hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Magyar áfaügyet vizsgál az EU

  • adozona.hu

Magyar ügy került az EU Bírósága elé, amely nagyon fontos eset lesz, mivel az adóellenőrzés során a fiktív számla – adólevonási jog témakörét érinti, írja blogbejegyzésében Fekete Zoltán Titusz, az RSM Zrt. adómenedzsere.

A hazai áfa levonási jog gyakorlását illető adóhatósági ellenőrzést és bírósági gyakorlatot legutóbb többek között az Európai Bíróság Mahagében és Dávid néven elhíresült döntései „forgatták fel”.

A döntést követően újragondolt és a hazai bíróságok által is „jóváhagyott” ellenőrzési gyakorlat azonban továbbra sem biztos, hogy feltétlenül megfelel az áfa irányelvben és az EB jogértelmezésében leírtaknak.

Az állami adóhatóság ellenőrzései során jelenleg azon következetes gyakorlatot folytatja, hogy a gazdasági esemény fizikai megvalósulásának elfogadása ellenére tartalmilag hibás/fiktív számlának nyilvánítja azokat a számlákat, amelyek esetében úgy látja, hogy a számlakibocsátó a gazdasági esemény elvégzéséhez szükséges személyi és tárgy feltételekkel nem rendelkezik, nem rendelkezett. Azt azonban már nem vizsgálja, illetve nem tárja fel, hogy akkor valójában ki volt az a személy, aki/amely a gazdasági eseményt a valóságban teljesítette. Ezt követően pedig a számlabefogadó elvárható körültekintését, és ezáltal a levonási jogát is kétségbe vonja arra hivatkozással, miszerint nem vizsgálta meg eléggé a partnerét, így az objektív tudattartalma ki kellett, hogy terjedjen arra, miszerint adókijátszásban vesz részt.

A helyzet adójogi következményeit csak tovább súlyosbítja az a ma már bevettnek számító hatósági gyakorlat, hogy a fiktív számlázással összefüggésben a büntető jellegű 200 százalékos adóbírságot szabja ki.

2015. augusztus 18-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz.

A kérdések az adóalany objektív felelősségének megállapíthatóságát taglalják.

Mi várható el az adólevonási jogát gyakorolni kívánó adózótól?

Az adóhatóság általános jelleggel megkövetelheti-e a héa-levonási jogát gyakorolni kívánó adóalanytól azt, hogy annak érdekében, hogy az adóhatóság ne minősítse a gazdasági eseményt fiktívnek, ellenőrizze, hogy az e jog gyakorlásának alapjául szolgáló szolgáltatásokra vonatkozó számlakibocsátója rendelkezik-e a szóban forgó szolgáltatás elvégzéséhez szükséges személyi és tárgy feltételekkel a teljesítés és az ellenőrzés időpontjában, héabevallási és -fizetési kötelezettségének eleget tett-e, avagy hogy a gazdasági esemény vonatkozásban a számlán túlmenően formai hibától mentes iratokkal rendelkezzen, továbbá elvárható-e, hogy a számlakibocsátó a gazdasági tevékenységét nem csak a héa-levonási jog alapjául szolgáló ügylet, hanem az ellenőrzés időpontjában is minden szabálytalanságtól mentesen végezze?

Mi várható el az adóhatóságtól, akit főszabályként a bizonyítási kötelezettség terhel?

Amennyiben az adóhatóság az előzőekben felsorolt körülmények alapján azt állapítja meg, hogy a gazdasági esemény ugyan megtörtént, de a számla tartalmilag hiteltelen, mivel a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, akkor a főszabály szerint az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettség alapján elvárható-e, hogy az adóhatóság azt is feltárja, hogy ebben az esetben kik között jött létre az ügylet, ki állította ki a számlát, avagy az adóhatóság az adólevonással élni kívánó adóalany e jogát e tényállási elem kétséget kizáró bizonyítása nélkül, a harmadik személy nevére, szerepére utaló adat, vagy körülmény nélkül, kizárólag csak az erre vonatkozó állítása alapján megtilthatja?

A kellő körültekintés vizsgálata fogalmilag kizárt-e arra hivatkozással, hogy a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre?

Amennyiben az adóhatóság nem vitatja a számla szerinti gazdasági esemény megtörténtét, és a számla alakilag is megfelel a jogszabályi előírásoknak, az adóhatóság megtilthatja az áfa levonási jog gyakorlását a kellő körültekintés vizsgálata nélkül – mintegy objektív felelősségre alapozva – arra hivatkozással, hogy mivel a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek viszonylatában jött létre, ezért a tartalmilag hiteltelen számla esetén a kellő körültekintés vizsgálata fogalmilag kizárt, avagy az adólevonási jog gyakorlását megtiltó adóhatóság ezen körülmények között is köteles bizonyítani azt, hogy az adólevonással élő adóalany a vele szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás szabálytalan – esetenként adókijátszásra irányuló – magatartásáról tudott, vagy abban ő maga is közreműködött?

A számlabefogadó kellően körültekintő magatartása így csak a nemzeti adójogi szabályok szerinti formai hibás számlák esetében vehető figyelembe?

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén megfelel-e a 2006/112 irányelv héa-levonásra vonatkozó rendelkezéseinek és az uniós bírósági joggyakorlat által is érvényre juttatott adósemlegesség, jogbiztonság és arányosság elvének az a jogszabály értelmezés, hogy a számlabefogadó kellő körültekintő magatartása csak abban az esetben vonható a vizsgálat körébe, ha a felek közti teljesítés igazolható, vagyis a gazdasági tevékenység a számlában meghatározott módon végbement a felek között, és csupán más, például formai hiba áll fenn, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti adójogi szabályok tartalmaznak rendelkezést a formailag hibás vagy a gazdasági esemény hiányában kibocsátott számlákkal kapcsolatban?

Remélhetőleg az Európai Bíróság ítéletével arra fog választ adni, hogy az irányelvvel és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban áll-e a tagállam adóhatóságának az a gyakorlata, amely nem deríti fel, így nem tisztázza azt, hogy a vitatott számla mögötti teljesítés pontosan kik között ment végbe. Azaz az adóhatóságnak kötelezettsége-e a bizonyításkor arra is kitérnie, és csak akkor büntetheti meg a vállalkozást, ha azt is bebizonyította, hogy valójában kik voltak a teljesítésben résztvevő felek.

A majdani ítélet jelentőségét az adja, hogy amennyiben az Európai Bíróság szerint a magyar hatósági gyakorlat nincs összhangban az európai joggyakorlattal, akkor ebből közvetetten levezethető lesz, hogy az Európai Bíróság a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó belső jogi előírások megsértését is ki fogja mondani. A nem bizonyított tények adózó terhére történő értékelésének tilalmából következik, hogy az adóhatósági több évtizedes ellenőrzési gyakorlat ismételten felülvizsgálatra szorulhat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás bt. osztalékot kap kft.-től

Szipszer Tamás

adószakértő

Kata új szabályok

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás feleség

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close