Van egy bt., amelynek a tulajdonában van egy használt személygépkocsi, amit magánszemélytől (használtan) vásárolt több mint két éve, így akkor áfát természetesen nem igényelt vissza. Most 2015-ben a bt. eladja a személygépkocsit. Kérdés, hogy milyen számlát kell kiállítania: áfásat, áfamenteset, vagy 0 százalékos áfásat? Sürgős lenne, mert az adásvétel várhatóan holnap megtörténik. Köszönöm mielőbbi válaszukat.
Kedves Szakértő! Katás ügyfelem utasításom ellenére nem tüntette fel a kimenő számláin a "kisadózó" kifejezést. Az első példányokra ügyfele utólag ráíratta, mit tegyünk a másodpéldányokkal és a tőpéldányokkal? Hiányosnak minősül-e az a számla, amelyen a nettó érték és az áfa értéke nincs kitöltve, csak a bruttó érték? Ügyfelem áfamentes. Ezt hogyan javítsa? Köszönettel: Boldog Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Mi történik abban az esetben, ha a két fél az előre utalást, mint fizetési módot választja? Ebben az esetben a számlát kiállítja a vevőnek például 02. 01-én, a teljesítés 02. 15., a fizetési határidő 02.14., mivel a gyártó csak akkor adja oda a terméket, ha kifizették. Ez a számlázási módszer helyes vagy nem? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó reklámügynöki tevékenységet végez a közösség más országaiba és harmadik országba is adóalanyok részére. Jól értelmezzük-e, hogy ez a tevékenység az áfatörvény 46. paragrafusa alapján belföldön adómentes. Mit kell feltüntetni a számlán az adómentesség indokaként? Jól gondoljuk-e, hogy az áfa területi hatályán kívüli kifejezés megfelelő? Gyors válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely telephellyel nem rendelkezik, a tulajdonos lakása a székhely. A tevékenységek között szerepel a 4752, 4778 TEÁOR, valamint a könyvelés. A 4778 TEÁOR alatt munkavédelmi kesztyűt vásárol nagykereskedelmi cégtől, és azt értékesíti adóalanynak a termék megérkezése napján, így készlettel nem rendelkezik, pénztárgéppel sem. Az értékesítésről minden esetben számlát állít ki, valamint a könyvelésről is. Ebben az esetben számlajelentési kötelezettsége fenn áll, és minden kibocsátott számláról szolgáltat adatot, vagy csak az értékesítésről, pénztárgép használatára lenne kötelezett? Eddig a kibocsátott számlákról nem szolgáltatott adatot. Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném abban kérni, hogy egy bt. mobilszámláján rendszeresen van mobil parkolási díj, de a cég üzletvezetőjének nincs cégautója. A havi telefonszámla forgalmát 30 százalék plusz áfa továbbszámlázásával az üzletvezető befizeti a pénztárba. Ha a parkolási díjat is továbbszámlázom az üzletvezetőnek, akkor azt hogyan teszem helyesen? Áfa felszámításával vagy anélkül? Az átszámlázott parkolási díj értékét a közvetített szolgáltatás árbevételeként számoljam el? Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Új gépjárművek kereskedelmével és szerviz tevékenységgel foglalkozó magyar cég garancia-hosszabbítást értékesít ügyfelei (külföldi/belföldi cég, illetve magánszemély) részére. A garanciális javításokat a márkakereskedő az Európai Unió területén működő gyártó felé elszámolja. Ennek a szolgáltatásnak milyen áfavonzata van, a számlát hogyan kell erről kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ingatlan adásvétellel foglalkozó vállalkozás, aki nem tette áfakötelessé az értékesítést, végrehajtási eljárásban vásárolt egy beépítetlen belterületi ingatlant. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben ugyanebben az állapotában értékesítené a cég az ingatlant, akkor az áfatörvény 86. § k) pontja szerint áfamentesen állíthat-e ki számlát?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság megváltoztatta a székhelyét. A cégbírósági végzés szerint a bejegyzés dátuma: 2015. 01. 30., hatályos: 2015. 01. 16-ától. A régi székhely fiókteleppé, telephellyé, illetve a központi ügyintézés helyszínévé lett átminősítve cégbírósági bejegyzéssel. A társaság a kimenő számláin 2015. január 30-át követően is a régi székhely, jelenlegi telephely címét tüntette fel a számla kibocsátója helyén. Kérdésem az lenne, hogy módosítani kell-e az eddig kibocsátott számlákat, vagy elégséges-e egy kísérő levél (tájékoztatva az új székhelyről). Egyáltalán lehetséges-e a továbbiakban, hogy a számlán nem a székhely, hanem a telephely, fióktelep címe szerepeljen? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdezni szeretném, hogy amennyiben magánszemély ad bérbe ingatlant cégnek, és erről számlát állít ki, akkor azon fel kell tüntetni a 16 százalékos szja-t és az szja-val csökkentett érték lesz a fizetendő érték a számlán, vagy nem kell, és a cég fizeti meg a számlán szereplő összeg után az szja-t? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy most induló vállalkozás (kft.) programozást végez forráskód megadásával Ausztriában, illetve az Egyesült Arab Emirátusokban lévő reklámügynökségek részére. Terveik szerint az ügynökségekkel úgy kötné meg a szerződést, hogy a díjának 20 százalékát munkadíjként, a 80 százalékát pedig szerzői jogdíjként számlázná. Helyesen járunk el abban az esetben, ha a szerzői jogdíjat érvényesítjük a társasági adó számításánál adóalap-csökkentő tételként figyelembe véve az egyéb korlátozást, hogy a csökkentő tétel a jogdíjbevétel felét, illetve az adózás előtti eredmény 50 százalékát nem haladhatja meg? Az áfatörvény szerint helyes-e, ha az EU-ba számlázáskor a számlán a „fordított adózás” jelenik meg szövegként, illetve feltünteti az ügynökség a közösségi adószámát is a sajátján kívül. A bevételt szolgáltatásként vagy termékértékesítésként szerepeltessük az összesítő jelentésen? Az EU-n kívüli bevételek esetén helyes-e, ha az „Áfatörvény területi hatályán kívüli" szöveget írja a számlára? Esetleg a végzett tevékenységhez kapcsolódó, vagy a kiállított számlákra vonatkozó egyéb áfaelőírásra is figyelni kell? Válaszát előre is köszönöm: Simonné Mészáros Ibolya
Tisztelt Szakértő! Tanácstalanul állunk az alábbi közösségi ügylet előtt, ezért a véleményüket szeretnénk kérni. Társaságunk édesipari gyártó cég, amely 2014-ben úgy szerzett be kristálycukrot alapanyagként, hogy a termék Horvátországból, egy horvát cég telephelyéről (HR adószámú) közvetlenül érkezett cégünk telephelyére, Budapestre. A számlát egy szlovák székhellyel rendelkező cég állította ki cégünk felé úgy, hogy a számlán a magyar (HU) adószámát szerepeltette, és felszámította a 27 százalék áfát. A szlovák céggel történt egyeztetések során kiderült, hogy a fuvart ők szervezték, továbbá Magyarországon nem rendelkeznek az áfatörvény. szerinti állandó telephellyel, csak áfaregisztrációjuk (adószámunk) van, és a magyar adószámuk alatt bevallják, és befizetik az ügyletek után őket terhelő 27 százalékos áfát. Kérdéseink a fenti ügylettel kapcsolatban: 1. Társaságunk, mint magyarországi végső beszerző köteles-e az áfatörvény 91. § szerinti háromszögügylet-szabályokat alkalmazni olyan esetben, amikor a közbenső beszerző nem rendelkezik Magyarországon állandó telephellyel, csak áfa regisztrációval? 2. Helyesen állította-e ki a szlovák közbenső cég a számláit, amelyeken a magyar adószámát használta, és felszámította az áfát? 3. Van-e társaságunknak áfalevonási jogosultsága a szlovák cég számlái alapján? 4. Amennyiben helytelenül állította ki a szlovák cég a számlákat, akkor hogyan, mely adószáma alatt lenne helyes a számla?
Tisztelt Szakértők! A Mecsek erdeiben kora tavasszal nyílik a medvehagyma, mely gyógynövénynek minősül. Ha ezt a növényt – engedély birtokában – saját kezűleg leszedjük, és saját élelmiszer kisboltunkban árusítjuk, akkor milyen bizonylatok és szabályok kísérik a beszerzéstől az értékesítésig ezen tevékenységet? Ha jól gondolom, a beszerzéshez csak az engedély kiváltásának díjáról szóló irat fog kapcsolódni. Milyen beszerzési költséget alátámasztó bizonylat lehet még? A növény értékesítését pedig – a többi áruhoz hasonlóan – szimplán nyugta/számla kíséri? Ha a fenti kérdésben bármilyen egyéb ötlettel vagy tanáccsal tudnak szolgálni, az nagy segítségemre lenne. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Emese
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre várnám mielőbbi szíves válaszát: Egy francia partnerünknek értékesítünk termékeket. Eddig a termékeket Magyarországról Franciaországba szállítottuk (leszállított áron, EU-s értékesítésre került a termékünk). A partnerünk azonban a költségei csökkentése érdekében azt kérte, hogy ezentúl a termékeket, az ő szlovákiai raktárába kell szállítani. A szállítást ő fogja végezni. A termékeket pedig heti rendszerességgel fogja onnan elszállítani Franciaországba (több mástól is hasonló módon beszerzett termékkel együtt, kvázi „gyűjtőfuvarként”). A számlát nekünk csak akkor kell kiállítani a francia cégnek (a francia partner elképzelése szerint, francia adószámra, a mi magyar adószámunkról), amikor a termékeket elszállítják a francia partner szlovákiai raktárából. Az lenne a kérdés, hogy ennek az esetnek mi az adóügyi vonzata, be kell-e nekünk jelentkezni Szlovákiában, vagy közösségen belül adómentesen számlázhatunk a vevői készlet fenntartásaként magyar adószámunkkal a francia cégnek annak ellenére, hogy a fuvar Magyarországról Szlovákiába, majd Szlovákiából Franciaországba ment?
Vállalkozásunk taxióra-gyártással és -értékesítéssel foglalkozik. 2015. január 1-jétől a környezetvédelmi termékdij fizetés alá tartozik-e? Ha igen, akkor az értékesitési számlán hogyan tüntetem ezt fel? Sürgős válaszukat megköszönve. Sári Józsefné
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték