Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    3035 találat a(z) számla cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kicsit belekavarodtam az alábbi esetbe. Magánszemély (ügyvezető és tulajdonos) bérbe adja az egyik saját ingatlanát a cégének, nem választotta áfa szempontjából az adókötelezettséget. A cég felújítja az ingatlant, üzletet alakít ki 5 millió forint értékben. Áfa nem jön szóba, mert az ingatlan lakóingatlanként van bejegyezve a földhivatalnál. A szerződés úgy szól, hogy addig nem fizet a cég bérleti díjat, amíg a felújítás költségét le nem lakja. Én azt kértem, hogy havonta készítsenek számlát, ezt a '08-ason bevallom a cégnek, és befizettetem a céggel a forrásadót. Előtte nyilatkoztatom a költségelszámolásról. Kell-e adni számlát az adószámos magánszemélynek? A fenti esetet, hogyan könyvelem? A meghatározott bérleti díj havi 30 ezer forint.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk színpadok építésével és bontásával foglalkozik. Kaptunk egy megkeresést egyik közösségi partnerünktől, miszerint Magyarország területén kellene egy színpadot felépítenünk és fél év múlva lebontanunk. (Az ügylet építésiengedély-köteles.) A közösségi partnernek nincs magyar adószáma. Kérdésünk lenne, hogy ilyen esetben hogyan kell számláznunk partnerünk felé? Az ügyletre a fordított áfa vonatkozik, vagy áfát is tartalmazó számlát kell felé kiállítanunk? Válaszukat előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a számlán kötelező-e feltüntetni, hogy "A számla megfelel a 23/2014 (VI.30) NGM rendeletnek"?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Társaságunk ajánlattevőként közbeszerzési pályázatot nyert javítási tevékenységre. A munka elvégzése során alvállalkozókat fogunk bevonni. Cégünk az alvállalkozóktól a szolgáltatásokat sokkal korábban veszi igénybe, mint azt továbbszámlázzuk az ajánlatkérő részére. Például az alvállalkozó az azbesztmentesítést a javítási munkákat megelőzően szeptember 26-a napjával végzi el. Az eddigi gyakorlat alapján az alvállalkozónak erre a napra adtuk ki a teljesítési igazolást. Ezt követően a javítási munkálatok legalább 40 napot (bizonyos esetekben akár 150 napot is) vesznek igénybe, vagyis november 5-én adjuk át a javított termékeket az ajánlatkérő részére. Részünktől ekkor történik meg a teljesítés és a számlázás. Az új Kbt. 135. § (3) c. szerint az alvállalkozó is ebben az időpontban állíthatja ki a számláját. Ez viszont ellentétes az áfatörvény 15 napon belüli számlázási előírásaival. Kérdésünk a fentiekben leírtakkal kapcsolatban 1. Mi legyen az alvállalkozó számlájának teljesítési időpontja? 2. Mivel a Kbt. előírása alapján nem egyértelmű, az alvállalkozó kinek állítja ki a számlát? Az ajánlatkérőnek vagy az ajánlattevőnek? Üdvözlettel: Gál Szabolcs

    Kérdés

    Egy társasházban egy kft. vásárolt egy lakást és egy üzlethelyiséget, ezeket fel kellett újíitani, többek között a tetőt is. Kérdésem: ha a tető felújítási költségét a kft. fizette és a társasház ennek költségét kifizette, én úgy gondolom, ezt az összeget feléjük ki kell számlázni áfásan, mert a kft. áfaalany. Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne. A szerződés értelmében a készleteket folyamatosan töltenék fel – minden esetben Magyarországról fuvarozva a vevő telephelyére –, és havonta elszámolnak a fogyással, melyet ekkor fizetne a vevő. Készletet csak akkor hoznának vissza Magyarországra, ha az eladó ezt kifejezetten kéri készlethiány, vagy alacsony forgási sebesség miatt. Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét segíteni, hogyan kell eljárni, hogyan kell kezelni számvitelileg, ha a felek adásvételi előszerződést kötnek, amely alapján a Vevő a vételár egy részét kifizeti az Eladó részére? Milyen számlát kell kiállítania ilyenkor az Eladónak? Hogyan kell eljárni, ha az Eladó rosszul (fordított adózás helyett egyenes áfásan) állította ki a számlát? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk számlát kért 2016. 09.hóban a 2016. 05. és 06.havi parkolásairól. Ehhez az eredeti nyugtákat (parkolójegyeket) benyújtotta a parkolási szolgáltatást nyújtó céghez. A parkolási szolgáltatást nyújtó cég az utólagos számlakibocsátási igényt azzal utasította el, hogy az áfatörvény 163. §-a szerint a számlát észszerű határidőn, de legkésőbb 15 napon belül kell kiállítani a szolgáltatás nyújtását követően Ez gyűjtőszámla esetében (ehhez a két fél előzetes megállapodása is szükséges lenne) is az adó-megállapítási időszakot követő 15 napon belül lehetséges. A cég arra is hivatkozott, hogy a számviteli törvény 167. § (1) bekezdése szerint a külső bizonylatokkal szembeni tartalmi követelményeknek a nyugta is megfelel, valamint hogy a 167. § (3) bekezdés szerint a külső bizonylat alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága – ha ez másképpen nem bizonyítható – az érintett szervezet képviselője vagy belső szabályzatban erre feljogosított személy aláírásával is igazolható. Tehát a számlától eltérően a nyugta ugyan önmagában nem elszámolható, de a legújabb értelmezések szerint a költség felmerülésének bármilyen bizonyítottsága, illetve az erre felhatalmazott személy igazolása esetén azonban igen. A kérdés az, hogy helyesen járt-e el a parkolási szolgáltatást nyújtó cég, amikor megtagadta a számla kiállítását a korábbi időszakokra? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    A visszaigénylő pozícióban lévő adóalany a befogadott számlán az áfatartalmat a kibocsátó az alkalmazott MNB-árfolyam feltüntetésével tett eleget, a szorzat eredményét nem írta ki. Kérdésem: az , hogy "forintban kifejezett", mint meghatározás, magában foglalja, hogy a szorzat eredményét is ki kell írni? Fontos közölnöm, hogy úgy a kibocsátó (nyilatkozat bekérve), mint a befogadó azonos értékben szerepeltette a beadott áfabevallásában.... Kérem az Önök véleményét a témát illetően. Köszönettel: Szabó Sándorné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Falusi szálláshely-szolgáltatással foglalkozó cég mentesülése a pénztárgép használata alól csak 2016. október 1-jétől érvényes? Ez azt jelenti, hogy a korábban kiállított készpénzes számláiról adatot kellett volna szolgáltatnia a NAV felé? Ha igen, ez hogyan pótolható? A szállásdíjakról minden esetben számla került kitöltésre, viszont előfordult néhány kézi nyugta kiállítására egy-egy saját előállítású vagy bizományosként értékesített termék (például szörp, méz) eladásakor. Amennyiben ez az eljárás szabálytalan volt, van mód ennek helyrehozatalára? Köszönettel várom válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Egy épületvillamossági kivitelezést végző társaság időnként sitt elszállítása végett konténereket rendel meg, amiben a keletkező sittet elszállíttatja. Az irodaház, amelyikben a munkát végzik, a belvárosban van, ezért az irodaház elé nem állíthatják a konténert, mert ahhoz külön területfoglalási engedély kellene, illetve az irodai dolgozók másnapi munkakezdéséig nem tudják elszállíttatni, ezért a szomszédos szabad területen, ahol egyébként parkoló üzemel, tárolják a konténert, amelyért a parkolót üzemeltető cégnek napidíjat fizetnek. A parkoló tulajdonosa a taxisokhoz hasonló kisalakú előnyomott készpénzes számlát alkalmaz, amelyen a nyomda által rányomtatva konkrétan "Parkolási szolgáltatás" és az "SZJ 63.21.24.0" szám szerepel, a "Gk.rendszáma" mezőbe pedig tollal beírják, hogy "KONTÉNER", továbbá a szintén előnyomott, megfelelő érték mezőket töltik ki ("nap": 1; az egységár és érték pedig minden esetben kereken 10 ezer forint). A számlán semmi egyéb információ nincs feltüntetve. Önök szerint az így kiállított számla előzetes áfatartalma levonható áfaként elszámolható? (A szolgáltatás természetesen a kivitelező cég áfaköteles tevékenységéhez kapcsolódik). Véleményem szerint ebben az esetben nem parkolási szolgáltatásról, hanem valójában területfoglalásról van szó, ezért az áfa levonható, bár a leírtak szerinti számlainformációkat kissé zavarosnak tartom. Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel: KSI

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület – vállalkozói tevékenysége kapcsán – áfakörbe tartozik. Az alaptevékenységéhez harmadik országból igazol játékost. Számlát nem kap erről, csak értesítést a fizetés feltételeiről. A harmadik országbeli szolgáltató Magyarországon nincs letelepedve. Kérdésem: kell-e a sportszervezetnek a játékosigazolás kapcsán áfát bevallania és fizetnie? Válaszát köszönöm.

    Cikk

    Vannak olyan szolgáltatások, amikor a vállalkozó szolgáltató tömegesen járja az ügyfeleket. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül keresi fel a helyszínt – ami lehet éppen naponta egy tucat lakás – végez valamilyen javítást, vagy gyógyító masszázst, vagy éppen a pórul járt útszélén ragadt gépkocsit javítja meg. Kell-e online pénztárgépet használni a mobil tevékenységeknél?

    Kérdés

    Tisztelt Hölgyem/Uram! Adott egy nagykereskedelmi vállalkozás, ahol arra próbálunk megoldást találni, hogy a napi készpénzes értékesítést átalakítsuk. Egy jövőbeni jogszabályváltozás következtében csak banki átutalással lehetne majd a termékeket értékesíteni, de partnereinknek javarészt készpénzes bevételei vannak, illetve egyéb okokból nem mindenki szeretné minden vásárlását banki átutalással rendezni. Arra gondoltunk, hogy egy lehetséges megoldás lenne az is, ha előre egy bizonyos összeget befizetnének a bankszámlánkra és ez, mint egy "kredit" funkcionálna. A később leadott megrendelések kiszámlázásra kerülnének és a kiegyenlítés ebből az előre feltöltött összegből történne. Lehetőség szerint nem szeretnénk előlegként kezelni és bizonylatolni az összeget, mert aránytalanul nagy terhet jelentene a dupla bizonylatolás. Kérdésem az lenne, hogy milyen számviteli és adózási megoldás létezhet erre, illetve hogyan kezelhető az előre feltöltött összeg? Valami hasonló megoldást szeretnénk találni, mint például az előre fizetett útdíj. Itt is befizetünk egy bizonyos összeget előre, majd megkapjuk a számlát és a tehergépjármű fizetős útszakaszon való közlekedéssel csökken a befizetett összeg, de utólag már nem kapunk "végszámlát" Köszönettel

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Magyar adóilletőség, társadalombiztosítás

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Megbízási jogviszony – napok számának meghatározása

    dr. Radics Zsuzsanna

    tb-szakértő, jogász

    Távmunka költségtérítése részmunkaidő esetén

    Horváthné Szabó Beáta

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 június
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media