186 találat a(z) részvény cimkére
MRP vagyoni hozzájárulás
Kérdés
Könyvelési tételekkel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy helyesek-e a következők? Az MRP alapszabályában a következő szerepel: A zrt. mint alapító 1.500.000 db 100 forint névértékű törzsrészvényt bocsát rendelkezésre. A vagyoni hozzájárulás értéke: A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke megegyezik a szolgáltatás átadása napjára megállapítható piaci értékkel. T33/K411 375.000.000,- Ft ( ha 1.500.000 db*250 Ft piaci értékkel számolva) -> Bírósági bejegyzésig nem történt meg a törzsrészvény átadása -> Előtársasági időszakban könyvelve. (Az MRP szervezet az alapszabályának közokiratba foglalásától, vagy ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől (2018.10.29) kezdődően az MRP szervezet előtársaság működik. Bejegyzés időpontja 2019.02.06.) 2019-es évben könyvelhető: T17/K33 375.000.000,- Ft. Az alapító továbbá 1.000.000,- Ft készpénzzel járul hozzá az MRP létrehozásához és működéséhez, alapítói vagyonon felüli saját tőke javára kell jóváírni. T33/K411 1.000.000,- Ft T384/K411 1.000.000,- Ft. (az utalás még 2018-ban megtörtént) Kormányrendelet szerint: Induló tőkeként kell kimutatni a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával az MRP szervezet létesítő okiratában (annak módosításában) meghatározott, az alapító, a résztvevő által alapítói vagyon címén rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, valamint az alapítói vagyonon felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Köszönöm válaszukat!
Ma lehet utoljára Richter-részvényt venni osztalékfizetés mellett
Cikk
Ma lehet utoljára osztalékért megvásárolni a Richter részvényeit, szerdán már osztalékszelvény nélkül forognak a papírok – írja a Portfolio.hu.
Osztalékért részvény: lejár a határidő a Telekomnál
Cikk
Ma lejár a határidő, ameddig osztalékért lehet megvenni a Magyar Telekom részvényeit. Holnap már osztalékszelvény nélkül árulják a papírokat – írja a hvg.hu.
Külföldi magánszemély adókötelezettsége üzletrész továbbértékesítésnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az következő kérdésben szeretnénk állásfoglalásukat kérni. Egy külföldi magánszemély (ciprusi magányszemély, Cipruson szja-alany) egy magyar társaság (30% körüli) üzletrészét kívánja megvásárolni. Kérdés, hogy amennyiben névértéken teszi ezt és a későbbiekben a fizetett ellenértéknél magasabb áron továbbértékesíti az üzletrészt, keletkezik-e Magyarországon szja- vagy bármilyen más adókötelezettsége a különbözet (nyereség) után? Az illető magánszemély néhány napot tölt egy évben Magyarországon, ciprusi állampolgár és rezidens, nincs magyar adószáma. Válaszukat előre is köszönjük! Tisztelettel: Molnár Tibor
200 forint fölött fizet a részvényekre az OTP
Cikk
Az OTP Bank igazgatósága a 2018-as gazdasági évre a részvényenként 219 forintos osztalékot javasol a közgyűlésnek – derül ki a társaság április 12-ére összehívott éves rendes közgyűlésére készített, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán közzétett közgyűlési előterjesztésekből.
Újabb történelmi rekordot döntött az OTP
Cikk
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 368,40 pontos, 0,90 százalékos emelkedéssel, 41 086,90 ponton zárt szerdán.
Újabb történelmi csúcson az OTP-részvény
Cikk
Az OTP átlépte a január 18-án elért 11 970 forintos történelmi csúcsát, ugyanis a részvények ára 180 forinttal, 1,52 százalékkal 12 000 forintra nőtt, forgalmuk 11,7 milliárd forintot tett ki – tájékoztatta az MTI-t Ballai Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
Befektetések utáni értékvesztés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következőkben szeretném a segítségüket kérni. Egy zártkörű részvénytársaság (zrt.) évek óta veszteséges, a saját tőkéje csak a tagi pótbefizetéseknek köszönhetően tartja a kötelező szintet. 1. A zrt.-ben kisebbségi – 25% vagy az alatti – tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos értékvesztést szeretne képezni a részvények után (illetve kft. esetében az üzletrész után). A képzett értékvesztéssel mindenképp meg kell növelni a taoalapot? 2. A zrt. közgyűlése minden évben úgy határozott, hogy a a társaság hosszú távú veszteséges működését tagi kölcsönökkel finanszírozzák. A kisebbségi tulajdonos(ok) képezhetnek-e az általuk adott tagi kölcsön után értékvesztést? Az adott tagi kölcsön után képzett értékvesztéssel meg kell növelni a társasági adó alapját? 3. Képezhető értékvesztés a tagi pótbefizetések után? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Részvényopció adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Évekkel ezelőtt részvényopciót (RSU) kapott valaki az anyacégtől, amelyet három évig nem adhatott el. Tavaly eladta. Valószínűleg a NYSE-n (The New York Stock Exchange) és a vételárat átutalták a magyarországi bankszámlájára. Hol kell ezt vagy kell-e ezt szerepeltetni az szja-bevallásban, és milyen adókulccsal adózik? Segítségüket előre is köszönöm!
Befektető cégnél áfalevonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk befektetési tevékenységet végez: részvényeket vásárol/ad el, ezekből árfolyamkülönbözet címén szerez nyereséget/veszteséget. Ezen kívül tulajdoni részesedésekkel rendelkezünk különböző cégekben. Kérdésként merült fel, hogy az általános költségekbe tartozó (például: könyvelés, rezsi) bejövő számlák áfáját levonhatjuk-e? Köszönöm.
Könyvelői felelősség
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kft. partnerünk 2017 elején két magánszemélytől megvásárolta egy zrt. részvényeinek jelentős részét. A tranzakcióval kapcsolatban előzetesen nem jeleztük a vevő felé, hogy a felmerülő szja és eho összegét le kell vonniuk a vételárból és ezt a vételár kiegyenlítését követően a 08-as bevallásban sem számfejtettük. Az éves zárásnál észleltük a hibát, amit jeleztünk a cégnek. A szükséges önellenőrzést elkészítettük, a le nem vont adó összegét az eladóktól a cég visszakapta. Felelősségbiztosítónk felé bejelentettük a kárt, azonban arra hivatkozva, hogy adótanácsadás nem szerepel a két fél között létrejött szerződésben, elutasították azt. A szerződés idevágó része: "a kapcsolódó törvények – különös tekintettel az adótörvényekre – és a kormányrendeletekben előirt főkönyvi és részletező nyilvántartások vezetése, beszámolók és bevallások határidőre történő elkészítése, az adó- és járulékfizetésekhez kapcsolódó banki átutalásokhoz lista, vagy a banki átutalási megbízások elkészítése". Tekintettel arra, hogy a 08 önellenőrzésére volt szükség, véleményünk szerint nem helytálló a biztosító megállapítása. Kérem véleményüket fentiekkel kapcsolatban. Köszönettel,
Saját részvény ajándékozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy zrt. saját részvényeit elajándékozná a többi részvényesnek (magánszemélyek). Kérdésem, hogy a részvények ajándékozásának milyen adó- illetve illetékvonzata van a zrt. és a magánszemélyek részéről? Köszönöm!
Le kell mondania Musknak a Tesla elnökségéről, és büntetést kell fizetnie
Cikk
Távozik a Tesla igazgatótanácsának éléről Elon Musk, de a vállalat vezérigazgatója marad; ő és a vállalat 20-20 millió dollár büntetést fizet, mert a cégvezető a Twitteren a cég részvényárfolyamát befolyásoló, félrevezető üzenetet tett közzé – tudatta helyi idő szerint szombaton a megállapodás részleteit az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC).
Dízelbotrány: beperelték a Volkswagent a részvényesei
Cikk
Pert indítottak részvényesek a Volkswagen (VW) -csoport ellen hétfőn Németországban az autógyártó társaság dízelbotrányával összefüggésben.
Holland-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezése
Kérdés
Titelt Adózóna! A segítségüket szeretném kérni a magyar-holland kettős adóztatást elkerülő egyezmény értelmezésében. Egy korlátolt felelősségű társaság egyik tagja, aki holland állampolgár, eladta üzletrészét. A kft., amelyben lévő üzletrészét elidegenítette, ingatlanok üzemeltetésével foglalkozik, és az ingatlanok aránya a tárgyi eszközökhöz viszonyítva több mint 75 százalék. A Hollandiával kötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben nem találtuk kiemelve az árfolyamnyereség adóztatását, ezért azt gondolom, hogy a 13. cikk 4. pontja értelmében az Hollandiában adózik. Viszont a 13. cikk 5. pontja kimondja, hogy „A 4. bekezdés rendelkezései nem érintik az Államoknak azt a jogát, hogy saját jogszabályaik szerint adóztassák meg egy olyan társaságban levő részvényeknek vagy élvezeti jogoknak az elidegenítéséből származó nyereséget, amelynek tőkéje egészben vagy részben részvényekre van felosztva és amely társaság ennek az Államnak a jogszabályai szerint ebben az Államban bír illetőséggel, ha ezt a nyereséget olyan természetes személy élvezi, aki a másik Államban illetőséggel bír és a részvények vagy élvezeti jogok elidegenítését megelőző utolsó öt év folyamán az először említett Államban bírt illetőséggel.” Ez a 13. cikk 5. pontja nem egészen világos számunkra, azaz nem tudjuk, hogy a kft. üzletrészeire is vonatkozik-e, vagy csak és kizárólag részvényekre értendő? Ez alapján a társaság ingatlannal rendelkező társaságnak minősül? Segítségüket köszönettel! Nyirati Tímea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
