adozona.hu
Mikor kötelezhető túlórára a dolgozó? Korlátok, bérpótlékok
//adozona.hu/munkajog/Mikor_kotelezheto_tulorara_a_dolgozo_Korlat_ZT0BBW
Mikor kötelezhető túlórára a dolgozó? Korlátok, bérpótlékok
Tetszik
A munkáltató a munkaerőhiányt alapvetően a meglévő állomány túlórára kötelezésével tudja kezelni. Ennek azonban számos korlátja van, ráadásul az elrendelésre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása sokba kerülhet. Mikor kötelezhető túlórára a dolgozó? Az elrendelés során milyen körülményeket kell vizsgálni? Milyen összegű bérpótlékkal kell számolni? Írásunkból megtudhatja.
A túlmunka korlátai
A túlmunka elrendelését a munkáltató nem köteles indokolni. Írásban rögzíteni annak csak a kezdetét és végét kell, feltéve, ha ezt a munkavállaló kéri. De nem ez a gyakori a mindennapokban, hanem az az eset, amikor a munkavállaló erre irányuló kifejezett utasítás hiányában túlórázik, azaz teszi a dolgát, és magától is tudja, hogy tovább kell bent maradnia. A munkáltató pedig éppen az elrendelés hiánya miatt nem kívánja díjazni. Ez helytelen elgondolás, ugyanis a bírói gyakorlat alapján (BH1993. 588.) nem az utasítás, illetve az elrendelés hiányának van jelentősége, hanem amennyiben a munkáltató részéről az elrendelésre jogosult a rendkívüli munkavégzést tudomásul veszi és a munkavállaló így végez többletmunkát, amely a munkáltató érdekében szükséges és indokolt, a rendkívüli munkaidőben végzett munka rendkívüli munkának minősül.
Természetesen minden egyes esetet vizsgálni kell, hiszen nem mindegy, hogy azért marad tovább a munkahelyén a munkavállaló, mert lassan haladt, kávézott, beszélgetett, nem akar hazamenni, vagy valóban a munkavégzés indokolta.
Azt kifejezetten nem tartalmazza a törvény, hogy a munkáltató mikor rendelhet el rendkívüli munkavégzést, azonban a jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés, méltányos mérlegelés alapelveihez ő is kötve van. Egy tisztességes, a túlmunkát díjazni kívánó munkáltató vissza sem tud élni ezen jogával, hiszen a rendkívüli munkavégzés elrendelése számára többletköltséget okoz, tehát nem érdeke, hogy indokolatlan esetben így tegyen.
Így könnyen előfordulhat, hogy csak adott napon utasítja a dolgozót a munkaadója, hogy tovább kell dolgoznia. A munkavállaló ekkor sem tagadhatja meg a teljesítést.
Kivételt képez az az eset, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelése aránytalan sérelmet okozna. Így például, ha a munkavállaló aznap nem tudna elmenni a gyermekéért az óvodába, vagy másnap lenne az esküvője. E körben szintén a munkajogi alapelveket tudjuk segítségül felhívni (nem mindegy, hogy a saját esküvőm lesz vagy a jóbarátomé).
Korlátlanul nem lehet túlmunkára igénybe venni a munkavállalót: a törvény meghatároz egy éves maximumot, ez 250 óra. Ezt meghaladóan az önként vállalt túlmunka keretein belül a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre arányosan kell alkalmazni ezt a szabályt.
Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
A munkáltató a rendkívüli munkaidő elrendelése folyamán vizsgálni köteles a munkavállaló körülményeit annak érdekében, hogy a rendkívüli munkavégzés ne okozzon aránytalan sérelmet. Így tilos a rendkívüli munkaidő elrendelése:
» a munkavállaló várandósságának megállapításától a gyermeke 3 éves koráig,
» a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén a gyermekének 3 éves koráig,
» a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor,
» fiatal munkavállaló számára,
» csak hozzájárulásával rendelhető el a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig rendkívüli munkaidő.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mikor kötelezhető túlórára a dolgozó munkaszüneti napon, valamint, hogy milyen bérpótlékot kell fizetnie és milyen nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)