A zrt.-nek (nem ingatlantársaság) két magánszemély tagja van. A külföldi tag el akarja adni a tulajdonrészét névértéken annak a külföldi társaságnak, ahol ő a 100 százalékos tulajdonos. Van-e társaságunknak teendője ezzel kapcsolatosan? Van-e társasági adó, személyi jövedelemadó és illeték-fizetési kötelezettség Magyarországon ? Kedvezményes vagyonátruházást milyen nyomtatványon kell a NAV-nak bejelenteni?
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy magyarországi gazdasági társaság külföldi részvénnyel rendelkezik (Deutsche Bank). A magyarországi gazdasági társaság ezen részvénye után osztalékot kapott, és adót is vontak le tőle. Ezen gazdasági műveletet hogyan kell a könyvelésben kimutatni? Kell-e valahol bevallani? Az adó mértéke: 26,38%. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2011-ben, ajándékozás útján szerzett 1000 darab részvényt, illetékkiszabás nem történt, egyenesági rokonság miatt. A részvényeket 2018-ban eladta. A kérdésem az, hogy szerzési értékként a magánszemély mit vehet figyelembe? Az szja-törvény ide vonatkozó pontja szerint "ajándékozás esetén az az igazolt szerzési érték, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna, ilyen igazolt érték hiányában nulla." Az ajándékozó 1000 forint névértéken vásárolta a részvényeket, erről okirat készült, ebben az esetben ez az érték (1000 darab x 1000 Ft = 1 000 000 Ft) számít a 2018. évi adókötelezettség megállapításakor szerzési értéknek, vagy az ajándékozási szerződés napján érvényes részvényeladási árfolyam? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Csaba
Az MNB 3 millió forint bírságot szabott ki az NVT Cooperation Zrt.-re az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalát érintő bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Emellett 26 millió forint bírsággal sújtotta a társaságban vezető tisztséget betöltő magánszemélyt is, aki a zárt körben kibocsátott részvényeit jogsértő módon ajánlotta nyilvános értékesítésre.
Részvényeként 68 forint osztalékot fizet az idén a Richter Gedeon Nyrt. a cég szerdán tartott éves közgyűlésének döntése alapján.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi magánszemély munkáltatója egy magyar illetőségű gazdasági társaság, amely egy amerikai anyavállalat tulajdonában van. Év végén a munkavállalók (de nem mindenki) az éves teljesítmény függvényében részt vehetnek az amerikai cég részvény-opciós programjában. A munkavállaló részvény-opciós megállapodást kötött a NASDAQ tőzsdén jegyzett amerikai anyavállalattal, de az opciót egy, az anyacég által megbízott amerikai bróker cégen keresztül tudja lehívni és eladni. A 200 darab részvényre vonatkozó opciót a megállapodástól számított 1 év elteltével hívhatja le 20 dollár/részvény áron, azaz ennyiért veheti meg darabonként a határidő elteltével. Az 1 év lejártakor az előre megállapított 20 dollár/részvény áron munkavállaló lehívta (megvette) a részvény-opciót, amelyet még aznap eladott 50 dollár/részvény áron a brókercégen keresztül. Ezáltal keletkezett 30 dollár * 200 darab = 6000 dollár jövedelme, amelyről a brókercég kiállította az igazolását. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 77/A § (1) bekezdése szerint az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték címen nem keletkezik adókötelezettség? 2.) Jól gondoljuk-e, hogy a fent levezetett, jóváírt különbözet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a 67/A § szerint vagy ha ennek nem felel meg, akkor az szja-törvény 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél uagyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalék fizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaság fő részvényese (vállalkozás) adott napon eladja a részvényeit egy másik társaságnak, ugyanakkor egy másik szerződésen belül ugyanazon a napon megállapodást köt az eladó fél ugyanazzal a zrt.-vel, hogy az osztalékfizetési kötelezettség egy részét elengedi. A kérdésem az lenne, hogy adott esetben a követelés elengedése az eladó félnél társaságiadó-alapot növelő tétel lesz-e kapcsolt vállalkozás tekintetében, mivel az eladás és a megállapodás egyidőben történt. Válaszát előre is köszönöm.
Részvényenként 25 forint osztalékot fizet a 2017-es eredménye után Magyar Telekom Nyrt. – döntött ma a társaság éves közgyűlése.
Részvényenként 79 forint osztalékot hagyott jóvá az ANY Biztonsági Nyomda április 5-én megtartott éves rendes közgyűlése a 2017-es eredményből – tette közzé a társaság csütörtökön, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.
Felfüggesztették a kereskedést az Opus Global Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a mai kereskedési nap végéig.
Szigorú keretek közé szorítanák a kriptodevizák kibocsátását; a világ 20 legnagyobb gazdasága március 19-én kezdődő kétnapos tanácskozásán megszülethetnek az első erre vonatkozó irányelvek – mondja Kardos Krisztina, a KPMG Legal szakértője. A közös nemzetközi fellépést nehezíti, hogy még a definíciók sem letisztultak.
A Mol Nyrt. igazgatósága részvényenként 127,50 forint teljes osztalék kifizetését javasolja a 2017-es üzleti év után.
Tovább szigoríthatják a külföldi befektetők tevékenységét szabályozó előírásokat Németországban a kínai tőke térnyerése miatt – jelezte egy hét végi interjúban a szövetségi gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Geely kínai autógyártó társaság tulajdonosa váratlanul megszerezte a Daimler német járműipari csoport csaknem 10 százalékát.
A következő ügyben kérnék állásfoglalást. Egy magánszemély 1987-ben állt munkaviszonyba egy mezőgazdasági termelőszövetkezetnél. A termelőszövetkezet 1992-ben átalakult szövetkezetté, mely során a munkáltatójától 20 ezer forint részjegyet és 700 ezer forint értékű üzletrészt kapott. 2002-ben a szövetkezet részvénytársasággá alakult, az üzletrésze és a részjegye helyett 7 millió forint névértékű részvényt kapott. Ezt 2017-ben 9 millió 800 ezer forintért értékesítette magánszemély részére. Mennyi szja-, illetve ehobevallási és -fizetési kötelezettsége keletkezik a fenti ügyletből? Válaszukat előre is köszönöm!
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték