő, azonban az ilyen árukat gyártóknak számos szigorú előírásnak kell megfelelniük. Az élelmiszer-feldolgozók mellett a kereskedők és a fogyasztók szakmai edukálása is fontos – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Mentes termékek munkacsoportjának legutóbbi ülésén, írja honlapján a NAK.
Írásunkban a fenntarthatósággal kapcsolatos európai szabályozás hátterét, fejlődését és annak céljait mutatjuk be.
A rövid távú lakáskiadás esetében a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolják a hazai turisztikai szakmai szövetségek a kormány számára – derül ki a Turizmus.com portálhoz eljuttatott állásfoglalásból, amit huszonhat szakmai szervezet közös szakmai álláspontként alakított ki az ügyben, amelyet az új Fővárosi Közgyűlés megalakulásának apropóján tettek közzé.
Október 18-áig kell elkészíteniük saját kiberbiztonsági intézkedési tervüket az érintett vállalkozásoknak, valamint bejelentkezniük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) rendszerébe – közölte az MTI.
Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendelete számos kötelezettséget ír elő a cégeknek, ezért érdemes időben megkezdeni a jogszabályi felkészülést – közölte az MTI-vel pénteken a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték