Az áfabevallás belföldi összesítő jelentésével kapcsolatban lenne kérdésünk. Hogy kell az előleget és végszámlát szerepeltetni abban az esetben, ha az áruszállítás több részletben és több hónapon belül történik, tehát több számla (van, aminek áfa tartalma meghaladja az egy millió forintot) kerül kiállításra egy előleghez kapcsolódóan. Köszönettel
Félidejéhez érkezett a NAV nyári ellenőrzési sorozata a fővárosban. A turista „szemével” éjjel-nappal vizsgálódó adóellenőrök és pénzügyőrök azt tapasztalták, hogy a belvárosi vendéglátóhelyek gyakrabban adnak nyugtát, mint egy évvel korábban, de a Forma-1 Magyar Nagydíj továbbra is vonzza a feketézőket.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok stb.) külső féllel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz igénybe. Kérdésem: a gyártási költség közvetített szolgáltatásnak minősül-e, tekintettel arra, hogy az változatlan formában kerül továbbszámlázásra a megrendelő ügyfél számára (bár nem minden esetben változatlan áron)? Válaszát előre is köszönöm.
Bár július 1-jén életbe léptek az időszakonkénti elszámolás, fizetés új szabályai a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatást nyújtók körében, s jövőre a többi adózó is áttér az új előírásokra, mégis lehetnek olyanok, akik számára a régi regulák még jó ideig emlékezetesek maradhatnak.
Hogyan kell az idegenforgalmi adót feltüntetni a számlán? Szerepeljen-e a számla végösszegében, vagy elegendő feltüntetni a számlára írva, hogy mennyi idegenforgalmi adót szedtek be? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint az áfatörvény 58. § (1) szerinti ügyletekről kiállított számlán, a számlán szereplő teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. Például egy március havi számviteli teljesítésről szóló számla esetében, ha a szerződés szerinti fizetési határidő a teljesítést követő 15. nap, akkor mind a teljesítési idő, mind a fizetési határidő egyaránt április 15. napja. Szabályszerűen állították-e ki azt a számlát, amely az áfatörvény 58. § (1) szerinti gazdasági eseményről szól, és a számlán feltüntetett teljesítési időpont eltér a számlán feltüntetett fizetési határidőtől? (Ez utóbbi átcsúszik a következő hónapra. ) Mi történik az ilyen számla befogadójánál, ha az előzetesen felszámított áfát nem a számlán feltüntetett teljesítési idővel, hanem a számlán feltüntetett fizetési határidővel számolja el? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó ügyfelünk 2014. évben alanyi mentességet választott, de év közben átlépte az alanyi mentesség bevételi határát. A partnerekkel kötött szerződésben nem tértek ki a bruttó vagy nettó díjazásra (ügyfelenként 3000 forint került meghatározásra). Az alanyi adómentes értékhatár átlépése utáni számlán ezt nettó vagy bruttó értékként kell feltüntetni? Ha valamelyik partner nem fogadja el a helyesbített számlát, és nem téríti meg az áfát a vállalkozónak, mi a teendő ? Köszönöm
Kft. rendezvényszervezéssel foglalkozik. Ennek keretében termet bérel, illetve az eseményen (melynek megszervezésére felkérték) étel-ital fogyasztás is felmerül. A terembérletről és az étkezésről is számlát kap, melyet közvetített szolgáltatásként kezelünk és ezt így is számlázza tovább (tehát a számlára ráírja, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz). Kérdésem, hogy ez így jó-e, illetve a rendezvényszervező kft. a számlából, melyet az étkezésről kap, az áfa levonható-e? Köszönöm!
Tisztelt Cím! 2015.05.28-ai kelttel és teljesítéssel érkezett be az egyik alvállalkozónktól egy számlázóprogrammal készült számla, melynek a sorszáma 2014/00231/Ft. Kétségem támadt a 2014-es előtaggal kapcsolatban, de erre vonatkozóan pontos szabályt nem találtam. Érdeklődnék, hogy törvényben/rendeletben hol találok erre vonatkozóan pontos iránymutatást, miszerint nem köteles évet változtatni a számlázóprogram által generált sorszámban. Segítségüket előre is köszönöm!
Kiskőrösön magyar és szlovák elkövetők közreműködésével magyarországi cégeknek nagyüzemben állítottak ki fiktív számlákat, a valótlan dokumentumokat felhasználók közel 4 milliárd forinttal csökkentették áfafizetési kötelezettségüket. Az ügyben egyebek mellett adócsalás miatt javasolnak vádemelést a pénzügyi nyomozók – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.
Egy kft. adószámát 2015. évben két évvel korábbi időponttal, azaz visszamenőleges hatállyal törölte az adóhatóság. Mit tehet az adóalany, illetve a vevő és szállító partnereire ez a tény milyen hatással van (áfa, társasági adó)? A kérdésre dr. Verbai Tamás jogász adószakértőnk, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Magánszemélyként ingatlant adok bérbe. Az ingatlanba vásároltam egy zuhanyfülkét, melyről nyugtát kaptam. A nyugta elegendő bizonylat a zuhanytálca költségként történő elszámolására az ingatan bébeadásából származó bevétellel szemben, vagy csak abban az esetben érvényesíthető, ha arról névre kiállított számlát kértem? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét: társaságunk 2012-ben csődvédelmet kért. Most NAV-vizsgálat van (áfa) a csődeljárás időszakára. A csődeljárás alatt a kibocsátott számláinkon feltüntettük, hogy "cs.a.". A revízió valamiért most azt kifogásolja, hogy a befogadott számláinkon a kibocsátóknak is rá kellett volna írni a cégünk neve (mint vevő) mellé a "cs.a."-t . Most azt kéri a revizor (végzésben), hogy küldjük vissza az eredeti számlákat, és javíttassuk ki a számla kibocsátóival, miszerint tüntessék fel a nevünk mellett a számlán a "cs.a."-t ? Nem értjük. Előírja ezt valami? Mi történik, ha visszaküldjük az eredeti befogadott 2012-es számlát most 2015-ben (eredeti számla könyvelési bizonylatunk, áfaanalitikánk tartalmazza 2012-ben), és valamiért nem jön vissza? Egyáltalán kötelező-e a javítás? Ha igen, hogyan? Álláspontunk szerint a csődeljárás alatt álló cégnek van kötelezettsége a kibocsátott számláin feltüntetni a "cs.a."-t, a befogadott számlákon a kibocsátónak nincs ilyen kötelezettsége. Köszönöm a segítséget. L.
Tisztelt Szakértő! Belföldi cég (A), termékértékesítést végez másik belföldi cégnek (B). "B" cég a termék kiszállítását annak a külföldi (Csehországi) cégnek (C) a székhelyére kéri, amelynek a terméket tovább fogja számlázni. A terméket "A" cég számlázza "B" cégnek, majd "B" cég számlázza "C" cégnek. A termék "A" cég székhelyéről (Magyarország) közvetlenül a C cég székhelyére (Csehország) kerül kiszállításra. A fuvarozásról "A" cég gondoskodott, fuvarozó megbízásával. A kérdésem az lenne, hogy "A" illetve "B" cégnek, hogyan kell (áfásan/áfamentesen) kiállítania a számláit, illetve adólevonási joggal, áfabevallással és összesítő nyilatkozattal kapcsolatban milyen speciális szabályok vonatkoznak az egyes ügyletekre? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nagy- és kiskereskedelemmel foglalkozó kft. értékesíti kisker üzletében is ezeket az árukat. Elég szállítólevéllel, jegyzőkönyvvel átadni ezeket az árukat? Esetleg kellene számlát írni? Üdvözlettel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték