2983 találat a(z) számla cimkére

Kérdés

Céges gépjármű (személygápkocsi, benzin üzemű) magáncélú használatát a cég kiszámlázza a dolgozónak. A számla értéke a kilométerrel arányos üzemanyag-fogyasztásból és a 9 Ft/km átalányból tevődik össze. A kérdés, hogy mi lesz az áfa alapja? Az üzemanyagra is fel kell-e számítani az áfát? Az üzemanyag-beszerzés áfáját nem vonjuk le ezen gépjármú esetében. Amennyiben áfásan kell kiszámlázni, akkor az üzemanyag-beszerzésben lévő áfa ilyen mértékben levonható?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. székhelye az ügyvezető lakásának egyik helyisége. A kft. bérleti díjat fizet az ügyvezető részére. A bérleti szerződés szerint a székhely helyiségére vonatkozó karbantartási/felújítási költség a bérlőt terheli. Az épületben egy db fűtési kazán van, ami a teljes lakás fűtéséről gondoskodik. Ennek karbantartásával kapcsolatban kiadás merült fel. Kérdésem, hogy ki és hogyan számolhatja el ezt a karbantartást, kinek a nevére szóljon a számla, hogyan alakul az áfa levonása, esetleg van-e áthárítási kötelezettség, költségmegosztási kötelezettség stb. Köszönöm szépen.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: cégünk saját üzletrészét értékesíteni kivánja, a üzletrész megvásárlója intézkedett is ez ügyben, mellyel kapcsolatban az üzletrész vásárlójának költségei merültek fel, időközben az ügylet meghiúsult, de a vevőjelölt cégünk felé terhelni kivánja felmerült költségeit. A kérdésem az, hogy milyen bizonylat alapján tudja terhelni cégünk felé felmerült költségeit? A felmerült költségei ügyvédi dij, valamint a megvásárlással kapcsolatos ügyintézés, eljárási költségek. Valamint milyen összefoglaló név szerepelhet a terhelő bizonylaton? Köszönettel a választ.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk termékeket árul, és azokat a vásárló lakásán be is szereli. A terméket a vásárló az üzletben vásárolja meg, és számlát kap róla. A helyszíni szerelésről minden esetben készpénzfizetési számlát állítunk ki. A kérdésem az lenne, hogy áttérhetünk-e arra a módszerre, hogy a szerelésről nyugtát adunk, és aki számlát kér (maximum 50 ezer forint), annak azt egy későbbi időpontban a cég székhelyén állítjuk ki, és postán küldjük meg. Ezzel két bizonylatot állítanánk ki, egy nyugtát a helyszínen, és egy számlát. A saját nyilvántartásunkban a két bizonylatot összetűznénk, és csak egy alkalommal – a számla alapján – történne meg az áfafizetés.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Előadóművész tevékenységről cég állít ki számlát, kell-e a befogadónak nyilatkozatot kérni arról, hogy a nevezett művész milyen jogcímen biztosított a számlát kiállító cégnél, ha ez a nyilvános cégadatokból nem derül ki? Köszönöm segítő válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy telefonkészüléket 70 ezer forint értékben. Magánszemélytől vásárolta, nem készült számla, csak egy adásvételi szerződés. Elszámolhatjuk a cégben 100 ezer forint alatti tárgyi eszközként? Vagyis számla nélkül mi az az összeghatár amit költségként elszámolhatunk és lekönyvelhetünk? Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Adószakértő! A következő kérdésben szeretnénk szíves segítségüket kérni. „A” társaság szállítója „B” társaságnak. „B” előleget fizet „A” társaságnak, mely az előleg jóváírását követően számlát állít ki. Egy héttel később azonban „A” társaság visszafizeti a kapott előleg egy részét „B” társaságnak. Az ezután fennmaradó előleg sorsa azonban bizonytalan, előfordulhat, hogy visszafizetésre kerül még a jövőben a fennmaradó előleg egy része. Kérdésünk hogy az előleg egy részének (első alkalommal történő) visszafizetése miatt hogyan kell korrigálnunk az „A” társaság előlegszámláját (amely nyilvánvalóan a teljes előlegről szólt), figyelembe véve, hogy annak csak egy része került visszafizetésre és mi történik, illetve mi a teendő ha a későbbiekben „A” társaság visszafizeti „B”nek az előleg egy további részét? Válaszukat előre is nagyon köszönjük! Üdvözlettel Molnár Tibor

Kérdés

Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozónál lehetőség van bankkártyás fizetésre. Van, amikor a vevő számlát kér. Kiállítja a számlát (bankkártyafizetés megnevezéssel), beüti a pénztárgépbe, mint bankkártyás bevételt. A pénztárgép napi zárásnál megjelenik külön tételként a bankkártyás fizetés. A könyvelésbe a kiállított számlát kell-e könyvelni, mint vevő követelés vagy a terminál által kiadott nyugta másolatot kell a könyvelésben szerepeltetni, mint egyéb követelés? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk szerződést kötött egy horvát (közösségen belüli) céggel, termékvásárlás tekintetében. Viszont az áru Szerbiából (közösségen kívülről) érkezik közvetlenül Magyarországra. A fuvarozást a mi cégünk (magyar) rendelte és szervezi meg. Cégünk levámoltatja az árut, importként kezeli, viszont a horvát EU-n belüli cégtől kapunk egy közösségi adószámos számlát. A horvát cég azt mondja, ezt más cégekkel is így csinálják, azt egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy az áru kinek a tulajdonát képezi. Kérdésem az lenne, hogy ezt az áfabevallásban és számvitelileg hogyan kezelhetem? Van egy áru, melyet levámoltat cégünk, kifizetjük az áfát, kapunk vámhatározatot és van egy közösségen belüli számlám! Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel: Metszőssy Klára

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Korábban feltett, azonos című kérdésemre szeretnék pontosítást kérni: Abban az adott kérdésben kérem segítségét, hogy FELVÁSÁRLÁSI jegyet vagy VÉTELI JEGYET vagy MÁS EGYÉB SZÁMVITELI BIZONYLATOT kell kitölteni a felvásárló cégnek, ha a kérdésben megjelölt magánszemélyek azt nyilatkozzák, hogy nem üzletszerű a tevékenység? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Kft. (áfaalany) babazsákok értékesítésével foglalkozik, melyet webáruházon keresztül értékesít, facebook-on hirdet. A facebook-on nyereményjátékot hirdet a megosztók és a vásárlók között. A facebook rendezi a sorsolást és küldi a nyertes nevét, címét, hogy kinek kell a nyert babazsákot elküldeni. A megnyert babazsák számlázásával kapcsolatos a kérdésem, azaz a nyereményt hogyan kell kiszámlázni, mi a számla fizetési módja, teljesítési időpontja, hogyan vezetem ki készletről. Mikor a babazsákokat megvásároljuk, akkor árubeszerzésként kerülnek könyvelésre. A nyereményről történt kimenő számlát egyéb bevételként könyveljük? Kérem segítségüket a számlázás bemutatásában és a nyeremény könyvelésében. Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Óvodának ajándékoznánk 1 db számitástechnikai eszközt. Kell-e számlát adni, ha ajándék, milyen dokumentáció szükséges, hogy az óvoda nyilvántartásba tudja venni? Előre is köszönöm válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk a magyar számviteli törvény hatálya alá tartozó szállítmányozó kft.0, aki egyik ügyfelének (importőr) szerződés alapján megelőlegezi a vámfizetést és a hozzá tartózó bankköltséget is, a vámeljárás során közvetett vámjogi képviselőt biznak meg. A folyamat: a szállítmányozó cég elutalja a vám- és bankköltséget egy összegben dijbekérő alapján a közvetett vámjogi képviselőnek, aki az összeg beérkezésekor előleget állt ki, majd az a számlát egyből le is sztornózza. A szállítmányozó cég kiszámlázza az (importőr) vevőjének a bankköltségeket és továbbitja a vámhatározatot részére, alátámasztva ezzel az utalás költségeit. A közvetett vámjogi képviselő kizárólag az áruk importőrének nevére állítja ki a számviteli bizonylatát, melyen szerepel az ipari vám- és bankköltség. s a szállítmányozó cég nevére nem állít ki bankköltségről semmilyen számviteli bizonylatot. Kérdésünk : A jogszabályoknak megfelelően jár-e el a közvetett vámjogi képviselő, hogy - előlegszámlát állít ki a pénzutalásról, s majd egyből sztornózza? - a szállítmányozó cégnek nem állít ki számviteli bizonylatot a bankköltségről? Lehetséges lenne-e, hogy a szállítmányozó cégnek számlázza ki az utalással kapcsolatos bankköltséget? Közvetett vámjogi képviselő alkalmazása esetén a vámmal kapcsolatos ügyintézési eljárásnál mik a számlázási szabályok a vámjogi képviselő részéről? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Külföldi állam képviselete hitelesítési díj fizetése után Magyarországon nem a magyar számviteli törvénynek megfelelő bizonylatot állítja ki. A kifizetés a vállalkozás gazdasági tevékenységével (export) kapcsolatosan merült fel. A bizonylat tartalmazza, hogy mikor állították ki, és mire vonatkozik (hitelesítés), valamint aláírást és bélyegzőt. Viszont sorszámot nem tartalmaz, egy sima fehér lapon van. Mivel külföldi képviseletről van szó, vonatkozik-e rá ebben az esetben a hazai előírás? Válaszát köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kata megszűnés?

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Kiva

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink