Egy kft., amely a különbözet szerinti adózást választotta, árverésen vásárolt egy teherautót, amelyről áfás számlát kapott. Ezt tovább értékesítette egy másik kft.-nek. Kérdésem, hogy milyen számlát állíthat ki erről az eladó kft.? (Áfásan vagy fel kell tüntetnie a különbözet szerinti adózást?)
Egy cég magánszemélytől bérel ingatlant, aki rendelkezik adószámmal, így a bérleti díjról számlát állít ki. A közüzemi díjakról csak egy átadás-átvételi jegyzőkönyv készült, feltételezhetően azért, mert a bérbeadó éves jövedelme meghaladná az 1 000 000 forintot, ha a bérleti díjjal együtt kiszámlázná. Kérdésem, hogy a bérbevevő vállalkozás az átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján elszámolhatja-e költségként a közüzemi díjakat, vagy csak akkor, ha erről is számlát bocsát ki a bérbeadó?
Tisztelt Szakértő! Lakásszövetkezet esetén a tulajdonos által (ez esetben gazdasági társaság) megfizetett felújítási költségről lehetséges-e a számla kiállítása? Ha igen, mindenki részére ki kell-e állítani a számlát, vagy csak aki kéri? Előre is köszönöm válaszát!
Cégünk (autószerviz) 09.30.-tól köteles online pénztárgépet használni. Bevételünk nagy része átutalással folyik be, havonta azért van pár készpénzes számlánk is. Eddig minden szerelési munkáról számlát állítottunk ki, nyugtát nem használtunk. Ezt a jövőben is így szeretnénk csinálni. Kérem szíves tanácsukat, hogyha 09.30.-tól az alábbi pontok szerint járunk el az megfelelő megoldás-e az online pénztárgép kiváltására: 1. Nyugta helyett számlát adunk - ezt 09.30.-ig bejelentjük a NAV-nak a PTGSZLAB nyomtatványon. 2. 09.30. után azon készpénzes számlák esetében, melyeket nyugta helyett állítunk ki, adatot szolgáltatunk a NAV-nak a PTGSZLAH nyomtatványon minden hónapban. Az adatszolgáltatásban csak azokat a készpénzes számlákat szerepeltetjük, amelyeket magánszemélyeknek állítunk ki 900 ezer forint alatt. Cégeknek kiállított számlákat nem szerepeltetjük, mert nekik egyébként is számlát kellene kiállítani (áfaalanyok, jogi személyek). Már a 09.30.-án kiadott számlákra is vonatkozik az adatszolgáltatás? Tehát nem csak 10.01.-től kiadott számlákra? 3. Fogyasztóvédelmi szempontból megfelelő-e, ha a szervizben kifüggesztenek egy tájékoztatót, melyben közlik a vásárlókkal, hogy nyugta helyett számlát tudnak csak kiállítani, ezért a név és cím megadása kötelező. Ez így megfelelő megoldás lehet-e? Kérem szíves segítségüket, hogyha a fentiek szerint járunk el, mentesülhetünk-e az online pénztárgép használatától? Előre is köszönöm.
Amennyiben Magyarországon bejegyzett áfaalany vállalkozás részt vesz egy Svájcban rendezett vásáron, és ott termékeket értékesít, milyen szabályok vonatkoznak rá? A vállalkozás maga szállítja el a vásárra az árukat, és nyilván az el nem adott árukészlet visszaszállításra kerül. Exportnak minősül-e az ilyen értékesítés? A bizonylat kiállítása a magyar szabályok szerint történik? Szükséges Svájcban valamiféle adóalanyként bejelentkeznie? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Kft. cégautót szervizbe beadott. Javítás után a szerviz cég jelezte, hogy az általa kiszerelt és kicserélt autóalkatrészről a kft. számlát állítson ki a szerviz részére. Kérdésem, hogy megteheti-e a szerviz cég, hogy számlát kér kicserélt alkatrészre? A számlát áfásan kellene kiállítani? A szerviz cég az áfatörvény 66. §-ára hivatkozik. Jelen esetben – mivel nem szerepel a készletek között az alkatrész a kft.-ben – hogyan járunk el helyesen, cégben nem létező készletet adnánk el. Elhozzuk az alkatrészt? Milyen lehetőségek vannak? Köszönöm válaszukat.
Masszőr egyéni vállalkozó eddigi vendégeinek nyugtát állított ki, 2016. 09. 30-ától havi adatszolgáltatást jelentene, úgy, hogy vendégeinek számlát állít ki. Azt kérdezte: a PTGSZLAB nyomtatványt be kell küldeni mint bejelentkezést, vagy elegendő a havi adatszolgáltatás teljesítése a PTGSZLAH nyomtatványon? Ha bejelentés is van, mit kell jelölni a PTGSZLABerre nyomtatványon? Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Cégünknél havonta nagy mennyiségű (több száz) közösségi termékbeszerzésből származó számla kerül könyvelésre. Elég nagy a száma azoknak a számláknak is, amelyek már az áfabevallás határideje után, sokszor 2-3 hónappal érkeznek meg, illetve év végén, a nyitott tételek egyeztetésekor derül ki, hogy nem kaptuk meg, így hónapokkal később kerül rögzítésre. Ezen számlákra vonatkozva utólag az eredeti teljesítés dátumára adunk be önellenőrzéseket. A NAV bevallások utólagos vizsgálatát indította meg, amely időponttól kezdve nem lehet beadni önellenőrzést a vizsgált időszakra. Mi azonnal jeleztük, hogy van jó néhány számla, amelyekkel kapcsolatban még szerettünk volna önellenőrzést beadni, mivel késve érkeztek. Ezen számlákat be is nyújtottuk a NAV-nak. Ezek után jegyzőkönyvben megállapították, hogy helytelenül jártunk el, mert az áfatörvény 61. § (1) bekezdése alapján közösségen belüli beszerzés esetén az adót a számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani. Ezért hibásak az eredeti bevallások és 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatnak.(Bevallásonként?) Szeretném megkérdezni Önöket, hogy mi lett volna részünkről a helyes megoldás? Hogyan kellett volna megállapítani és bevallani a fizetendő közösségi áfát a teljesítést követő hónap 15-éig, ha nincs számlánk? Miért hibás az eredeti bevallásom (és büntetnek meg ezért), hiszen az abban a pillanatban nálam lévő számlák mindegyikét szerepeltettem benne? Köszönettel: Kiss Györgyi
Tisztelt Szakértő! A "Ker" Kft. EU-n kívüli vevőnek értékesített. A számlát 0 százalékos áfával állította ki a vevő felé. A magyar exportőr (akit a vevő bízott meg) a kiléptetést követően az alábbi bizonylatokat adta át a "Ker " Kft.-nek: kiviteli kísérőokmány, kiléptetési igazolás, kiviteli tételjegyzék, saját "számlája" másolata. Mindegyik okmányon feladóként az exportőr szerepel, valamint az általa kiállított számla sorszáma. Ezen a számlán (összesítőn) az áruk felsorolása mellett van csak feltüntetve "az eladó cég megnevezése oszlopban" a "Ker" Kft. neve (a számla száma nélkül), a számla kb. 400 tételéből az ő 60 tétele mellett. Elegendőek-e a felsorolt okmányok, (főleg az exportőr számlájával), hogy a "Ker" Kft. értékesítési számlája 0 százalékos maradjon?
Tisztelt Szakértő! Hitelesnek tekinthető-e, és elfogadja-e a NAV hitelesnek a számlázóprogrammal előállított és pdf file formátumban emailen keresztül megküldött számlákat a számlabefogadónál? Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! A válaszát köszönöm, de sajnos a munkámban nem tudom alkalmazni. Azt írja válaszában, hogy a számlát a felszámoló állítja ki, az adószám nem lehet törölt és az adószám visszaállítása a felszámoló felelőssége. A felszámolási eljárások során a felszámoló kész tények elé van állítva: - kijelöli a törvényszék egy társaság felszámolási eljárásának lefolytatására - a társaság adószáma már törölt valamilyen korábbi hiányosság miatt - a társaság nem ad át iratanyagot, a felszámolónak irat és információ hiányában a felszámolási eljárást megelőző időszakra nem áll módjában beszámolót (legtöbb esetben ezért törlik az adószámot a tapasztalatok szerint), vagy bevallást pótolni. A semmiből nem lehet. - mivel a hiányosság a felszámoló önhibáján kivül nem pótolható, ezért a NAV nem állítja vissza az adószámot. - tehát van egy törölt adószámú felszámolás alatt álló társaság - ennek a társaságnak pl. van egy ingatlana. - a csődtörvény alapján a felszámoló kötelessége a vagyon értékesítése még akkor is, ha nem adott át iratanyagot és akkor is ha törölt az adószáma. A fenti helyzetet kell megoldani. Számlát állít ki a felszámoló törölt adószámmal és milyen áfa tartalommal? Kérdés még az is, hogy attól függetlenül, hogy törölve van a társaság adószáma, él-e a korábban ingatlan értékesítés tekintetében választott áfás bejelentkezése. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szalai Lajosné
Tisztelt Szakértő! Egy partnercég egy évben egyszer lehetőséget biztosít arra, hogy árut visszavesz. Viszont ragaszkodik ahhoz, hogy készpénzben számlázzuk vissza az árut, ő pedig abban az értékben készpénzben kiszámlázz újabb árut. Megteheti ezt? Mi azt szeretnénk, hogy visszavételezze az árut és az új vásárlás értékébe számítsa be. Ha kérhetem, válaszában a törvényi helyet is jelölje meg ami erre lehetőséget biztosít. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ingatlan adásvétellel foglalkozó kft.-ről volna szó. A cég adásvételi szerződéssel magánszemélyektől vásárol ingatlant, majd ezeket felújítás után magánszemélyeknek értékesíti. Az eladáskor a szerződéskötéssel egyidejűleg a vevő foglalót fizet, majd a a későbbiekben általában több vételár-részletet. A birtokba adás a teljes összeg kifizetése után történik. A kérdésünk arra vonatkozna, hogy mikor minősül teljesítettnek az ügylet, illetve arra, hogy hogyan kell számlázni? A foglaló és a részletek előlegnek minősülnek-e, ezekhez előleg számlákat kell-e kiállítani vagy kiállítható egy darab számla az értékesítéskor, melyen a teljesítés ideje megegyezik az utolsó részlet fizetési határidejével? Szíves válaszát köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Cégünk közösségen belülre kíván értékesíteni. Szeretnénk a leendő partnereink felé a kellő gondossággal, óvatossággal eljárni. E célból egy új vevő (vállalkozás) esetében melyek azok a dokumentumok, amiket az első értékesítéskor, illetve melyek azok, amelyeket minden alkalommal szükséges a számla mellé csatolni? Gondolok itt társas vállalkozás esetén a cégkivonatra, aláírási címpéldányra (ha van), illetve a személyi okmányok fénymásolatára. Az EU-s adószámot minden alkalommal leellenőriznénk. Üdvözlettel: S.S. Szolárium Kft.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy, ha egy katás vállalkozó decemberben számlázza ki a novemberi teljesítményét és ezt januárban fizetik ki, akkor az januárban számít bevételnek? Továbbá, ha ez az 1 milliós adatszolgáltatásba beleesik és a másik részről kettős könyvelés van, és így ott a 2016-os adatszolgáltatásban szerepel teljesítés szerint, az összeg ez járhat valami következménnyel? Köszönöm válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték