Társaságunk árumintát helyez ki partnerei részére ingyenesen, amelyet a két fél közöti szerződés is alátámaszt. Az árumintát technikai, elsősorban logisztikai okokból nulla forintos értékben kiszámlázzák. Emiatt érheti-e a társaságot bármilyen adóhátrány?
Tisztelt Szakértő! A dolgozóknak béren kívüli juttatásként adott munkahelyi étkezésről az áfatörvény 14. paragrafus (2) bekezdés alapján a fizetendő áfa bizonylataként kell-e számlát kiállítani, vagy elég a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylat? Válaszát előre is köszönjük. Tisztelettel: Nagyné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tulajdonában lévő gépjármű balesetével kapcsolatban a balesetet okozó gépjármű biztosítója elmaradt haszonnal kapcsolatos kártérítést adott. Az szja-törvény 10. melléklet I. 9. pontja szerint bevétel: a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget. A gépjármű használhatatlansága miatti elmaradt haszon biztosító általi megtérítése – kártérítés címén – tehát bevételként kerül elszámolásra a tényleges pénzügyi teljesítéskor, és ekként adózik is ezután az egyéni vállalkozó. Kérdésem, hogy fentieket jól gondoljuk-e, illetve a biztosító kártérítésével kapcsolatban az áfatörvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak kell-e áfás számlát kiállítani, tehát az elmaradt haszon biztosító általi megtérítése áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Számlázási gyakorlatban kérném a tanácsukat. Egy autó-felépítményeket gyártó cégtől, ha megrendelnek egy autót, előlegszámlát állít ki az eladó. A munka elvégzésekor azonban a végszámlát a lízing cég felé állítják ki, és a lízingcég az előleggel csökkentett összeget utalja a cég részére. A lízingcég nem engedi a számlán mínusszal feltüntetni az előleg összegét. Szerződés alapján összevezetjük az összegeket. A megrendelő részére azonban csak egy előlegszámlát állítanak ki. Ő hogyan tudja ezt kivezetni? Mi lenne a megfelelő számlázási gyakorlat? (A lízingcég nem fogadja el csak a teljes összegről a számlát, és az előleggel csökkentett összeget utalja.) Segítségüket előre is köszönöm.
Amennyiben áfaalany szolgáltató építésiengedély-köteles szolgáltatást nyújt nem áfalany magánszemélynek, hogyan történhet a szolgáltatás számlázása, és kinek kell az áfát megfizetni?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Németországból terméket vásárol, amit nem hoz haza. Megbízza a német eladót, hogy saját nevében – a magyar kft. nevében – exportálja Kínába a terméket. Hogyan bonyolítom ezt az ügyletet – számlázás, áfa, stb.? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság elektronikai eszközök kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. Az áruk jelentős részét külföldről hozzák be. Készpénzes értékesítés esetén a pénztárgépbe is beütik az összeget, de számlázó programmal is kiállítják a számlát. 1. A számlán kell-e szerepeltetni a termékdíjat és a hozzá tartozó záradékszöveget tételesen, amennyiben kiskereskedelemben nem adószámos magánszemély részére történik az értékesítés? 2. A számlán kell-e szerepeltetni a termékdíjat és a hozzá tartozó záradékszöveget tételesen, amennyiben kis-, illetve nagykereskedelemben másik társaság, például kft. felé történik az értékesítés? 3. Amennyiben a záradékszöveget fel kell tüntetni, elegendő csak a csomagolószert, vagy például az elektronikai berendezések, akkumulátorok környezetvédelmi adatait is fel kell tüntetni? Egy másik társaság, amelyik szintén folytat kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenységet, árubeszerzésének körülbelül 1-2 százalékát teszi ki a külföldről beszerzett árukészlet. 4. Amennyiben a záradékszöveget fel kell tüntetni, minden számlán fel kell tüntetni a záradékot, vagy elegendő azokon a számlákon, amelyiken ténylegesen történt külföldről behozott áru csomagolóanyagban történő értékesítése? 5. A többi számlán nem kell feltüntetni a záradékot, amikor Magyarországról beszerzett áru továbbértékesítése történt? Válaszát előre is köszönöm: Szajkó Lajos
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentes bt. szeretné Mitsubishi L200-as tehergépjárműjét értékesíteni Szerbiába magánszemélyek részére. Kérdésem az lenne, hogy a számlát áfamentesen kell-e kiállítani, illetve mit kell a számlán szerepeltetni? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Egy szálloda alkalomszerűen bérbe szokott adni termeket különböző rendezvényekre. A bérleti díjat mentes szolgáltatásként számlázza. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a résztvevők étel-, italfogyasztását vagy magát a terembért ebben az esetben mellékügyletnek kell-e tekinteni? Felveszi bármelyik szolgáltatás a másik áfakulcsát? Egyáltalán mikor kell ezt a szabályt általánosságban figyelembe venni? Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelt Barta László! "EU oktatási szolgáltatás – vevő adószáma érvénytelen" címmel adott választ egy korábbi kérdésemre. Ehhez kapcsolódóan lenne még kérdésem. 1. "- Ha a partnere Romániában adóalany, úgy a szolgáltatása a megrendelő székhelye szerint, azaz Romániában teljesül. (Felmerül azonban – ahogy írja –, hogy közösségi adószámmal is rendelkeznie kellene). Ez esetben – partnere eljárási hibájától független – kiállított számlája adókezelése megfelelő, és indokolt feltüntetni az összesítő nyilatkozatban" – írta válaszában. Tehát a magyar cég fordított adóval állítja ki a számlát, nulla áfatartalommal, és az összesítő bevallásban a partner által megadott helytelen közösségi adószámot kell feltüntetnie? A számlán szerepel a magyar és a román partner közösségi adószáma is, megjegyzésként pedig, hogy "áfatörvény területi hatályán kívüli", ez így elegendő és helyes? 2. Az oktatással foglalkozó magyar cég szerződést szeretne kötni egy román alapítvánnyal, aki rendelkezik román adószámmal (tehát adóalany), de közösségi adószámmal nem. Az oktatás a román partnernél teljesül, ott lesz megtartva a nyelvi kurzus egy EU-projekt keretében. A magyar cég alanyi adómentes státuszú, rendelkezik közösségi adószámmal. Hogyan kell majd a számlát kibocsátania, mi a helyes eljárás (mit írjon a számlára szöveges részként, illetve adókulcsnak, számítson-e fel áfát, ha igen, mennyit, és ezt hol kell bevallani és befizetni)? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: gépjármű-szervizeléssel foglalkozó cég kiállítja az elvégzett munkáról a számlát számlatömbből, és a számla aljára kézzel ráírja, hogy ügyfél által fizetendő X forint. A különbözetet a biztosító utalja a cégnek. Jó így a számla, vagy az ügyfél által fizetendő összegről egy részletesebb dokumentációt is a számla mögé kell tűzni? Válaszukat előre is köszönöm.
Könnyíthetők az adminisztrációs terhek, ha a számlakibocsátást a megrendelő, illetve harmadik személy vállalja át. Ismertetjük ezek szabályait és gyakorlatát.
Tisztelt szakértő! Egy lakást egyéb szálláshely-szolgáltatás keretében adok ki turistáknak. Átalányadozást választottam (32 000 forint/szoba). Többféle variáció van: 1. A vendég közvetlenül nálam foglalja a szállást, és banki átutalással fizet, a szerződésben foglaltak alapján. Milyen bizonylatot kell kiállítani, és milyen teljesítési dátummal? Csak számla? Vagy nyugta is lehet? 2. A vendég közvetlenül a helyszínen, készpénzben fizet. Milyen bizonylatot kell/lehet kiállítani (számla/nyugta)? 3. A vendég egy közvetítőn keresztül foglalja a szállást, és a közvetítőnek fizet. A közvetítő a szállásdíjat (mínusz kommisszió) átutalja nekem 2 nappal azután, hogy a vendég megérkezett. Milyen bizonylatot kell/lehet kiállítani (számla, nyugta)? Kinek a nevére: a közvetítőére vagy a vendégére? 4. A vendég közvetítőn keresztül foglalja a szállást, nálam kifizeti a helyszínen. A hó végén a közvetítő számlázza nekem a tárgyhavi közvetítési díjakat. Mi az idegenforgalmi adó alapja: a vendég által fizetett díj vagy a közvetítési díjjal csökkentett? Előre köszönöm a részletes válaszát. Üdvözlettel.
Kisfiamnak szemüveget kellett csináltatnunk. Kifizettük, átvettük. Pár nap múlva eszembe jutott, hogy a férjemnek van egészségbiztosítási kártyája. Visszamentem, hogy kérjek áfás számlát a pénztár nevében, de elutasítottak, hogy már lezárt időszak (ugyanazon hónap). Jogosan tették? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény értelmében előleg átvételekor nem kell számlát kiállítani, ha az előleget fizető magánszemély és az átutalt összeg nem éri el a 900 ezer forintot. Ez esetben nyugtát kellene kibocsátani? Ha mégis számlát bocsátanak ki, akkor arra a banki jóváírást követően mennyi idő áll rendelkezésre? Mi a helyes számlázási szabály az internetes honlapon leadott megrendelések esetén, ahol a vevő – jelen esetben magánszemély – a megrendelt termék teljes ellenértékét a megadott bankszámlára átutalja, de a termék tényleges átadására csak később kerül sor? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték