Tisztelt Szakértő! Ha egy cég előadást szervez, és korábban, a jelentkezéssel egy időben a résztvevők kifizetik a részvételi díj teljes összegét, mi a helyes eljárás a számlázásnál? Előlegszámlát kell-e kiállítani a részvételi díj beérkezésekor? Vagy elég a tényleges teljesítés napján számlát kiállítani, "pénzügyi rendezést nem igényel" megjegyzést feltüntetve? Válaszát előre is köszönöm!
Hogyan változnak 2015-től a belföldi összesítő jelentéssel és más, adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek? Összefoglaltuk a számlázással, bizonylatolással kapcsolatos legfontosabb új tudnivalókat.
Tisztelt Szakértő! Általános szabályok szerint áfafizetésre bejelentkezett adóalany magánszemélyektől és adóalany gazdálkodótól vásárolt használt személygépkocsit, amelyről egyetlen egy esetben sem készült számla, csak adásvételi szerződés. Az adóalanytól vásárolt gépkocsi esetében – mivel nincs számla – természetesen szóba sem jöhetett előzetesen felszámított adó, illetve annak visszaigénylése. Kérdés: a fenti adóalany az adásvételi szerződésben szereplő összegnél általában 10-15 százalékkal magasabb áron (javítás, felújítás után) értékesített személygépkocsi eladása után áfafizetésre kötelezett, avagy sem? (Külön kell választani a nem adóalanytól felvásároltat az adóalanytól felvásárolttól, függetlenül, hogy előzetesen felszámított áfa egyik esetben sem volt?) A személygépkocsi a beszerzés után az adóalany nevére kerül, és saját nevében értékesíti a gépkocsit.
A vállalkozás EU-n kívülről szerez be terméket. Előleget fizet rá, erről nem kap számlát. Kell-e áfát felszámítani a vállalkozásnak a fizetett előleg után, illetve, ha kell, levonható-e az áfa előlegszámla hiányában?
Egy katás egyéni vállalkozó kiállított tavaly egy számlát 2 200 000 forintról. A számla légkondicionálók leszerelését és újak felszerelését tartalmazza. A katás bevallásában szerepel, az adatszolgáltatást beadtuk. Egy év után felhívták a vállalkozót, hogy nem adhatott volna így számlát. A telefonáló a megrendelő könyvelője volt, aki előtt tavaly kiállította az egyéni vállalkozó a számlát. Most, a 2014. évben a tavalyi számlát sztornóztatták a vállalkozóval, és újat állítattak ki vele, két összegről november végi dátummal. Készpénzes számlákról van szó. Ez szerintem nem jó. Ezek alapján módosítani kellene a 2013. évi bevallásokat és az adatszolgáltatásokat is. Az áfatörvény szerint szerződésenként kell vizsgálni a 1 500 000 forintos értékhatárt. Áfás egyéni vállalkozásról van szó. Tudnak ebben segíteni, hogy mi lenne egy jó megoldás, mert ez az ügylet tavaly lezárult. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt szakértő. Olyan számlát kaptunk, amelyen három tétel szerepel. Ebből kettő fordított áfás és egy normál, 27 százalékos áfás. A számlára ráírták, hogy "fordított áfa". Lehet-e így kiállítani számlát? Véleményem szerint nem, mivel a 27 százalékos tételre nem igaz a "fordított áfa".
Tisztelt Szakértő! Cégünk tanfolyami hallgatók napközbeni étkezésére szeretne több lehetőséget biztositani. Ennek kapcsán szerződnénk egy közeli étkezdével. A gond az, hogy ők úgynevezett étkezési kreditet számláznának, áfamentesen. Szóbeli információjuk szerint ennek az az oka, hogy a fogyasztást beütik a pénztárgépbe, függetlenül attól, hogy nem készpénzt kapnak, hanem a saját étkezési jegyünket adják oda a hallgatók. Ezek a jegyek csak arra jogositanak, hogy adott, szerződött helyen étkezési szolgáltatást vehetnek igénybe, cégünk pedig az adott héten beváltott jegyek alapján a beváltott jegyekk áfával növelt ellenértékét átutalná. Az étkeztető cég azonban nem tud a TEÁOR 5629 egyéb vendéglátás szerinti szolgáltatásról áfás számlát kiállitani, mert állitása szerint nekik a fogyasztáskor kell az ellenértéket a pénztárgépbe rögzíteni. Várom szíves válaszát, mi a helyes számlázási mód ebben az esetben? Köszönöm..
Egy barkácsbolt a napi értékesítéseiről, ha a vásárló számlát kér, azt kiállítja, s az összeget beüti a pénztárgépbe. A NAV felé így jelentve van a napi bevétel. Kérdésem az lenne, hogy 2015. január 1-jétől az új törvény szerint a kiállított számlákról ez esetben is kell külön jelentést adni a NAV felé? Köszönöm válaszadásukat!
Tisztelt Adózóna! Cégünk munkaerő-kölcsönző társaságtól vesz igénybe szolgáltatást. Érdeklődni szeretnék, hogy 2015. január 1-jétől ez a tevékenység is fordított áfás lesz-e? Ha igen, akkor a decemberi szolgáltatást, aminek a számláját januárban kell kiállítani januári teljesítéssel, már az új törvénynek megfelelően kell elkészíteni? Előre is köszönöm a választ!
Ügyfelem szerződést kötött egy harmadik országbeli társasággal berendezések létrehozására, amely ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül. A teljesítésben magyar alvállalkozó is részt vesz. A projekt keretében az alvállalkozó végzi a tervezéssel, építéssel, telepítéssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos munkákat, valamint átadja a fővállalkozónak az anyagokat és a tervdokumentációt. A szerződés szerint az alvállalkozó felel minden anyag beszerzéséért, szállításáért, fogadásáért és tárolásáért. Ezeket az anyagokat a projektben kizárólag az alvállalkozó használja fel, tehát a szerződésben vállalt munka teljesítése lehetetlen az anyag felhasználása nélkül. Az anyagot közvetlenül a külföldi fél szállítja ki, és vámoltatja. Az alvállalkozóval kötött szerződésben a következő szerepel: Szerződés tárgya: szolgáltatás nyújtása a projekt keretében Ár: Anyag: X Ft + ÁFA Szolgáltatás: Y Ft ÁFA területi hatályán kívüli Kérdésem : Az önök véleménye szerint megfelel-e az áfatörvény előírásainak az ilyen jellegű szerződés, ahol az anyag áfabeli megítélése eltér az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás áfa minősítésétől?
Tisztelt Szakértő! Társaság ajándékozási szerződés szerint telkeket ajándékozott alapítványnak. Kell-e számlát kiállítani, és ha igen, azon nyilvántartási, illetve piaci értéket kell feltüntetni? Van-e áfafizetési kötelezettség, ha korábban nem élt a társaság adólevonási joggal?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk épiíési ingatlant vásárolt. Szerződés szerint előleget és foglalót is fizet, azonban csak az előleg összegéről állitottak ki előlegszámlát. Véleményem szerint a foglalóról is szükséges áfát is tartalmazó számlát kiállitani, mely pénzügyi teljesítéskor ugyancsak levonható áfaként működik. Megteheti-e az eladó, hogy nem állít ki számlát a foglaló összegéről? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Cégünk használt autók forgalmazásával foglalkozik. Az értékesítésre a különbözeti áfa elszámolást választottuk. Vevőnk előleget fizetett az egyik használt autóra. Kérdésünk, hogy szükséges-e számlát kiállítani az előlegről, vagy csak a végső értékesítésről? Ha kell előlegszámla, azon milyen áfaértéket kell szerepeltetni?
Egy kft. 2007. 07. 27-én vásárolt egy irodaházat a hozzá tartozó telekkel együtt. A telekár 8 millió 870 ezer forint, ami a jelenlegi könyv szerinti érték is. Értékesíteni szeretné az ingatlant, de külön-külön, mert a vevőnek a telekre nincs szüksége. A telek értékesítése 1-2 millió forintért lehetséges csak, mert nem lehet eladni, telki szolgalom is van rajta. Szakértő szerint is csupán 3 millió forint körüli a jelenlegi értéke. Van-e arra lehetőség hogy a kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonos, megvásárolja ezt a telket ilyen áron? Hogyan történik a számlázása, a társaságiadó-fizetésre milyen hatása van az ügyletnek? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetre kérem szíves állásfoglalását: Adott négy EU-s (1 német,1 dán, és 2 magyar /A és B/) cég. "A" és "B" cég Magyarország két távoli pontján található. A folyamat: 1. A német cég megrendeli a kész terméket "A" cégtől. 2. Az "A" megrendeli a termék alkatrészeit a dán cégtől. 3. A dánok legyártják azt, majd bizonyos befejező műveletek elvégzése céljából – festési munka (bérmunka) – mellett leszállítják "B"-nek. 4. "B" a leszállított alkatrészeket lefesti, majd készre jelenti a dán cégnek. Ez alapján a dán cég kiállít egy szállítólevelet Dániából "A" telephelyére, amit megküldenek "B"-nek, valamint jelzik "A"-nak az alkatrészek elkészültét. 5. "B" a dán szállítólevelet mellékeli az alkatrészekhez. 6. "A" elszállítja az alkatrészeket "B"-től a saját telephelyére a saját autójával, a dán fuvarlevéllel. Esetenként "B" cég közvetlenül feladja dán cég részére az elkészült alkatrészeket. 7. "A" az alkatrészekből összeszereli a terméket, majd kiszállítja a német céghez. Az alkatrészek Magyarországra érkezése és a kész termék Németországba szállítása között átlagosan 30 nap telik el. Kivéve 1-2 darabot, amelyek a szállítási sérülés miatti többletrendelés okán maradnak itt a következő rendelésig (ez az időtartam ritkán ugyan, de a 60-90 napot is elérheti). Kérdésem a következő: "B" cég állíthat ki áfa felszámítása nélkül számlát a dán cég részére festési szolgáltatásról, függetlenül attól, hogy az alkatrészeket nem közvetlenül szállítják ki? Köszönöm.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték