Kiváltható-e online pénztárgép használata azzal, ha a kötelezett minden esetben számlát bocsát ki, milyen bejelentési kötelezettségei vannak az ilyen adózónak? Olvasónk további kérdéseket is feltett az online kasszákkal kapcsolatban. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Több alkalommal előfordul, hogy egy vállalkozás étkezési, vendéglátási költségeket számol el saját dolgozói, valamint üzleti partnerei számára. Azt szeretném megtudni, hogy ennek mi a legmegfelelőbb dokumentálása az alábbi esetben: - a cég az irodai ügyfélfogadásra, valamint az irodai adminisztrátorok részére egyaránt ásványvizet, kávét és teát biztosít, - előfordul, hogy a munkavállalók részére pizza és péksütemény beszerzésére is sor kerül. Hogyan kell dokumentálni ezeket a beszerzéseket? Elegendő a számlára feljegyezni az igénybevétel célját, vagy erre más megoldást kellene alkalmazni? Milyen adókötelezettség terheli a költségelszámoló céget, ha saját munkavállalónak biztosítja a terméket, és milyen, ha üzleti partnernek (szja, járulék, tao)? Ha vegyes fogyasztás merül fel (üzleti partner és munkavállaló is igénybe veszi), azt hogy kell elkülöníteni? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A következő esetre kérném a segítségét: egy nemrég átvett könyvelésnél az adófolyószámla az áfa adónemben elég lényeges eltérést mutatott, így a 2015 évi könyvelés-áfa bevallás és a számlák áttekintése után kiderült, hogy 2015. január 21-ei teljesítéssel kiállításra került a vevőnek bérmunkáról szóló 10 000 e ft+áfa összegű számla, melynek a fizetési határideje 2015.02.20. Ez a számla le is van könyvelve és be is van vallva, viszont 2015.06.26-án az előbbi számla STRONO számlája került kiállításra, melyen a teljesítés 2015.01.28., kiállítása 2015.06.26.fizetési határidő 2015.06.26. Tudom, hogy ez így nem megfelelő, de gépi számlázás van a cégnél, ezen már több. mint egy év után nem tudunk módosítani. Viszont ez a STORNO számla nem szerepel sem 2015.01. havi, sem a 2015.06. havi áfabevallásban, könyvelve le van 2015.06. hóra. Kérdésem az lenne, hogy a dátumok eltérése miatt módosítani kell-e számlát, ha igen, ezt hogyan lehet ennyi idő után, és ha önellenőrzöm az áfabevallást, melyik időszakban kell beállítani a stornó számlát, így csökkeni fog a fizetendő áfám elég nagy összeggel. Átnéztem az áfatörvény ide vonatkozó paragrafusait, de már teljesen belegabalyodtam, ezért kérném az Ön segítségét. Válaszát előre is köszönöm Maradok tisztelettel Juhász Szabolcsné
Tisztelt Adózóna! Partneremnél a cégkivonat szerint a "cég rövidített elnevezése": XY Nonprofit Kft. Az XY Nonprofit Kft.-nél pár szállító partnere az elvégzett szolgáltatást követően a kibocsátott számlán csak az XY Kft. nevet használta, lefelejtve a nonprofit szót. Kérdésem, hogy ezek a számlák befogadhatóak-e könyvelésre vagy sem? Köszönettel: Viktor
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó vagyok. November 1-jétől szeretnék átlépni a kata körbe. Folyamatos szolgáltatási tevékenységet (gazdasági ügyintézés) végzek egy zrt. részére, a számlát októberben állítom ki, de a teljesítési és fizetési határidő november lesz. Az összeg utalása is novemberben fog megtörténni. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az utalt összeg még az egyéni vállalkozásban számolandó el, vagy már katás bevétel? Válaszukat megköszönve: Tisztelettel: Kántor Irén
Tisztelt Szakértő Úr/Asszony! Cégünk elvesztett egy pert, a bírósági ítélet alapján egy üzemcsarnokot kell kifizetnünk, amely telephelyünkön található. A nyertes céggel részletfizetési megállapodást kötöttünk, mely szerint az esedékes törlesztőrészletet az általa megküldött díjbekérő alapján utaljuk. A dolog működik, de ezidáig az átutalt pénzekről számlát, részszámlát semmit sem kaptam. Tudomásom szerint az áfatörvény kötelezően előirja, hogy a pénz beérkezése után számlát köteles a pénzt átvevő kiállítani, a díjbekérő, pro forma szla. stb. nem számviteli bizonylat, áfa-visszaigénylésre nem jogosít. Mit tehetek, tehetek-e egyáltalán valamit, hogy az általam kifizetett részletek, illetve a végelszámolás után számlát kapjak? A nyertes fél, akinek fizetek, arra hivatkozik, hogy bírósági ítélet kötelez a pénz kifizetésére, valamint, hogy mi megállapodtunk a díjbekérő alapján történő fizetésben. Hogy tudom könyvelni az eddig kifizetett pénzeket? Tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Szakértő! Társaságunk saját tulajdonú és bérelt ingatlanok bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozó társaság, mely tevékenységet az áfakörbe történő bejelentkezéssel "áfásan" végzünk. Magánszemélytől tervezünk építési telket vásárolni, mely értékesítés a magánszemély részéről üzletszerűnek minősül. Társaságunk részéről van-e akadálya az eladó által felszámított általános forgalmi adó levonásának, csak azon okból kifolyólag, hogy az eladó magánszemély, ha a megvásárolt telek hasznosítása adóköteles tevékenység keretében fog megvalósulni. Amennyiben az ügylet áfatartalma levonható, akkor csak számla alapján helyezhető levonásba, vagy az adásvételi szerződés alapján számla nélkül is? Válaszát előre is köszönöm.
Céges gépjármű (személygápkocsi, benzin üzemű) magáncélú használatát a cég kiszámlázza a dolgozónak. A számla értéke a kilométerrel arányos üzemanyag-fogyasztásból és a 9 Ft/km átalányból tevődik össze. A kérdés, hogy mi lesz az áfa alapja? Az üzemanyagra is fel kell-e számítani az áfát? Az üzemanyag-beszerzés áfáját nem vonjuk le ezen gépjármú esetében. Amennyiben áfásan kell kiszámlázni, akkor az üzemanyag-beszerzésben lévő áfa ilyen mértékben levonható?
Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: cégünk saját üzletrészét értékesíteni kivánja, a üzletrész megvásárlója intézkedett is ez ügyben, mellyel kapcsolatban az üzletrész vásárlójának költségei merültek fel, időközben az ügylet meghiúsult, de a vevőjelölt cégünk felé terhelni kivánja felmerült költségeit. A kérdésem az, hogy milyen bizonylat alapján tudja terhelni cégünk felé felmerült költségeit? A felmerült költségei ügyvédi dij, valamint a megvásárlással kapcsolatos ügyintézés, eljárási költségek. Valamint milyen összefoglaló név szerepelhet a terhelő bizonylaton? Köszönettel a választ.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk termékeket árul, és azokat a vásárló lakásán be is szereli. A terméket a vásárló az üzletben vásárolja meg, és számlát kap róla. A helyszíni szerelésről minden esetben készpénzfizetési számlát állítunk ki. A kérdésem az lenne, hogy áttérhetünk-e arra a módszerre, hogy a szerelésről nyugtát adunk, és aki számlát kér (maximum 50 ezer forint), annak azt egy későbbi időpontban a cég székhelyén állítjuk ki, és postán küldjük meg. Ezzel két bizonylatot állítanánk ki, egy nyugtát a helyszínen, és egy számlát. A saját nyilvántartásunkban a két bizonylatot összetűznénk, és csak egy alkalommal – a számla alapján – történne meg az áfafizetés.
Tisztelt Szakértő! Előadóművész tevékenységről cég állít ki számlát, kell-e a befogadónak nyilatkozatot kérni arról, hogy a nevezett művész milyen jogcímen biztosított a számlát kiállító cégnél, ha ez a nyilvános cégadatokból nem derül ki? Köszönöm segítő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy telefonkészüléket 70 ezer forint értékben. Magánszemélytől vásárolta, nem készült számla, csak egy adásvételi szerződés. Elszámolhatjuk a cégben 100 ezer forint alatti tárgyi eszközként? Vagyis számla nélkül mi az az összeghatár amit költségként elszámolhatunk és lekönyvelhetünk? Köszönöm
Tisztelt Adószakértő! A következő kérdésben szeretnénk szíves segítségüket kérni. „A” társaság szállítója „B” társaságnak. „B” előleget fizet „A” társaságnak, mely az előleg jóváírását követően számlát állít ki. Egy héttel később azonban „A” társaság visszafizeti a kapott előleg egy részét „B” társaságnak. Az ezután fennmaradó előleg sorsa azonban bizonytalan, előfordulhat, hogy visszafizetésre kerül még a jövőben a fennmaradó előleg egy része. Kérdésünk hogy az előleg egy részének (első alkalommal történő) visszafizetése miatt hogyan kell korrigálnunk az „A” társaság előlegszámláját (amely nyilvánvalóan a teljes előlegről szólt), figyelembe véve, hogy annak csak egy része került visszafizetésre és mi történik, illetve mi a teendő ha a későbbiekben „A” társaság visszafizeti „B”nek az előleg egy további részét? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Üdvözlettel Molnár Tibor
Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték