139 találat a(z) számvitel cimkére
Könyvelők, figyelem! Itt a fogódzó a cash flow kimutatás összeállításához
Cikk
A számviteli törvény minden gazdálkodó számára előírja, hogy az üzleti év könyveinek zárását követően a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről egy könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót adjon a gazdasági szereplők tájékoztatása céljából – írja hírlevelében a BDO.
Forintgyengülés: figyelem, jelentősen módosulhat a társaságiadó-alap!
Cikk
A tavalyi év utolsó napjaiban bekövetkezett jelentős forintgyengülés miatt felértékelődnek a társasági adótörvény nem realizált árfolyam-különbözetre vonatkozó előírásai. Cikkünkben összefoglaltuk, mit kell tudniuk a cégeknek a 2014. évi társaságiadó-kötelezettség megállapításánál alkalmazható előírásokról.
Áttérés katára
Kérdés
Egy bt. 2015. 01. 01-től katás szeretne lenni, és a beszámolójában a következő adatok szerepelnek: Tárgyi eszköz (nem apportból) 463 ezer forint, pénzeszközök 1 millió 830 ezer forint, jegyzett tőke 20 ezer forint, eredménytartalék: 3 millió 868 ezer forint, mérleg szerinti eredmény 400 ezer forint. Jól értelmezem-e, hogy a (3868+400)-463=3805*0,16=609 ezer forint személyi jövedelemadót kell fizetni 3 egyenlő részletben a cégnek? Ezen adó megfizetése után a pénzeszközök között nyilvántartott 1 millió 830 ezer forintot a cégből ki lehet venni adózottan? Hogyan kell könyvelni és kimutatni a 2014. évi záró beszámolóban osztalék utáni adót kiváltó adót és a pénzeszközöket? Milyen számviteli és adózási teendője van még a bt.-nek az áttéréskor?
Vásárlási utalvány
Kérdés
Az utalvány értékesítésének számviteli elszámolására milyen szabályok vonatkoznak?
Saját építésű lakás átminősítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk új társasházi lakásokat épít és értékesíti azokat. Egy lakást szeretne irodaként megtartani. Milyen számviteli és adózási feltételekkel tehető ez meg? Köszönjük szépen a válaszukat.
Lízing, eredménytartalék: és még mi módosul a számviteli törvényben?
Cikk
Pénzügyi lízing, utólag adott engedmény, eredménytartalék: csak néhány azok közül a fogalmak közül, amelyet a 2015-re szóló adócsomag módosít, pontosít a számviteli törvényben.
Evás bt. végelszámolási záró,nyitó mérleg
Kérdés
Egy eva hatálya alá tartozó bt. 2014.október 1-jével elhatározta végelszámolását. A 72/2006./IV.3./ Korm.rend. 3. §-a értelmében a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal tevékenységet záró beszámolót kell késziteni és közzétenni.Tekintettel arra,hogy az evás bt. bevételi nyilvántartást vezetett, és nem tartozott a számviteli tv. hatálya alá, jól gondolom-e, hogy rá a tevékenységet záró beszámoló elkészítési kötelezettsége nem vonatkozik? Mivel azonban október 1-jével a végelszámolás miatt eva-alanyisága megszünik, és visszakerül az Szvt.hatálya alá, a Szvt. 2./A. § /4/ bekezdése értelmében október 1-jével nyitó mérleget kell készítenie, és azt könyvvizsgálóval ellenőriztetnie. Kérdésem, hogy ezt a nyitó mérleget letétbe kell-e helyeztetnie és közzé kell-e tennie, és ha igen, ezt milyen határidővel kell megtennie, mert erre vonatkozóan a számviteli törvényben nem találtam előirást. Üdvözlettel várom szives válaszukat.
Számviteli bizonylatok online kereskedelemben
Kérdés
Kérem szíves tájékoztatásukat: online kereskedelem esetén, milyen bizonylatokat kell elkérni a cégtől könyvelésre a bankkivonaton, a be- és kimenő számlákon kívül, milyen számviteli előírásról kell tájékoztatni, ami kizárólag az online értékesítéssel függ össze?
Támogatás alapítványnál
Kérdés
Ez volt egy kérdés 2013-ban (nem én tettem fel, de nekem is aktuális), kérem, hogy működésre kapott támogatásra vonatkozóan a 2014. éves szabályok szerint szíveskedjenek megválaszolni. A szervezet pályázatot nyert, mely kétéves, 2012.03.01-2014.02.28. időszakban. Előleg érkezett 2012. évben, félidőben 2013-ban lesz az első elszámolás. Három mérlegképes könyvelő vitatkozása okán kérdésem, hogy a 2012. év végi zárásnál a pályázathoz tartozó költségeket hogyan kell könyvelni? A három könyvelő három véleménye 1. időbeli elhatárolás, mind az előleg, mind a költség esetében. 2. a költségeket át kell vezetni a 2. számlaosztályba. 3. előleg az előlegen marad, a költség pedig elszámolásra kerül tárgyévben. Fentiek alapján úgy látom, ma sem egyértelmű ezen terület könyvelése, szívesen vennék erről egy részletes, hosszabb cikket is. Tovább bonyolította vitánkat az is, hogy valaki véleménye szerint nem mindegy, hogy úgynevezett nonprofit vagy vállalkozási elszámolásról beszélünk (mindegyik kettős könyvvitelű). Válaszukat nagyon várom és előre köszönöm.
Ingyenes szolgáltatás
Kérdés
Orvostechnikai eszközöket gyártó vállalkozás ötéves együttműködési megállapodást köt orvosi intézménnyel (kórház), melyben vállalja, hogy a szemészeti inplantátumok beültetése érdekében egy referencia műtőt hoz létre, vagyis a gyártó cég saját költségére felújítja és a szükséges berendezésekkel ellátja azt. A beruházást idegen ingatlanon végzett beruházásként aktíválja, 5 év alatt számvitelileg leírja, utána a kórháznak térítésmentesen átadja. A kórház az együttműködés ideje alatt (5 év) minden héten egy napra a műtőt ingyenes használatra átengedi a gyártó cégnek, a műtő működtetésével kapcsolatos költségeket a kórház viseli. Kérdés, hogy a leírt együttműködési megállapodás alapján az egymásnak nyújtott ingyenes szolgáltatásokat hogyan kell elszámolni (sztv., tao), keletkezik-e áfa és egyéb adófizetési fizetési kötelezettség?
Beolvadás adózása és számvitele
Kérdés
Számviteli szolgáltatóként az alábbi szakmai kérdésünk van. Adott két társaság „B” Kft. és C” Kft. A tulajdonosi szerkezetek, és a tőke összetételek az alábbiak „ B ” Kft. JT összege: 3 000 eFt 48 % magánszemélyek + 52 % „C” Kft. ST összege: 170 000 eFt „ C ” Kft. JT összege: 17 000 eFt 100 % magánszemélyek ST összege: 137 000 eFt A „C” Kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a „B” Kft.-be. A beolvadás folyamata könyv szerinti értéken történne. A „C” Kft. a „B” Kft. üzletrészét jelentős árfolyam különbözettel vásárolta, több részletben több évvel ezelőtt! A nyilvántartott befektetés értéke: 21 000 eFt A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható, nem jelentős.(követelés/kötelezettség). A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak továbbra is. A két társaság tulajdonosi köre (magánszemélyek) azonos. A beolvadás tervezett időpontja 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-val van. Mely tételeket, és mikor kell elszámolni rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként. Amennyiben lehetséges, a kontírozási tételeket is kérnénk jelölni. A megjelölt tételek miként érintik a tao-alapot, van-e korrekciós kötelezettség? Mivel nem szokványos gazdasági eseményekről van szó, ezért kérünk segítséget, melyet előre is köszönünk.
PayPal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni PayPal elszámolással kapcsolatban. Az ügyfelem PayPal-on keresztül fizet tárhelyszolgáltatást, illetve Ms Office bérleti díjat. Mivel nem belföldi a partner, ezért nem kapok számlát. Összesen egy visszaigazoló lapot kapok a vásárlásról. A visszaigazolón nem látom sem a vállalkozás, sem a partner nevét, adószámát (hogy közösségen belüli vagy sem). A visszaigazolásokat angolul kapom. Hogyan számolhatom el ezeket a költségeket? Válaszát előre is köszönöm.
Számítógépes program könyvelése
Kérdés
A különböző tevékenységgel működő cégek a megvásárolt programjaikat a későbbiek során úgymond "frissitik". Van, aki teszor 582929, és bérleti dij megnevezéssel, van, aki szj 72.21.12 számmal kapja a számlát. Számvitelileg mi a helyes könyvelése, bérleti dij az ötösben, vagyoni értékű jog, ha havi dij, akkor egy összegben leirható, ha több havi és 100 000 forint fölötti, akkor csak amortizálható vagy karbantartásként is értelmezhető és könyvelhető? Kérem szíves válaszukat.
Kiválás üzletrész-átruházással
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy kft. csak magánszemély tulajdonosai a három működő telephelyükből az egyiket ügyfélkörrel, dolgozókkal, eszközökkel, szerződésekkel együtt átadnák további működtetésre egy újonnan alakuló egyéni vállalkozásnak, amely kizárólag ezen a telephelyen folytatott üzletszerű tevékenység végzése céljából jönne létre. A fennmaradó két telephelyet tovább kívánják üzemeltetni a kft. meglévő tulajdonosai. Kérdésem, milyen számviteli és könyvelési teendők merülnek fel a kft.-nél ebben az esetben, és milyen cégjogi, számviteli, adójogi szabályok érvényesek a felvázolt helyzetre? Válaszukat várva Tisztelettel B.Gy.
Üzleti ajándék elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem szakmai álláspontját: Ügyfelem üzleti partnereitől bizonyos, előre meghirdetett feltételek teljesülése esetén (termék-megrendelése elért egy bizonyos értéket, vagy mennyiséget) vásárlásra jogosító utalványokat kap. Ezek az utalványok általában az utalvány beváltására szerződött partnerek üzleteiben válthatók be (tehát nem az üzleti partnerünknél), és nem konkrét termékre, hanem vásárlási értékre vonatkoznak. Üzleti partnerünktől rendelkezünk egy nyilatkozattal, mely szerint az utalványátadást terhelő – egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó – adókötelezettségnek kifizetőként eleget tett. Ezeket az utalványokat ügyfelem szeretné az alkalmazottai jutalmazására felhasználni. Kérdésem erre vonatkozóan a következő: ügyfelemet terheli-e adókötelezettség erre vonatkozóan, vagy mivel az utalványok után keletkezett adófizetési kötelezettséget az üzleti partner már rendezte, ezért ügyfelemnél már újra nem keletkezik ilyen kötelezettség, vagy pedig ő is belép az alkalmazottakkal szemben kifizetőként, és újra meg kell fizetni az adóterheket? Kérdésem másik része a helyes számviteli elszámolásra vonatkozik: ezeket az utalványokat az átvételkor egyéb követelésként vesszük nyilvántartásba a kifizetőtől kapott dokumentáció alapján, az utalványok kiadásakor pedig egyéb személyi jellegű kifizetésként könyveljük le, az esetleges adó- és egészségügyi hozzájárulási kötelezettséggel együtt? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
