A Mol Nyrt. igazgatósága részvényenként 625 forint, az előző évi 567 forintnál 10 százalékkal több osztalék kifizetését javasolja a társaság közgyűlésének – jelentette be a Mol a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján a hétfői igazgatósági ülést követően.
Az MNB 2017. március 1. napjával elrendelte a TWDINVEST részvények tőzsdei terméklistáról történő törlését, miután a TWD Investments Nyrt.-nél a nyilvános értékpapír-kibocsátói minőséggel összeegyeztethetetlen jogsértéseket tárt fel.
35 százalékos importvámra figyelmeztette a német autógyártókat a rövidesen hivatalba lépő megválasztott amerikai elnök a brit The Times-nak és a német Bildnek adott interjúiban.
Az MNB mától átmenetileg felfüggesztette a VISONKA-részvények kereskedését, mivel a kibocsátó megsértette a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásokat. A moratórium a jegybank által előírt rendkívüli tájékoztatás VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. általi közzétételéig marad érvényben.
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta az NVT Cooperation Zrt.-nek, hogy a korábban zárt körben forgalomba hozott részvényeit nyilvánosan értékesítse, továbbá, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a társasággal szemben.
Az MNB mától visszaállította a Norbi Update Lowcarb és a TR Investment részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátók eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Induló innovatív vállalkozások és a városfejlesztési beruházások ösztönzésére szolgáló pénzügyi szabályozást fogadott el az Európai Bizottság (EB) hétfőn.
Az MNB mától visszaállította az OTT-ONE részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó eleget tett a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az MNB június 30-ától visszaállította az EHEP-részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó eleget tett a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kifizetőnek minősül-e, és le kell-e vonnia adót, egészségügyi hozzájárulást a kft.-nek? A kft. egy tőle független magánszemélynek (a magánszemély a kft.-nek nem alkalmazottja, nem tulajdonosa, közöttük semmilyen jogviszony nincs) hitelszerződés alapján hitelt nyújtott. A kft. és a magánszemély között egy vételi opciós megállapodás is létrejött, amelynek értelmében a magánszemély vételi jogot biztosít a kft. részére egy, a magánszemély tulajdonában lévő üzletrészre (mely üzletrész a kft. kapcsolt vállalkozásának üzletrésze). Későbbiekben a kft. szerződésszerűen gyakorolja vételi jogát, a szerződés értelmében a felek üzletrész-adásvételi szerződést kötnek a vételi opciós megállapodás feltételei szerint. A magánszemély által felvett hitel tőkeösszege a vételi opciós megállapodás szerint a vételár megfizetésébe beszámításra került. A fentiek szerint a magánszemély a hitel összegét visszafizette a kft.-nek, a kft. megszerezte a magánszemélytől a tulajdoni hányadot képviselő üzletrészt. Köszönettel.
A 2015 évi adóbevallás mely sorait érintik a CIB Bank igazolásán feltüntetett tételek: A külföldi bruttó osztalék bevétel összege: 71 252 Ft A magyar osztalékadó (16%): 11 399 Ft Külföldön levont adó: 21 379 Ft A magyar osztalékadóba beszámítható külföldön megfizetett adó: 10 689 Ft Megállapított levont osztalékadó (szja): 716 Ft Nettó kifizetés: 49 155 Ft Köszönettel
Új típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) alapítható a munkáltató gazdasági teljesítményének javítása céljából közvetlen munkavállalói érdekeltség megteremtésével. Az új típusú MRP korszerűbb és rugalmasabb konstrukciót, valamint kedvezőbb adózási feltételeket biztosít a munkavállalók ösztönzésére a jelenleg ismert javadalmazási eszközöknél, így például a munkavállalói értékpapír-juttatási programnál, a dolgozói részvénynél vagy más prémium-, és bónusz-rendszernél. Az ilyen MRP szervezet alapításából immáron a hitelintézetek és a biztosítók sincsenek kizárva, de egyéb társaságok részére is nyitva áll ez a lehetőség.
Tisztelt Adózóna! Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy egy magánszemély kapott 2010-ben néhány részvényt, melyeket 2015 decemberében tudott eladni. Előtte nem tehette. Ezek a részvények úgynevezett restricted stock unitok, melyek 2015 decemberében váltak elérhetővé. Az adományozó a magánszemély munkahelyének, a leányvállalatnak a külföldi, amerikai anyavállalata. Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan adózik a megszerzéskor, azaz ténylegesen 2015 decemberében? Hány százalékos ehót kell utána fizetni, ha kell, és kell-e szja-t is fizetni a megszerzésekor? Valamint az értékesítéskor (szintén 2015. december) milyen adófizetési kötelezettség merül fel (szja, eho), és az eho hány százalékos mértékű? Az értékesítéskor a jövedelem után (szerzési érték mínusz eladási), vagy, ha a szerzéskor nem kellett, a teljes eladási érték után kell-e fizetni az adókat? Mivel USD-ben került értékesítésre, az alkalmazott árfolyam a jóváírást megelőző hónap 15-ei, az MNB árfolyamán átszámított érték lesz? A 1553-as adóbevallás mely soraiban kell ezeket feltüntetni? Segítségüket ezúton nagyon köszönöm! Várva válaszukat, tisztelettel.
A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. több esetben nem tett maradéktalanul eleget a jogszabályokban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének. Az MNB ezért ma közzétett határozatában összesen 10 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a társasággal szemben, s figyelmeztette – a tőkepiac biztonságos és átlátható működését garantáló – tájékoztatási kötelezettségei jövőbeni betartására.
Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm, egy amerikai cég 2010-ben 1000 dollárnyi részvényt ajándékozott minden dolgozójának azzal a feltétellel, hogy akkor kerül ténylegesen a dolgozó birtokába a részvény, ha 2015. december 1-jén még az adott cég aktív dolgozója. A munkáltatóm – tehát akitől a részvényt ajándékba kaptam – tájékoztatása szerint – mivel 2015. december 1-jén kerül ténylegesen a birtokomba a 2010-ben ajándékba kapott részvény –, a jelenlegi értéke után fizetnem kell ehót és szja-t, függetlenül attól, hogy a részvényt még nem értékesítettem. Munkáltatóm tájékoztatása szerint ezen adókötelezettségek befizetésére 2016. január 12-e a határidő. Próbáltam minderről az interneten tájékozódni: azt olvastam, hogy jelen esetben két év után adómentesnek minősül az ajándékba kapott részvény. Kérem, legyen szíves segíteni, hogy pillanatnyilag van-e bármilyen adófizetési kötelezettségem? Ha jelenleg nincsen, akkor milyen esetben (például a részvény továbbértékesítésekor) keletkezne? Köszönettel: Ivett
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték