adozona.hu
Időszakos ügyletek: pórul járhat, ha nem figyel a buktatókra!
//adozona.hu/2016_os_valtozasok/Idoszakos_ugyletek_porul_jarhat_ha_nem_igaz_IO7JAD
Időszakos ügyletek: pórul járhat, ha nem figyel a buktatókra!
Tetszik
Tévesen kiállított számlánál a NAV az adólevonási jogot is megkérdőjelezheti. Ezért hozzá kell igazítani a számlázási gyakorlatot az időszakos ügyletekre vonatkozó szabályváltozásokhoz, s különösen nagy figyelmet igényelnek a 2016-ra átnyúló ügyletek.
A Parlament még a 2014. év végi adócsomagban módosította a folyamatos elszámolással – időszakos teljesítéssel – kapcsolatos szabályokat. A jogszabály módosításának szükségességét az indokolás szerint az Áfa irányelvnek való megfelelés indokolta. A módosítás két lépésben lépett/lép hatályba: 2015 júniusától a könyvelők, adótanácsadók, könyvvizsgálók szolgáltatásaira alkalmazandók a szabályok, majd 2016. január 1-jétől általánosan alkalmazandó azon ügyletekre, amelyekben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg.
Már több alkalommal írtunk a szabályozásról, ezért a mostani cikkben a rendelkezések rövid ismertetését követően a hatálybalépésig megoldandó feladatokra, illetve a most beterjesztett adócsomagban foglalt – eredetileg hatályba lépő szabályozáshoz képest eltérésként alkalmazandó – változásokra koncentrálunk.
Az új szabályozás (a beterjesztett törvényjavaslat szerint)
Az új szabályok három rendelkezést tartalmaznak: a főszabály szerint amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja.
A főszabály alól két kivételt határoz meg a javaslat: az első kivétel szerint amennyiben az adott időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, akkor a teljesítés időpontja a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja. Abban az esetben, amikor az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a javaslat szerint a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de az áfafizetés legkésőbb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik napon beáll. Fontos megemlíteni, hogy az eredeti javaslatban nem hatvan nap, hanem harminc nap szerepelt, azaz az eredeti szigorú határidőt az új javaslat megduplázta.
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, milyen teljesítési időpontok lehetségesek az új szabályok szerint, továbbá milyen buktatókra érdemes figyelni!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Az adómódosításokról mindent megtudhat a HVG adókonferenciáján!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (4)
Szerintem a 2. eset van elírva, mert a számla kelte (kibocsájtása) nem lehet későbbi mint a fizetés esedékessége, hiszen ha ez így történne a vevő még meg sem kapta a számlát, már fizetési késedelemben lenne! A 2. eset helyesen úgy lenne hogy a számla kelte (kibocsájtása) megelőzi az elszámolási időszak végét, a fizetés esedékessége a hónap utolsó napja és egyben ez a teljesítés napja is. Szerintem ez a főszabály, ezért ezt kellett volna elsőként említeni.
Köszönjük a hozzászólásokat! Az elfogadott jogszabály valóban 30 napot említ, a tervezet viszont ezt 60 napra módosítja – így a (3) pontban is 60 nap a helyes – javítottuk az elírást. Az adólevonási jog megkérdőjelezése valóban extrém esetekben merülhet fel (sajnos már láttunk ilyen adóhatósági megállapítást), de teljesen egyetértek a hozzászólóval abban, hogy az ilyen gyakorlat ellentétes a közösségi joggal.
El van írva a cikkben a teljesítés alapesetei közül a (4) pont, ott ugyanis 60 napról ír a cikk, de az valójában 30 nap.
A C-368/09 EUB Ítélet szerint a hibás teljesítési időponttól önmagában nem enyészik el a levonási jog. Fontos viszont, hogy a helyesbítéshez a számlakibocsátó létezzen. A számlahelyesbítés egyébként hatósági úton is kikényszeríthető, amíg az nem zárul le, addig az alapügyben a levonási jog nem tagadható meg. (Persze egy ilyen folyamathoz egy jogkövető adóhatóságra is szükség lenne...)
Íme az ítélet idevágó része:
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112 irányelv 167. cikkét, 178. cikkének a) pontját, 220. cikkének 1. pontját és 226. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat, amelynek alapján a nemzeti hatóságok azzal az indokkal tagadják meg az adóalanytól a részére nyújtott szolgáltatások után fizetendő vagy megfizetett adónak az általa fizetendő hozzáadottérték-adó összegéből való levonását, hogy a levonás időpontjában rendelkezésére álló eredeti számla a szolgáltatásnyújtás teljesítésének téves időpontját tartalmazta, (...) feltéve hogy a levonás anyagi jogi feltételei teljesülnek, és az érintett hatóság határozatának meghozatala előtt
az adóalany olyan javított számlát nyújtott be az előbbi részére.