Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként vállalkozásnak adok bérbe ingatlant, amelyre még 2009-ben kértem adószámot, alanyi mentesként. A vállalkozás a bérleti díjból mindig levonja az szja-t, és csak a nettó értéket utalja nekem. Kérdésem az lenne, hogy a cég részéről elég lenne-e csak a bérleti szerződés alapján a bérszámfejtés részeként elszámolni a bérleti díjat számla nélkül, vagy köteles vagyok minden hónapban számlát adni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Evás egyéni vállalkozó mérlegek hitelesítésével foglalkozik. A jogszabály szerinti hitelesítési díjat befizeti a mérésügyi szakhatóság felé úgy, hogy azt begyűjti az ügyfelektől, és egy összegben befizeti, vagyis ez nem az ő bevétele lenne. Milyen lehetősége van, hogy ezekről a díjakról ne ő adjon számlát, és fizessen utána evát? Ebben kérném szíves szakvéleményüket, tanácsukat, hogyan lehetne helyesen eljárni. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk mélyépítésben használatos gépek kölcsönzésével szeretne foglalkozni. A gépek kölcsönzésével kapcsolatban kiállított számlánál a teljesítési idő hogyan alakul a következő esetekben: Az ügyfél kibéreli a szóban forgó gépeket eseti jelleggel, egy adott időszakra, amelyről szerződés készül. A bérleti díjat átutalással fizetik meg. Ilyenkor időszakos elszámolásról beszélünk, és a teljesítés megegyezik a fizetési határidővel a számlán? Ha mondjuk csak 1 napra bérelnek ki egy gépet, akkor is így kell eljárni? Mire kell figyelnünk az ilyen jellegű bérleti díjak számlázásánál, hogy a számla megfelelően legyen kiállítva? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk, mint jegyiroda, külső szervezők által szervezett események belépőjegyeinek terjesztését vállalja. Az értékesítésnél a saját nevünkben, saját számlára járunk el, tehát a végfelhasználóknak mi állítjuk ki a számlát az eladott jegyekről, és mi kapjuk meg az ellentértéket is. Ezután utólagos elszámolással a szervező szintén benyújtja felénk a számláját az eladott jegyekről. Az eladott jegyek függvényében százalékos arányban jutalékot/bizományosi díjat kapunk. Kérdésünk, hogy melyik a helyes elszámolás számlázás és adózás tekintetében? Mi kiállítjuk a számlát a végfelhasználó felé, ezután a szervező ugyanilyen értékben (mivel a jegyeket nem adhatjuk drágábban) kiállítja az ő számláját felénk, végül mi visszaszámlázzuk a jutalékot/bizományosi díjat a szervező felé. Vagy mi kiállítjuk a számlát a végfelhasználó felé az eladott jegyekről, a szervező pedig jutalékkal/bizományosi díjjal csökkentett számlát állít ki felénk?
Egy MLM-es cég felépítésén dolgozik az egyik általunk könyvelt cég. A kérdéseink a következőek lennének: 1. vevő: nem szándékozik vállalkozóként dolgozni, csak, és kizárólag saját fogyasztásra vásárol az általunk könyvelt cég termékeiből. A cég által mindenki számára egyformán elérhető kedvezményeket ad a vásárlóinak a megvásárolt termékek bruttó értékének valamilyen százalékában. A kedvezményt rögtön vásárlás után leszámlázza a kft. (jóváíró számlát készít róla), viszont ezt a kedvezményt a vevő csak a következő vásárlásnál számíthatja be, kompenzálhatja. Helyes-e ez így? Nem gond-e, hogy a jóváíró számla akár hónapok eltelte után íródik jóvá pénzügyileg, a következő vásárláskor? 2. vevő: amennyiben a magánszemély nemcsak vásárol a kft.-től, hanem marketing-tevékenységet is folytat, más magánszemélyeket beszervez vevőként, illetve szervezőként dolgozik, ebben az esetben a magánszemélynek milyen időponttal kell vállalkozóvá válnia? Elegendő csak akkor kiváltania a vállalkozói igazolványát, amikor már olyan összeg kiszámlázására van lehetősége, amikor megéri vállalkozóvá válnia (akár egy év múlva, 2016-ban)? A kft. esetében okoz-e gondot, hogy egyösszegben számlázzák le felé a vállalkozói jutalékot, és ez esetlegesen két különböző adóévet érint (2015-2016)? A vállalkozói szerződés ebben az esetben hogyan készüljön el, milyen dátummal? Amennyiben mégis úgy dönt, hogy magánszemélyként érvényesíti a kedvezményt, és nem válik vállalkozóvá, akkor mit tud tenni a kft.? Visszamenőlegesen a jóváíró számlákat milyen dátumokkal készítse el?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi linken található cikkel kapcsolatban írok: http://adozona.hu/szamvitel/Amit_a_telefonszamla_adojarol_es_szamvitele_CF6F1E#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_weekly A NAV-tól korábban állásfoglalást kértem annak kérdésében, hogy a vélelmezett magáncélú telefonhasználatot (20 százalék) ki kell-e számlázni, vagy pedig egyszerűen levonható a bérből, vagy költségtérítésként befizetheti a munkavállaló a pénztárba. A NAV szerint minden esetben számlát kell kiállítani. Tehát áfa terheli a 20 százalék vélelmezett magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítését. Ezzel szakmailag én sem értenék egyet, de ezt a választ kaptam. Ezúton kérem ezzel kapcsolatban szakmai véleményét, mert több fórumon, illetve az Ön cikkében is az olvasható, hogy ilyen esetben nem szükséges áfás számla kiállítása – a NAV állásfoglalással ellentétben. További kérdésként merült fel, hogy szükséges-e havonta továbbszámlázni, vagy pedig elég a munkavállalóval megállapodni abban, hogy bizonyos időszakonként téríti meg a 20 százalékot? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy közösségi adószámmal rendelkező, áfakörbe tartozó egyéni vállalkozó hirdetés közvetítésével foglalkozik, kiállít számlát a megrendelőnek, és ő pedig befogad számlát a hirdetést megjelentető szolgáltatótól. Belföldi viszonylatban áfát számol fel, és a szolgáltatótól kapott számla áfájából levonva a különbözetet utalja át az adóhatóság részére. Viszont most szlovák ügyfél a megrendelő, de magyar a hirdetést megjelentető szolgáltató, kérdés, hogyan lehet ezt megoldani? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Bartha László! Legutóbbi kérdésemre érkezett válaszát nem tudom értelmezni, kérem legyen segítségemre a pontosításban! A második kérdésem a következő volt: Az oktatással foglalkozó magyar cég szerződést szeretne kötni egy román alapítvánnyal, aki rendelkezik román adószámmal (tehát adóalany), de közösségi adószámmal nem. Az oktatás a román partnernél teljesül, ott lesz megtartva a nyelvi kurzus egy EU-projekt keretében. A magyar cég alanyi adómentes státuszú, rendelkezik közösségi adószámmal. Hogyan kell majd a számlát kibocsátania, mi a helyes eljárás (mit írjon a számlára szöveges részként, illetve adókulcsnak, számítson-e fel áfát, ha igen, mennyit, és ezt hol kell bevallani és befizetni). Válasza alapján a magyar cég úgy állítja ki a számlát, hogy szerepelteti a saját közösségi adószámát, a román cégét nem (mivel nekik ilyen nincsen), nem számít fel semmilyen áfát, viszont feltünteti hogy "fordított adózás", és hogy "áfa örvény területi hatályán kívüli". Az így kiállított számlát a partner közösségi adószámának hiánya miatt a 15A60 nyilatkozatban szerepeltetni nem tudjuk, és áfabevallást sem tudunk beadni. Kérem legyen szíves részletesen leírni, hogy mi a helyes eljárás, mert válaszából nem tudjuk pontosan értelmezni! Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel összefüggésben szeretnék tájékoztatást kérni: Egy élelmiszer-nagykereskedő cég értékesítése, árbevétele növelése céljából akciót hirdet egy szakmai újságban. Nagykereskedő cég lévén a társaság vevői elsősorban vállalkozások, magánszemély vásárló ritkán fordul elő. Az akció keretén belül az új vásárló első rendelése, vásárlása után – amennyiben bemutatja a szakmai újságban megjelent hirdetést – egy karton (12 doboz) tejet kap ajándékba, melynek értéke körülbelül bruttó 2 000 forint.. Kérdéseink az alábbiak: • Minősíthető-e az akció üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? • Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell teljesítenie a társaságnak? • Kiállítható-e az új vevő első vásárlásáról a számla úgy, hogy a számlán a vásárolt termékek mellett feltünteti a nagykereskedő a teljes értékben az ajándékba adott tej, majd 100 százalékos árengedmény? • Ha nem minősíthető az akció üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik az akcióval kapcsolatban? • Levonható-e az áfa az akcióhoz beszerzett termékek után? Válaszát köszönjük!
Társaságunk árumintát helyez ki partnerei részére ingyenesen, amelyet a két fél közöti szerződés is alátámaszt. Az árumintát technikai, elsősorban logisztikai okokból nulla forintos értékben kiszámlázzák. Emiatt érheti-e a társaságot bármilyen adóhátrány?
Tisztelt Szakértő! A dolgozóknak béren kívüli juttatásként adott munkahelyi étkezésről az áfatörvény 14. paragrafus (2) bekezdés alapján a fizetendő áfa bizonylataként kell-e számlát kiállítani, vagy elég a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylat? Válaszát előre is köszönjük. Tisztelettel: Nagyné
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tulajdonában lévő gépjármű balesetével kapcsolatban a balesetet okozó gépjármű biztosítója elmaradt haszonnal kapcsolatos kártérítést adott. Az szja-törvény 10. melléklet I. 9. pontja szerint bevétel: a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a felelősségbiztosítás alapján felvett összeget. A gépjármű használhatatlansága miatti elmaradt haszon biztosító általi megtérítése – kártérítés címén – tehát bevételként kerül elszámolásra a tényleges pénzügyi teljesítéskor, és ekként adózik is ezután az egyéni vállalkozó. Kérdésem, hogy fentieket jól gondoljuk-e, illetve a biztosító kártérítésével kapcsolatban az áfatörvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak kell-e áfás számlát kiállítani, tehát az elmaradt haszon biztosító általi megtérítése áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Számlázási gyakorlatban kérném a tanácsukat. Egy autó-felépítményeket gyártó cégtől, ha megrendelnek egy autót, előlegszámlát állít ki az eladó. A munka elvégzésekor azonban a végszámlát a lízing cég felé állítják ki, és a lízingcég az előleggel csökkentett összeget utalja a cég részére. A lízingcég nem engedi a számlán mínusszal feltüntetni az előleg összegét. Szerződés alapján összevezetjük az összegeket. A megrendelő részére azonban csak egy előlegszámlát állítanak ki. Ő hogyan tudja ezt kivezetni? Mi lenne a megfelelő számlázási gyakorlat? (A lízingcég nem fogadja el csak a teljes összegről a számlát, és az előleggel csökkentett összeget utalja.) Segítségüket előre is köszönöm.
Amennyiben áfaalany szolgáltató építésiengedély-köteles szolgáltatást nyújt nem áfalany magánszemélynek, hogyan történhet a szolgáltatás számlázása, és kinek kell az áfát megfizetni?
Tisztelt Szakértő! Magyar kft. Németországból terméket vásárol, amit nem hoz haza. Megbízza a német eladót, hogy saját nevében – a magyar kft. nevében – exportálja Kínába a terméket. Hogyan bonyolítom ezt az ügyletet – számlázás, áfa, stb.? Köszönöm válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték