A visszaigényelt áfa miatti úgynevezett kiutalás előtti ellenőrzések során nagyítóval vizsgálják a számlákat az adórevizorok. Azt is elvárják, hogy a számla befogadója szinte mindent kiderítsen a számla kibocsátójáról.
Aki volt már részese a visszaigényelt áfa miatt úgynevezett kiutalás előtti ellenőrzésnek, tudja, a jelentősebb összegű számlákat szinte mikroszkóppal vizsgálják a revizorok. Hasznos, ha a vállalkozások tisztában vannak azzal, mire számíthatnak ilyenkor.
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Vállalkozásunk folyamatos szolgáltatásokat (telefonhang-szolgáltatásokat) számláz tovább az elszámolási időszakot követően, és még ugyanezen a számlán előfizetési díjat is számláz, ennek az elszámolási időszaka az a hónap, amelyben a számla kiállításra kerül. A kérdésem a dátumokra vonatkozna. A számla teljesítés ideje és a keltezés dátuma egyezik meg, és úgy kell tekinteni, hogy az elszámolási időszakban számláz? Vagy a számla teljesítési ideje és a számla fizetési határideje egyezik meg, és úgy kell tekinteni, hogy az elszámolási időszakot követően számláz? A szerződések csak annyit foglalnak magukban, hogy az elszámolás havonta történik. Az áfát tekintve adóhiány nem keletkezik, mert ugyanarra a hónapra kerül bevallásra. Milyen dátumok szerepelnek helyesen a számlán, ha utólag kerülne kiszámlázásra (áfa önellenőrzést eredményez) egy folyamatos szolgáltatás esetében, ha a számla a fentiek szerint „2” elszámolási időszakot tartalmaz? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértők! Segítségüket szeretném kérni, mert az egyik ügyfelünk vásárolt tavaly lakást, felújította és most eladná magánszemélynek. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, milyen számlát kell kiállítani az áfa tekintetében, milyen jogszabályra kell hivatkozni vagy figyelni? Cégünk nem jelentkezett be az áfakörbe az ingatlan értékesítések tekintetében, egyszeri alkalmi vétel volt, és úgy döntött, hogy megveszi, felújítja eladja nem ez a főtevékenysége. Nem tudom számít-e itt az, hogy más ingatlannal kapcsolatosan az ingatlanbérbeadásra viszont bejelentkezett az áfakörbe? Előre is köszönöm szépen a segítséget.
Kedves Szakértő! Magánszemély és cég szerződést kötöttek egy családi ház építésére. Az anyag megvásárlására a magánszemély előre átutalna bizonyos összeget. Milyen lehetőség van az előre utalásnak, hogyan lehetne megoldani, hogy ne kelljen előlegszámlát kiállítani és áfát fizetni? Van-e erre valamilyen lehetőség? Köszönettel várjuk a választ.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk utólagos kedvezményről állít ki helyesbítő számlát. Magán a helyesbítő számlán nem tudja feltüntetni az összes jóváírásra kerülő számla sorszámát, mert lehet, hogy 10-20 számla is érintett, és a számlázó rendszer erre képtelen. Megoldható-e úgy, hogy a helyesbítő számlán 1 sorban szerepel az utólagos engedmény és mellékletként kerül részletezésre, hogy mely számlákra milyen mértékben vonatkoznak az engedmények? A számlahelyesbítőn rá lenne írva, hogy a melléklet elválaszthatatlan része a számlának és a mellékleten is lenne utalás a számlára. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy EU-n kívüli ország rendelt magyar cégtől terméket, amit spanyol cégnek értékesít. A fuvarozást a magyar cég vállalta.Tehát az áru Magyarországról, közvetlenül a spanyol céghez lesz szállítva. Ebből következően arra jutottam, hogy a teljesítés helye Magyarországon lesz, mivel innen indul az áru. Kérdésem, hogy ezt az ügylet hogy számlázzuk és hogy a bevallásban hogy szerepeltessem? Export értékesítésnek minősül-e, úgy is kell bevallani? Kell-e a 16A60-as bevallásban szerepeltetnem? Nagyon köszönöm a válaszát előre is.
Tisztelt Szakértő! Casco biztosításról kaptunk számlát. A számlában feltüntetett Biztosítási időszak 2016. 01. 01–2016. 12. 31. Számla kelte: 2016. 02. 22., Fizetési határidő: 2016. 03. 13., Teljesítés időpontja 2016. 03. 13. A számla tájékoztató részében, a mentességre utalva, hivatkoznak az áfatörvény 86. §-ára. Az áfatörvény 165. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mely esetben mentesül az adóalany a számla-kibocsátási kötelezettség alól: 165. § (1) Mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha a) 259 termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül; E törvényi hivatkozásra tekintettel, a tevékenység jellege miatt adómentes szolgáltatást nyújtó társaság számla kibocsátás esetén mentesül az áfatörvény 58. §-a szerinti teljesítési időpont alkalmazása alól? Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel, Fülöp Borbála
Tisztelt Szakértő! Kiskereskedelemmel foglalkozó kis "szatócsbolt" rengeteg árut szerez be. Bevételezi a számlákat, mert van számítógépes programja. Minden tétel mellé odaírja az eladási árat. Most programot váltottunk és ez már elég megterhelő lett. Kérdésem az lenne, hogy kötelező-e az eladási árat feltüntetni a beszerzési számlán? Köszönettel.
A katás számláját befogadó vállalkozásoknak a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatniuk az állami adóhatóság részére.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás a cégtelefon kapcsán 20 százalékos vélelmezett költséghányad alapján fizeti az adót. Hogyan, és mikor kell elszámolni a mobiltelefon-szolgáltatásról előlegként (szintén szj. 642013) kibocsátott számla utáni adókötelezettséget? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az idegen nyelven kiállított számlákat, szerződéseket szükséges-e az adózás, számvitel szempontjából lefordítani? Ha igen, milyen jogszabályok teszik ezt kötelezővé, és mikor? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Társasházunk ingatlanbérleti díjat számláz egy telefontársaság felé. A bérleti díjról számlát állítunk ki, mely a bruttó összeget tartalmazza. A telefontársaság a forrásadót levonja és a nettó összeget utalja át. A társasház egyszeres könyvelést vezet. Kérdésünk, hogyan könyveljük a bruttó összeget tartalmazó számlát és a telefontársaság által levont forrásadót, mivel a nettó összeg érkezik be a bankszámlára, a kimenő számlák így kiegyenlítetlenek maradnak. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Tisztelt Szakétő! Behajtási költségátalány számításával és elszámolásával kapcsolatos a kérdésem. A számlakiegyenlítéssel a vevő késedelembe esett, majd azt részletekben fizette meg. Ebben az esetben egy behajtási költségátalány érvényesíthető vagy a részletekben történő fizetések számával megegyező számú? A vállalkozás 2014-2015. években a vevőtől érkező befizetéseket a számlák kiegyenlítésére könyvelte. Követelheti-e utólag a költségátalányt és a kamatot kimutatás alapján, vagy rendeznie kell a kielégítési sorrend szerint a könyvelését (költségátalány-kamat-tőke)? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő témában: Magyarországon bejegyzett bt. Svájcból használt járműveket hoz be Magyarországra oly módon, hogy van EORI száma, és Németországban vámkezelteti ezeket a járműveket, majd Magyarországra behozva értékesíti. Milyen áfafizetési és számlázási kötelezettség kíséri az egész folyamatot? Köszönettel várom válaszát. Sipka Ferencné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték