Az MNB mától visszaállította a Norbi Update Lowcarb és a TR Investment részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátók eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Induló innovatív vállalkozások és a városfejlesztési beruházások ösztönzésére szolgáló pénzügyi szabályozást fogadott el az Európai Bizottság (EB) hétfőn.
Az MNB mától visszaállította az OTT-ONE részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó eleget tett a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az MNB június 30-ától visszaállította az EHEP-részvények tőzsdei kereskedését, mivel a kibocsátó eleget tett a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esetben kifizetőnek minősül-e, és le kell-e vonnia adót, egészségügyi hozzájárulást a kft.-nek? A kft. egy tőle független magánszemélynek (a magánszemély a kft.-nek nem alkalmazottja, nem tulajdonosa, közöttük semmilyen jogviszony nincs) hitelszerződés alapján hitelt nyújtott. A kft. és a magánszemély között egy vételi opciós megállapodás is létrejött, amelynek értelmében a magánszemély vételi jogot biztosít a kft. részére egy, a magánszemély tulajdonában lévő üzletrészre (mely üzletrész a kft. kapcsolt vállalkozásának üzletrésze). Későbbiekben a kft. szerződésszerűen gyakorolja vételi jogát, a szerződés értelmében a felek üzletrész-adásvételi szerződést kötnek a vételi opciós megállapodás feltételei szerint. A magánszemély által felvett hitel tőkeösszege a vételi opciós megállapodás szerint a vételár megfizetésébe beszámításra került. A fentiek szerint a magánszemély a hitel összegét visszafizette a kft.-nek, a kft. megszerezte a magánszemélytől a tulajdoni hányadot képviselő üzletrészt. Köszönettel.
A 2015 évi adóbevallás mely sorait érintik a CIB Bank igazolásán feltüntetett tételek: A külföldi bruttó osztalék bevétel összege: 71 252 Ft A magyar osztalékadó (16%): 11 399 Ft Külföldön levont adó: 21 379 Ft A magyar osztalékadóba beszámítható külföldön megfizetett adó: 10 689 Ft Megállapított levont osztalékadó (szja): 716 Ft Nettó kifizetés: 49 155 Ft Köszönettel
Új típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) alapítható a munkáltató gazdasági teljesítményének javítása céljából közvetlen munkavállalói érdekeltség megteremtésével. Az új típusú MRP korszerűbb és rugalmasabb konstrukciót, valamint kedvezőbb adózási feltételeket biztosít a munkavállalók ösztönzésére a jelenleg ismert javadalmazási eszközöknél, így például a munkavállalói értékpapír-juttatási programnál, a dolgozói részvénynél vagy más prémium-, és bónusz-rendszernél. Az ilyen MRP szervezet alapításából immáron a hitelintézetek és a biztosítók sincsenek kizárva, de egyéb társaságok részére is nyitva áll ez a lehetőség.
Tisztelt Adózóna! Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy egy magánszemély kapott 2010-ben néhány részvényt, melyeket 2015 decemberében tudott eladni. Előtte nem tehette. Ezek a részvények úgynevezett restricted stock unitok, melyek 2015 decemberében váltak elérhetővé. Az adományozó a magánszemély munkahelyének, a leányvállalatnak a külföldi, amerikai anyavállalata. Azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan adózik a megszerzéskor, azaz ténylegesen 2015 decemberében? Hány százalékos ehót kell utána fizetni, ha kell, és kell-e szja-t is fizetni a megszerzésekor? Valamint az értékesítéskor (szintén 2015. december) milyen adófizetési kötelezettség merül fel (szja, eho), és az eho hány százalékos mértékű? Az értékesítéskor a jövedelem után (szerzési érték mínusz eladási), vagy, ha a szerzéskor nem kellett, a teljes eladási érték után kell-e fizetni az adókat? Mivel USD-ben került értékesítésre, az alkalmazott árfolyam a jóváírást megelőző hónap 15-ei, az MNB árfolyamán átszámított érték lesz? A 1553-as adóbevallás mely soraiban kell ezeket feltüntetni? Segítségüket ezúton nagyon köszönöm! Várva válaszukat, tisztelettel.
A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. több esetben nem tett maradéktalanul eleget a jogszabályokban előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének. Az MNB ezért ma közzétett határozatában összesen 10 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a társasággal szemben, s figyelmeztette – a tőkepiac biztonságos és átlátható működését garantáló – tájékoztatási kötelezettségei jövőbeni betartására.
Tisztelt Szakértő! Munkáltatóm, egy amerikai cég 2010-ben 1000 dollárnyi részvényt ajándékozott minden dolgozójának azzal a feltétellel, hogy akkor kerül ténylegesen a dolgozó birtokába a részvény, ha 2015. december 1-jén még az adott cég aktív dolgozója. A munkáltatóm – tehát akitől a részvényt ajándékba kaptam – tájékoztatása szerint – mivel 2015. december 1-jén kerül ténylegesen a birtokomba a 2010-ben ajándékba kapott részvény –, a jelenlegi értéke után fizetnem kell ehót és szja-t, függetlenül attól, hogy a részvényt még nem értékesítettem. Munkáltatóm tájékoztatása szerint ezen adókötelezettségek befizetésére 2016. január 12-e a határidő. Próbáltam minderről az interneten tájékozódni: azt olvastam, hogy jelen esetben két év után adómentesnek minősül az ajándékba kapott részvény. Kérem, legyen szíves segíteni, hogy pillanatnyilag van-e bármilyen adófizetési kötelezettségem? Ha jelenleg nincsen, akkor milyen esetben (például a részvény továbbértékesítésekor) keletkezne? Köszönettel: Ivett
2000-ben a cégem vásárolt 10 millió forint értékben egy másik társaságtól részvényeket, amelyeket 2009-ben a társaság felém, mint magánszemély felé fennálló tartozása kiegyenlítéséül átadott. A részvényt kibocsátó cég 2015-ben tőzsdére ment és a tözsdei cég lett. A részvényeim értéke a tözsdei bejegyzés napján 15 milliió forintot értek. 2009 és 20015 között gyakorlatilag eladhatatlan volt ez a részvénycsomag. Kérdésem, milyen értéken kell, hogy egy értékpapír-forgalmazással foglalkozó cég a tözsdei bejegyzést követően nyilvánatartásba vegye a részvényeimet? Az általan megkapott 10 millió forintos értéken, vagy az első jegyzési napon megadott piaci nyilvános jegyzési áron, azaz 15 millió forint értéken.
A társaságok év végi jutalmazás során gyakran juttatnak munkavállalóiknak részvényopciót, illetve cégcsoportok esetén az anyavállalat is gyakran ad ilyen formában jutalmat a leányvállalat dolgozóinak.
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban tennék fel egy újabb kérdést. Amerikai társaság részvényére szóló, bármikor beváltható részvényopció megszerzése esetén milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is) merülnek fel, ha a megszerző magánszemély, és milyen adókötelezettségek (ideértve az illetéket is), ha a megszerző egy belföldi kft? Az opció ingyenesen kerül a magánszemély vagy a társaság tulajdonába. Már ebben az esetben is keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy csak amikor az opció beváltásra kerül (a részvényre)? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: 1993-ban állami vállalat önprivatizáció (decentralizált privatizáció) keretében kft.-vé átalakult. Az ott dolgozóknak lehetősége volt üzletrészt vásárolni. A kft. később zrt. lett, és az üzletrészek névre szóló 10000 forintos címletű törzsrészvények lettek. A zrt. 2003-ban kétfelé vált, külön az ingatlan és külön a gyártó bázis. Ennek alapján a törzsrészvények névértékét is ketté osztották. Az egyik egységben 2500 forint lett a névérték, a másikban 7500 forint. Később az ingatlant eladták és a vételárat a részvények száma alapján fizették ki a részvényeseknek. Adózáskor költségként az 1993-ban az üzletrészre kifizetett összeg lett levonva. Most lehetőség nyílt 7500 forint névértéken eladni a részvényeket. Kérdés: kell-e újra adót fizetni? Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi (EU-s) startup vállalkozásba szeretnék befektetni, mint részvényes. A kérdésem az, hogy kell-e adózni a részesedés után Magyarországon (ha igen, mi után, és mennyit)? Ha esetleg kapok osztalékot, azzal mi a helyzet? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték